Az alábbiakban - változtatás nélkül - közöljük a 2014-es Országos Diákparlament ajánlását (vastagon szedve) és az ajánlásra adott kormányzati választ. A dokumentum eredetileg a 2017-es Országos Diákparlament hivatalos kiadványában jelent meg 2017. február 3-án.
1. Az intézményi
diákönkormányzatok kapják vissza a köznevelési törvény előtti szabályozásban
rögzített jogaikat.
A diákönkormányzatiság lehetőség arra, hogy a diákok belelássanak
a döntés előkészítés, a döntéshozatal folyamatába. Felelősen gyakorolhassák a
jogszabályok biztosította jogaikat. A diákönkormányzatok a diákokat érintő
számos esetben élhetnek véleményezési jogukkal, amellyel ha okosan élnek, egy
erős jogosítvány.
2. Javasoljuk,
hogy a munkáltató ismerje el a diák mozgalmat segítő pedagógusoknak e
tevékenységüket pótlék formájában.
A pedagógusok
előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló
326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének 4. pontja szerint
nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek
neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti négy órát meghaladó részében
a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével
összefüggő feladatok végrehajtása rendelhető el.
Hivatkozott
szakasz (1a) bekezdése alapján az (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott
tevékenység összesen heti 4 óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással
lekötött részébe.
Ugyanezen
szakasz (2) bekezdésének j) pontja szerint egyéb foglalkozás a
tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely
diákönkormányzati foglalkozás lehet.
Fentiek alapján
pótlék valóban nem jár a diákönkormányzatot segítő pedagógus részére, azonban a
2013. szeptember 1-je óta folyamatosan, több lépcsőben megvalósuló
pedagógus-béremelések kedvezően érintik a diákönkormányzatot segítő
pedagógusokat is.
Fontos
rögzíteni, hogy abban az esetben, ha valamely pedagógus - egyéb feladatai
mellett - diákönkormányzati tevékenységet is ellát, úgy az a tevékenység – a
rendeletben meghatározott módon – beszámítandó a neveléssel-oktatással lekötött
munkaidőbe.
3.
Kezdeményezzük
a diákönkormányzatok önálló jogi személyiséggé nyilvánítását az intézményi
tanácsok mintájára.
Elvben nincs
akadálya, de mindenképpen hatásvizsgálatot kell végezni, továbbá mérlegelni
kell azt is, hogy megnehezítheti a diákönkormányzatok létrejöttét és működését,
mert a jogi személy státusz számos törvényi kötöttséggel is jár. Többek között,
a Ptk. szerint:
„3: 1. § (5) A
jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától
elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó
szervezettel kell rendelkeznie.”
3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért]
(1) A jogi
személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy
tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.
(2) Ha a jogi
személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a
jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések
maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles
helytállni.
3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]
(1) A jogi
személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy
alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon
rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk
állapíthatják meg.
(4) A jogi
személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági
nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való
bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja
meg.
3:7. § [A jogi személy székhelye]
A jogi személy
székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek
biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi
személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.
3:9. § [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége]
(1) A jogi
személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok
keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni
hozzájárulást teljesíteni. A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást
vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni.
(2) Ha a jogi
személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a
jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy
esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási
kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges.
3:10. § [A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke]
(1) Az alapító
vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásból állhat.
(2) Nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát
vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre.
(3) Ha a nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a
létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy
az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulást szolgáltató személytől.
3:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás
keletkezése]
(1) A jogi
személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem
tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető
tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
(1) Vezető
tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Fenti és további szempontok mérlegelendők az érintettek részéről,
melyről széles körű egyeztetést kellene kezdeményezni, hiszen az idézettek
alapján is jól látható, hogy számos kérdést vet fel a jogi személy státusz. Pl.
Ki fogja a vagyoni hozzájárulást teljesíteni, ez nem lesz-e sérelmes az érintettekre
nézve? Hol és hogyan biztosítják székhelyet? Ki lesz az ügyvezető, aki
egyébként csak nagykorú személy lehet?
A hivatkozott jogszabályokból és a felmerülő kérdésekből kitűnik,
hogy nem életszerű a jogi személyiséggel való felruházás, mert az nem visz
közelebb a testület működésének alapvető céljához, a tanulói érdekképviseleti
feladatok ellátásához. A jogi személyiség számos kötöttséggel jár és
mindenképpen adminisztratív tehernövekedést hoz magával. Miután kiskorúakból
álló érdekképviseleti testületről lenne szó, nem tartjuk indokoltnak a jogi
személlyel való felruházást.
4.
Jogszabály
rögzítse a több intézményi diákönkormányzat képviseletét ellátó szervezet
jogait és jogállását.
Az Nkt. 48.§-a
szól a diákönkormányzatról. A jogszabály szerint a tanulók, diákkörök a tanulók
érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Eszerint egy
iskolában egy diákönkormányzat működhet.
A több
intézményt képviselő diákönkormányzat jogállására és jogaira vonatkozóan
konkrét elképzelések megfogalmazása után lenne lehetőség arra, hogy azok
jogszabályi szinten jelenjenek meg.
5.
Kérjük, hogy a
Köznevelésért Felelős Államtitkárság állítson fel egy testületet, melyen
keresztül rendszeres egyeztetési lehetőséget biztosít a diákok érdekeit
képviselőknek a köznevelést érintő kérdésekkel kapcsolatban. Kérjük, hogy ez a
testület véleményezési jogot gyakorolhasson a köznevelést érintő jogszabályok
beterjesztése előtt.
A Köznevelésért Felelős Államtitkárság által újraszabályozott és
működtetett Országos Köznevelési Tanács testületébe bekerült a diákok
képviselete is. A képviselőt a 1855/2013. ((XI. 19.) Korm. határozat 4. cf)
pontjában meghatározottak szerint az országos diákszervezetek és
diákönkormányzati szövetségek választották meg. A Tanács az oktatásért felelős miniszter
javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakmai
testülete.
A Köznevelési Kerekasztal képviseleti oldalai sorában szintén
jelen vannak a diákok képviselői is. Rajtuk keresztül nem csak a Kerekasztal,
hanem annak munkacsoportjaiban is jelen vannak a diákok képviselői.
6.
Kérjük, hogy
legyenek a diákönkormányzatok számára elérhető pályázatok és kapjanak működési
támogatást.
Tekintettel arra, hogy a diákönkormányzatok nem rendelkeznek jogi
személyiséggel így önállóan nem tudnak – a központi költségvetés terhére – működési
támogatási pályázaton részt venni.
Javasoljuk, hogy a diákönkormányzatok működjenek együtt az iskolai
alapítványokkal, diák és szülői szervezetekkel majd közösen pályázzanak
támogatások elnyerése érdekében helyi és országos szinten egyaránt.
7.
Javasoljuk a
köznevelési törvény diáknyelvre fordítását és elérhetővé tételét. Emellett a
Köznevelésért Felelős Államtitkárság gondoskodjon minta diák-önkormányzati
működési szabályzat közzétételéről.
Az Államtitkárság célja, hogy a diákok a rájuk vonatkozó
jogszabályokat megértse. Korában is készült a diákok számára egy rövid
diáknyelvre lefordított kiadvány (Diákjogi Tudor címmel), amely a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX törvény alapján készült. A Diákközéletért Alapítvány
elkészített egy kiadványt „Diákönkormányzati Kisokos 2.0” címmel, amely már a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben foglaltakkal van összhangban. Ezt
a kiadványt 2014-ben minden ODP küldött megkapta.
Annak érdekében, hogy a kiadvány minden érdeklődő diák számára
elérhetővé váljék, még ebben az évben elkészül a Diákönkormányzati Kisokos 2.0
kiegészítése és elektronikus formában történő közzététele.
8.
A jelnyelvet is
ismerjék el, mint választható idegen nyelvet, lehessen belőle érettségi vizsgát
tenni és a sikeres jelnyelvi vizsgáért járjon többlet pont a felsőoktatási felvételi
eljárás során.
A magyar jelnyelv jelenleg nem
rendelkezik nyelvtani leírással, azaz nyelvészeti szempontból egyelőre nem
tekinthető nyelvnek. A magyar jelnyelvnek e pillanatban nincs nemzeti
standardja és egységes korpusza, a TÁMOP 5.4.6/B (JelEsély) projekt keretében
jelenleg készül az MTA Nyelvtudományi Intézetében a bilingvális oktatás 2017-es
bevezetése érdekében a magyar jelnyelv standardizációja és nyelvészeti leírása
(az ún. korpuszépítés). Csak a létrejött korpusz alapján lehet majd elkezdeni a
jelnyelv magas szintű oktatásának és az egységes nyelvvizsga feltételeinek
megteremtését, majd meglépni a kapcsolódó intézkedéseket (például érettségi,
felsőoktatási többletpont, diplomához szükséges nyelvvizsgaként való
elismerés).
9.
Minden
iskolában legyen lehetőség az angol és a német nyelv tanulására.
Meghatároztuk a Kormány 2012. évi döntésének megfelelően (a Nemzeti
alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.)
Kormányrendelet) az elsőnek oktatható idegennyelvek körét az általános iskolák
szintjén (angol, német, francia, kínai). A második idegennyelv már szabadon
választható. A nyelvtanulás így hazánkban azzal a nyelvvel kezdődik, amelyet a
leggyakrabban tudnak használni a diákok, és a későbbiek során kiegészül egy
újabb idegennyelvvel, amelynek a megválasztásában az iskola és a nyelvtanuló
már teljes szabadságot kap. A második idegennyelv oktatása az általános iskola
7. évfolyamán kezdődhet.
Az érettségit adó középiskolákban angolul a diákok közel 75 %-a tanul,
németül közel 23 %-a első nyelvként, de összesen angolul közel 60 %-a és
németül hozzávetőleg 30 %-a. A többi nyelv messze elmarad az angolul és németül
tanuló diákok mögött.
A számok is azt mutatják, hogy döntően az iskolákban elsősorban az
angol és német nyelv tanulására nyílik lehetőség. A jogszabály ezt lehetővé
teszi, amennyiben a feltételek adottak hozzá.
10.
A B2-es vagy
annál magasabb kategóriájú nyelvvizsga váltsa ki az emelt szintű idegen nyelvi
érettségit.
A javaslat visszatérne egy korábbi, 2005 előtti szabályozáshoz. A
2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetésének egyik
célja épp az volt, hogy a köznevelésben tanuló diákok ne költséges külső
vizsgákon váltsák ki az érettségit, és ezáltal mentesüljenek az iskolába járás
és az iskolai nyelvtanulás alól, hanem lehetőleg az iskolai nyelvórák fejlesztő
tevékenységének alkalmazásával készüljenek az érettségi vizsgákra és 11,
illetve 12 évfolyamon tegyenek érettségi vizsgát. A köznevelésben a tanulóknak
van lehetőségük nyelvvizsgát tenniük, ám azt, hogy nyelvvizsgákkal váltsák ki
az érettségi vizsgát nem indokolt befogadni, hiszen ezáltal a köznevelési
rendszer esélyegyenlőséget biztosító szerepe csökkenne. Ráadásul jelentős
többletköltséget jelentene a szülőknek, tanulóknak, hiszen így ki kellene
fizetniük a nyelvvizsgák díját, míg az érettségi vizsga ingyenes első
alkalommal a tanulóknak és ugyancsak B2 szintű nyelvtudást tanúsít.
11.
A kiemelkedő
érettségiért továbbra is járjon nyelvvizsga.
Változatlanul él az a szabály, miszerint ha a vizsgázó idegen nyelvből,
illetve nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen
teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, akkor érettségi
bizonyítványa, tanúsítványa legalább 60%-elérése esetén középfokú (B2) komplex
típusú, 40-59% elérése esetén pedig alapfokú (B1) komplex típusú államilag
elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
12.
Az első sikeres
B2, C1, C2 nyelvvizsga díja legyen ingyenes.
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi
lehetősége mögött az volt a koncepció, hogy ne kelljen a diákoknak fizetős
külső nyelvvizsgára jelentkezni, hanem ingyenesen letehessék az ennek megfelelő
szintű vizsgát iskolai keretek között.
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi B2 nyelvvizsgával egyenértékű,
60% fölötti eredmény esetén.
Az angol nyelv tekintetében megfigyelhető, hogy nyolc év alatt, 2006 és 2016 között majdnem megtriplázódott a
jelentkezők száma, úgyhogy az emelt szintű nyelvi érettségi népszerűsége
növekszik. A német nyelvből nem ilyen jelentős növekedés tapasztalható, de a
német emelt szintű vizsgára jelentkezők száma is tendenciózusan növekszik.
Szakmai szempontok figyelembevételével elvi szinten sem megalapozott a külső
vizsgáztatás ingyenessé tétele.
13.
A nyelvi
előkészítő évfolyam rendszere maradjon meg.
A nyelvi előkészítő évfolyamok rendszere jelenleg működik, az nem áll
átdolgozás alatt, a szabályozás jelenleg nem irányul a megszüntetésükre.
14.
Az iskolai
nyelvoktatás maximum 16 fős csoportban történjen.
Ez pedagógiai
szakmai kérdés. A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) lehetővé teszi az
osztálybontást, és ehhez időkeretet is biztosít. A gyakorlat is az, hogy az
osztálybontást – többek között – az idegen nyelvi órákhoz használják fel az
iskolák.
„Nkt. 27. § (4) A tanuló heti kötelező
tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet
határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az
osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb
foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.”
Ezen döntés meghozatalához azonban több
szempontot kell mérlegelni, amely a nevelőtestület és az intézményvezető
kompetenciája és nem biztos, hogy minden esetben indokolt a max. 16 fős
létszám.
Ezt a javaslatot is meg kellene vitatni a
szakmai szervezetekkel is.
15.
Kérjük, hogy az
előrehozott érettségi rendszerében lehetőség legyen bármely tárgyból
előrehozott érettségit tenni az őszi és a tavaszi vizsgaidőszakban is, azzal,
hogy a sikertelen vagy eredménytelen vizsga esetén a vizsgázó köteles a
vizsgadíjat megfizetni.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.
(VI. 13.) Korm. rendelettel kapcsolatos vizsgatárgyszám racionalizálással
összefüggő jelentés alapján került módosításra az előrehozott érettségi vizsgák
lehetősége. A változtatás célja az érettségi vizsga tantárgyankénti értékelése
helyett a szó és a vizsga eredeti értelmezése szerinti felfogás érvényesítése:
a középiskolai tanulmányok végeztével a tanuló „érettségének” mérése. A rendszer
egységességének és finanszírozhatóságának figyelembevételével jelenlegi szabályozás
fenntartása indokolt.
16.
Azt javasoljuk,
hogy a továbbiakban az iskolai közösségi szolgálat ne legyen kötelező, hanem a
felsőoktatási felvételi eljárás során jelentsen többletpontot.
A közösségi
szolgálat egy élménypedagógiai alapú tevékenység, mely tanórán kívüli módon
kiegészíti az iskola falai között zajló oktatás-nevelési munkát. A tevékenység
révén a diákok fejlődhetnek, az egyén teljes fejlesztésén belül érzelmi intelligenciájukban,
az önbizalom, a felelősségvállalás, felelős döntéshozatal, együttműködés,
empátia, konfliktuskezelés és problémamegoldás terén. A tevékenység egyszerre
szolgálja a diák pályaorientációját, illetve személyiségfejlődését és a
társadalom jobbítását az iskolai közösségi szolgálaton keresztül.
Célunk továbbá
a közösségi gondoskodás, karitatív tevékenység, mint az egyik alapérték
megismerése és gyakorlása minden diák számára. A közösségi szolgálatot ne azért
végezze, teljesítse a diák, hogy jutalmat, többlet pontot kapjon. Az elvégzett
szolgálatban örömöt leljen, ezáltal legyen „gazdagabb”, kialakuljon
mindenkiben, az önkéntes tevékenység iránti igény, és a lehetséges 8 területen
(egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi,
környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos
nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és
szabadidős, bűn- és baleset-megelőzési tevékenység) megvalósuljon az érzékenyítés. A többletpont
rendszer kizárná a tevékenységből a diákok jelentős részét, míg a 8 terület
lehetővé teszi, hogy a kötelezettség mellett szabadon válasszon a diák a
tevékenységek közül. Így megőrizhető az önkéntesség szellemisége, illetve a
diák motiváltsága fenntartható az iskolai közösségi szolgálat keretei között.
Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a közösségi szolgálat
teljesítése, azaz nem a felvételi eljárás része, hanem a felsőoktatásba
belépésül szolgáló végzettség megszerzésének a feltétele. A felsőoktatási
felvételi eljárás hatályos pontrendszerének kialakítása során az egyik
legfontosabb irányelv az esélyegyenlőség biztosítása volt, a teljes jelentkezői
körre vonatkozóan. E mellett maga az iskolai közösségi szolgálat tartalma is
nagyon sokszínű, nem egységes, egymással nem összehasonlítható. E miatt olyan
új többletpont kategória bevezetését, amelyet csak egy bizonyos jelentkezői kör
tud érvényesíteni, illetve nem objektív szempontokon alapul nem támogatok.
17.
Kérjük a
közösségi szolgálat jelenlegi szabályozásának felülvizsgálatát, a gyakorlatban
tapasztalt problémák orvoslását és a hibák kijavítását.
Az Iskolai
Közösségi Szolgálat kötelező feladatként az Nkt. 2011. évi életbe lépésével
indult el a köznevelési intézményekben felmenő rendszerben. A teljesítők első
nagy csoportja is csak a 2016. évi érettségi vizsgára bocsátásával jutott el az
50 óra teljesítéséhez, ekkor zárta le ezt a tevékenységet. Mint minden program,
3-5 évenként felülvizsgálatra kerül, így ez a program is. Természetesen azonban
már menet közben is folyamatosan alakítjuk, a beérkező javaslatok,
tapasztalatok ismeretében. Már bővült azoknak a területeknek – (20/2012. (VIII.
13.) Emmi rendelet 133. § (2) bekezdés – a köre, ahol a szolgálat teljesíthető,
egyre több intézmény csatlakozik, mint fogadó intézmény. A program
visszajelzései alapján változott a teljesíthető órák időkerete tanítási napokon
kívül 5 órára (20/2012. (VIII. 13.) Emmi rendelet 133. § (7). A pedagógusokat
továbbképzések, konferenciák, hírlevél, facebookoldal (www.facebook.com/kozossegi.szolgalat/)
segíti a szervezési és más a közösség szolgálattal összefüggő feladatok
elvégzésében. Évente 40-42 iskola programját monitorozza az Oktatáskutató és
Fejlesztő Intézet a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltjaival közösen, segítve az iskolák
számára a program bevezetését és ajánlásokat téve az oktatásirányítás számára a
rendszer finomítása, élethez igazítása érdekében.
18.
Az állam által
finanszírozott tankönyvek listáján szerepeljen minden, az országban tanított
tantárgyhoz szükséges könyv. Kérjük a tankönyvlista bővítését. Továbbá kérjük,
hogy a tanárok részesüljenek ingyenes tankönyvellátásban, illetve javasoljuk a
tanári segédlettel ellátott példányok kiterjesztését. Az ingyenes tankönyvek
minőségét fokozottan ellenőrizzék! A teljes tankönyv legyen digitálisan is
elérhető és a tankönyvekhez rendeljenek hozzá elektronikus kiegészítő anyagot,
ez legyen jól érthető és szorosan kapcsolódjon a tananyaghoz.
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a tankönyvek kiszállítási problémáinak okait
vizsgálják ki és tegyenek meg mindent a gördülékeny tanévkezdés érdekében.
Az
állam által finanszírozott tankönyvek listáján szerepeljen minden, az országban
tanított tantárgyhoz szükséges könyv. Kérjük a tankönyvlista bővítését. Továbbá
kérjük, hogy a tanárok részesüljenek ingyenes tankönyvellátásban, illetve
javasoljuk a tanári segédlettel ellátott példányok kiterjesztését.
A tankönyvek tankönyvvé
nyilvánítását, tankönyvjegyzékre kerülését, a tankönyvjegyzék vezetését
valamint az iskolai tankönyvrendelést a
tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,
valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI
rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) szabályozza. A tankönyvek listáját tartalmazó
hivatalos tankönyvjegyzékre azok a könyvek kerülhetnek,
amelyeket a hatósági tankönyvvé nyilvánítási eljárás során tankönyvvé
nyilvánítanak. A tankönyv tankönyvvé nyilvánításának hatálya 5 évre szól, és
ezen időszakon belül kérelmezhetik a kiadók a tankönyv tankönyvjegyzékre
történő felvételét az Oktatási Hivataltól. A 2016/2017-es tanévre szóló
tankönyvjegyzéken 69 kiadó 3612 könyve szerepelt. A tartalomfejlesztés
folyamatosan zajlik, az állami
tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv működtetésével, a kísérleti
tankönyvfejlesztés eredményeinek a köznevelésben történő hasznosításával, a
tankönyvkiadók részére szóló nyilvános miniszteri felhívásra történő
tankönyv-előállítás során, valamint a szakképesítésért felelős minisztériumok
által.
A
tankönyvrendelés során a rendelt tankönyv arányában a tanárok ingyen tanári példányt
kapnak az állami kiadású tankönyvekből, és azon kiadók tankönyveiből, akik a
KELLO-val erről szerződést kötnek. Ezeket az ingyenes tanári példányokat a
KELLO a tankönyvekkel együtt ki is szállítja az iskolákba. A tankönyvekhez
tartozó pedagógus-kézikönyvek díjmentesen elérhetőek, letölthetőek a kiadók
weblapján.
19.
Javasoljuk,
hogy a közétkeztetési, az iskolai és a kollégiumi költségkeretet radikálisan
emeljék meg, a közétkeztetési normatívát pedig életkornak megfelelőn
differenciálják.
A 2017. évi
költségvetési törvény 2. melléklet III. 5. Intézményi gyermekétkeztetés
támogatása jogcímen 67,24 milliárd forinttal járul hozzá a – a bölcsődékben,
óvodákban, iskolákban, kollégiumokban és a fogyatékos személyek nappali
intézményében ellátott – gyermekétkeztetési feladat megszervezéséhez, amely
központi forrás 2010. óta több mint duplájára nőtt. Azt is szükséges
hangsúlyozni, hogy a közétkeztetés biztosítása is – főszabály szerint
önkormányzati kötelező feladatként jelenik meg, és megfelelő ellátásához a
központi költségvetés a 2014. évtől – felelősségi körök újbóli meghatározását
követően – a feladat alapú finanszírozási rendszer keretében járul hozzá.
Ennek
megfelelően az állam e célra kötött felhasználású támogatást biztosít az
önkormányzatnak, amely egyrészt a számított dolgozói létszám után járó átlagbér
alapú támogatásból, másrészt az un. üzemeltetési támogatásból tevődik össze.
Ezzel összefüggésben fontos megjegezni azt, hogy az üzemeltetési támogatás
ténylegesen felmerült nyersanyag – és dologi kiadások fedezetére szolgál,
önkormányzatonkénti meghatározásáról – önkormányzati adatszolgáltatást
figyelembe véve – három miniszter (BM, EMMI, NGM) dönt. 2014. óta tehát a
támogatás nem normatív módon, hanem a valós kiadásokhoz és bevételekhez
igazodóan biztosított azzal, hogy önkormányzati fenntartóknak az
adatszolgáltatás során a nyersanyag és rezsiköltségeket, valamint a térítési
díjbevételeket intézménytípusonként szükséges feltüntetniük. A támogatás
megalapozó elismert nyersanyagköltségek megállapítása az életkori sajátosságok
figyelembevételével történik.
20.
Kérjük a
közétkeztetés minőségének javítását!
A
közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014.
(IV. 30. ) EMMI rendelet, amelynek előírásait – a 2015. január 1-jei hatálybalépést
követően, a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében – 2015. szeptember
1-jétől kell alkalmazni. A rendelet új szellemiségével, az Egészségügyi
Világszervezet ajánlásait és nemzetközi példákat figyelembe véve, élelmiszer
alapú előírásokat fogalmaz meg. Célja a népegészségügyi mutatók javítása
mellett a gyermekek megfelelő testi-lelki, valamint szellemi fejlődéséhez
szükséges, az életkoruknak megfelelő energia- és tápanyagtartalmú étkezés
biztosítása, a közétkeztetés egészségessé tétele.
A rendelet a
nevelési-oktatási intézmények, egyes szociális ellátást, gyermekjóléti
alapellátást illetve gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények, valamint a
fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények számára fogalmaz meg előírásokat, melyek
közül kiemelendő:
-
a megengedett maximális napi sóbevitel életkori csoportokra
vonatkozó értékének megadása, fokozatos csökkentést megvalósító ütemezéssel;
-
az egyes ellátási formák esetén a 10 nap alatt biztosítandó tej és
tejtermékek mennyiségének, valamint a naponta biztosítandó zöldségek,
gyümölcsök, továbbá a teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszerek mennyiségének
előírása;
-
az egyes élelmiszerek felhasználására vonatkozó korlátozások, a
közétkeztetésben nem felhasználható élelmiszerek listája (pl. a népegészségügyi
termékadóról szóló törvény szerinti energiaital, alkoholt tartalmazó
élelmiszer, szénsavas és cukrozott üdítő, nem gyümölcs alapú szörp, a 18 év
alatti korcsoport számára koffeintartalamú ital).
-
A közétkeztetés átalakításával a zöldség- és gyümölcs-fogyasztás
növekedése, a só, a telített zsírsavak bevitelének csökkentése, a többszörösen
telítetlen zsírsavak mennyiségének növekedése, a korcsoportnak megfelelő
energiabevitel érhető el, ami hosszú távon a várható élettartam, illetve az
egészségben eltöltött évek számának növekedését, a szív- és érrendszeri,
valamint a daganatos megbetegedések csökkenését eredményezi. A rendelet
elírásait betartva egészségesebb ételek kerülnek az asztalra, az ételek
minősége azonban tágabb kifejezés, amely magában foglalja mind a beltartalmi,
mind a külső, érzékszervi tulajdonságokat is. A megvalósítás módja, minősége a
közétkeztetők kreativitásától, hozzáértésétől és szándékától függ. az ő
feladatuk, hogy az előírásoknak megfelelőn egészséges és változatos ételek
egyben ízletesek és esztétikusak is legyenek.
21.
Az iskolatej és
az iskolai gyümölcs program legyen kiterjesztve az általános és középiskola
minden évfolyamára és gondoskodjanak annak megfelelő minőségéről.
22.
Az iskolai
étkeztetést végző cég kiválasztásában, annak szolgáltatásával kapcsolatban a
diákönkormányzatnak legyen egyetértési joga.
23.
Szorgalmazzuk a
köznevelési intézmények állagmegóvását, infrastrukturális fejlesztését és
taneszközzel történő ellátását.
A KLIK
fenntartásában lévő intézményekben az alábbi kiemelt fejlesztések valósultak
meg a 2016. évben.
-
A TIOP-1.1.1.A-15/1-2015-0001 „A
KLIK fenntartásában működő közoktatási intézmények informatikai ellátottságának
biztosítása” tárgyú Európai Uniós projekt keretében 12,3 Mrd Ft értékben
2016. I. negyedévében kerültek informatikai eszközök (számítógép, monitor,
szerver, switch) kiszállításra - a Közép-Magyarországi régión kívül - minden
intézménybe.
-
a 2016/2017. évi tanévkezdéshez 870 M Ft értékben került
iskolabútor beszerzésre.
-
a 2016/2017. évi tanévkezdéshez 2 Mrd Ft-os keret került
felhasználásra a tankerületek részéről a szükséges taneszközök beszerzéséhez és
az intézményi ingatlanokban elvégzendő karbantartási, felújítási munkálatok
elvégzésére.
-
A KEHOP 5.2.2. „Középületek
kiemelt épületenergetikai fejlesztései” tárgyú projekt a középületek
energiahatékonyságát hivatott javítani (épületek hőtechnikai adottságának
javítása, fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek
korszerűsítése, világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása), valamint
támogatja a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek elterjedését
(napkollektorok, biomassza, hőszivattyú, geotermikus energia, napelemek). Az
első fejlesztési körben 22 intézmény vesz részt.
-
A KEHOP-5.2.10 „Költségvetési
szervek pályázatos épületenergetikai fejlesztései” tárgyú projekt az alap
és középfokú állami oktatási intézmények kollégiumainak energiahatékonysági
felújítására irányul. Jelenleg 13 tankerület 17 intézménye nyújtotta be a
pályázatot.
Emellett a 2016. évben a költségvetési keretek adta lehetőségeken
belül folyamatosan történik a nevelés-oktatási feladat megfelelő színvonalon
történő ellátásához szükséges anyagok, eszközök beszerzése.
24.
Az
infrastrukturális fejlesztéseknél jelentsen prioritást az intézményen belüli
mindennapos testnevelés megvalósításához szükséges tárgyi feltételek
kialakítása.
Ezen
igényeket is szem előtt tartva került kiírásra az EFOP-4.1.2-16 „Az
iskolarendszer térségi fejlesztése”
tárgyú kiemelt projekt, melynek célja az országosan egyenlő esélyek megteremtése,
a közel azonos színvonalú köznevelési feladatellátáshoz való hozzáférés
biztosítása infrastrukturális fejlesztések megvalósításával a kevésbé fejlett
régiók területén.
A
fejlesztésre kerülő intézmények esetében a mindennapos testnevelés infrastrukturális
és eszközfeltételeinek megteremtéséhez szükséges minimum feltételek az
alábbiak: Rendelkezzen az intézmény a pedagógiai program megvalósításához
szükséges infrastrukturális háttérrel, a mozgáskultúra fejlesztésére vonatkozó
feltételekkel
-
különös tekintettel legalább egy tornaterem vagy
tornaszoba biztosítására,
-
az úszásoktatás feltételeinek biztosítására (a tanulók
bejárásának biztosításával, vagy tanuszoda építésével).
A
fejlesztésre kiválasztott iskolák esetében az egyedi szükséglet- és igényfelmérés
alapján a kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek között
nevesített, MSZ-24203-2 szabvány előírásainak figyelembe vételével történő
tornaterem építésére, továbbá sportpálya, sportudvar építésére, felújítására,
bővítésére kerülhet sor, ide értve a kapcsolódó kiszolgáló egységek pl. öltöző,
mosdók, mellékhelyiségek fejlesztését, szükség esetén új egységek létrehozását,
felújítását, átalakítását is.
Az
előzetes igényfelmérés alapján várhatóan 25-28 db, „B”, illetve „C” típusú
tornaterem építése történhet meg a KLIK fenntartású intézmények esetében, ehhez
társulhat még további sportpálya, sportudvar építését szolgáló beruházás.
A
Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program 2016. november 4-i
státuszjelentése alapján az alábbi fejlesztések vannak folyamatban, illetve
valósultak meg.
-
Tanterem-fejlesztés: 12 megvalósult (14 folyamatban)
-
Tornaterem-fejlesztés: 1 megvalósult (25 folyamatban)
-
Tanuszoda-fejlesztés: 24 folyamatban
-
Iskola-fejlesztés: 5 folyamatban
25.
Felkérjük az intézményfenntartókat, a helyi önkormányzatokat és a
sportlétesítmények működtetőit, hogy a mindennapos testnevelés megvalósítása
érdekében alakítsanak ki együttműködést.
A fent említett
együttműködés jelenleg is megvalósul. Azokon a településeken, ahol az érintett
köznevelési intézmények működtetői feladatait a helyi önkormányzat látja el, 16
óráig a sportlétesítményeket a KLIK által fenntartott köznevelési intézmények
használhatják, 16 óra után a működtető rendelkezik a használat felett.
26.
A mindennapos
testnevelés kiváltásának szabályait vizsgálják felül, bővítsék azon
tevékenységek körét, amelyek beszámíthatók ebbe.
Jelenleg egy
szakmai munkacsoport vizsgálja a további tevékenységformákat, amelyekkel – mint
igazolható sporttevékenységgel – kiváltható lenne két testnevelés óra.
Amennyiben az ODP képviselői tudnak további ilyen lehetőségekről,
tájékoztassanak bennünket, és megvizsgáljuk azokat
27.
A középfokú
képzés befejezésének tanévében és az azt megelőző tanévben maximalizálják heti
3 órában a testnevelés órák számát.
A mindennapos
testnevelés célja, hogy a köznevelés rendszerében minden tanuló napi
rendszerességgel sportoljon, mozogjon. Fontosnak tartjuk, hogy az érettségi
előtt álló diákok szintén mozogjanak minden nap legalább 45 percet, hiszen a
mozgás serkenti a vérkeringést, fittebbé teszi az ember szervezettét segíti a
szellemi tevékenységet is, s így hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók megfelelő
módon tudjanak készülni a tanórákra, és az érettségire is. Jelenleg nem
szándékozunk felülvizsgálni a mindennapos testnevelés rendszerét az érettségire
készülő diákok testnevelés óráinak csökkentése céljából.
28.
Kérjük a
jogszabályban meghatározott kollégiumi kötelező óraszám csökkentését.
A jelenlegi
szabályozás a Kollégiumok Érdekvédelmi Szervezetével, a kollégiumi pedagógusok
és a magyar társadalom széles csoportjaival került egyeztetésre és közel 14 éve
működik. Eddig nem vetődött fel ez a javaslat és látva a szakmai szervezetek
álláspontját, a jelenlegi óraszám fenntartására szükség van.
29.
Az intézmények
a tanév elején kapjanak arról tájékoztatást, hogy mely tanulmányi versenyeken
való részvételt milyen körben támogatja a fenntartó. Kérjük, hogy minél több
diák számára tegyék lehetővé a tanulmányi versenyeken való díjmentes
részvételt.
A tanulmányi
versenyek tekintetében a 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.)
EMMI rendelet (a továbbiakban: tanév rendjéről szóló rendelet) 3. mellékletében
(tanulmányi versenyeknek a jegyzéke) meghatározott versenyeket támogatja a
KLIK.
Azon versenyek
esetében, amelyek nem szerepelnek a tanév rendje rendelet 3. mellékletében, a
részvételi költségekhez történő hozzájárulás mértékéről az érintett
tankerületek – anyagi lehetőségeik figyelembe vételével – saját hatáskörben,
egyedileg döntenek.
30.
Kérjük a
felsőoktatásba jelentkezőknél a nem olimpiai sportágak esetében is az országos
és a nemzetközi eredményeket többletponttal jutalmazzák.
Képzési területenként a képzést folytató felsőoktatási intézmények
közösen határozzák meg, hogy az Fkr. 21. § (1) bekezdésében meghatározott
többletpont jogcímek közül melyeket számítják be a felvételi pontszámítás
során. A 2017. évi felsőoktatási felvételi eljárásokban az agrár, az
államtudományi, a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok, az informatika, a
jogi, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány, a pedagógusképzés, a
sporttudomány, a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területeken
fogadják el az Fkr. 21. § (1) bekezdésének a) és b) alpontja szerint
részletezett sporteredményeket. Minden,
a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által
elismert sportágban elért – az Fkr.-ben részletezett – nemzetközi és országos
versenyeredményért adható többletpont, függetlenül attól, hogy az adott sportág
része-e aktuálisan az olimpiai programnak, így az ajánlás a jelenlegi
szabályozás alapján teljesül.
31.
A kiemelkedő
diákönkormányzati munkáért járjon plusz pont a felsőoktatási felvételi eljárás
során.
A felsőoktatási
felvételi eljárás jelenlegi pontrendszere elsődlegesen a tanulmányi eredmények
– középiskolai osztályzatok, érettségi vizsgaeredmények – objektív eredményein
alapul. A többletpontok rendszere mindezeken felül csak olyan plusz
eredményeket (pl. nyelvvizsga bizonyítvány, emelt szintű érettségi vizsga,
sport eredmény, tanulmányi versenyeredmény, megszerzett felsőoktatási
szakképzettség) értékel, amelyek minden esetben egyértelműen, dokumentummal
igazolhatóak. A diák-önkormányzati munka mindenképpen elismerésre méltó,
azonban annak meghatározása, hogy mitől számítjuk ezt „kiemelkedőnek” objektív
mérőszámmal nem lehetséges, így annak többletpontként történő bevezetését nem
támogatom. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy a köznevelésben minél több
diák kapcsolódjon bele a diák-önkormányzati munkába, mivel ezzel olyan
kompetenciákat, készségeket és képességeket szereznek, amelyeket később a
felsőoktatási tanulmányaik alatt, azt követően pedig a munkaerő-piacon is
hasznosítani, illetve alkalmazni tudnak.
32.
A
nyelvvizsgáért járó plusz pontokat ne maximalizálják 40 pontban.
Jelenleg a
felvétel pontszám megállapítása során maximum 100 többletpontot lehet kapni. A
felsőoktatásba való bejutásra – külön felvételi vizsga nélkül – az általános
műveltséget mérő állami vizsga, az érettségi vizsga alapján van lehetőség. A
pontszámításban ezért a jelentkezők által elért érettségi vizsgaeredményeknek
és az érettségi vizsga szintjének kiemelt szerepe van, ezt jelzi az érettségi
pontba beszámított legalább 45 százalékos emelt szintű érettségi
vizsgaeredményért érettségi tárgyanként járó 50 többletpont. E mellett a
nyelvtudás szerepe mindenképpen hangsúlyos. A többletpontok legfontosabb
szerepe, hogy a jelentkezők felvételi pontszámai differenciálódjanak, e mellett
azonban fontos szempont, hogy egy konkrét többletpont jogcím csak meghatározott
mértékig legyen beszámítható. Ezen elv alapján került a nyelvtudásért
megszerezhető többletpont 40 pontban maximálva. Azzal is számolni kell, hogy
rövid időn belül a felsőoktatási tanulmányokhoz az idegen nyelvtudás, amelyre a
köznevelési tanulmányok során kell felkészülni, belépési feltétellé válik.
33.
Kérjük a
felvételi többletpontok arányainak újragondolását.
A többletpontok
rendszerét, annak hatását folyamatosan vizsgáljuk. Ennek keretében a 2017. évi
felsőoktatási felvételi eljárásoktól kezdően az 1993 után szerzett, az Országos
Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért
szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén adható többletpontszám 24 pontról
32 pontra emelkedett. Ezzel összhangban a felsőoktatási szakképzés befejezését
igazoló oklevél megszerzését követően, azonos képzési terület szakjára történő
jelentkezés esetén jeles záróvizsga eredmény alapján a jelentkező a korábbi 30
többletpont helyett 32 többletpontokra jogosult.
A jelenlegi
rendszer 10 összefoglaló többletpont jogcímet határoz meg, amelyek több mint 20
külön feltételek szerint meghatározott többletpont értéket foglalnak magukban.
Példaként összefoglaló jogcím a nyelvtudásért kapható többletpont, ezen belül
pedig két külön feltétel alapján (B2/középfokú komplex vagy C1/felsőfokú
komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű dokumentum) jogosult a jelentkező 28
vagy 40 többletpontra.
Az elmúlt évek
adatai alapján elmondható, hogy a jelenlegi többletpont rendszer a legfőbb
feladatának, azaz a jelentkezők közötti differenciálásnak eleget tesz. A jogszabályi rendelkezések alapján a
felsőoktatásba történő bekerülés feltétele lesz 2020-tól legalább egy emelt
szintű érettségi vizsga letétele, valamint egy idegen nyelvből B2/középfokú
komplex nyelvvizsga megléte.
Ennek
következtében a többletpontok rendszerének ehhez a jelentős változáshoz történő
igazítása, módosítása szükséges lesz, melynek során számítunk az Országos
Diákparlament konkrét javaslataira is.
34.
Többszörös
túljelentkezés esetén kérjük, hogy arányosan növeljék meg az államilag
támogatott helyek számát a felsőoktatásban.
2013-tól kezdve a keretszám, mint fogalom kivezetésre
került és helyette a felsőoktatási intézmények kapacitása adja a felvehető
állami ösztöndíjas hallgatók számának fő keretét.
Ezen
szabályozás alapján bárki jelentkezhet a felsőoktatásba, aki a feltételeknek
megfelel. Nincsenek előre megállapított felvehető keretlétszámok, a felvett
jelentkezők kiválasztása – az egyes képzésekre beérkezett jelentkezések
pontszám szerinti rangsorolása alapján – a képzésekre felvehető intézményi,
szakokra lebontott kapacitás-létszámok, valamint a jelentkezéshez előírt
minimális felvételi pontszám-követelmények figyelembevételével történik.
Alapképzésben
és osztatlan képzésben 2015-től kezdve az ún. jogszabályi minimumpontszám 280
pont, míg felsőoktatási szakképzésben 240 pont.
A hatályos
jogszabályok alapján az oktatásért felelős miniszter évente meghatározza, hogy mely szakokon és milyen ösztöndíjas pontszám követelmény
mellett vehető igénybe magyar állami ösztöndíj. Ennek megállapítása az előző
évi részletes felvételi eredmények elemzésének, a Diplomás Pályakövető
Rendszerben rendelkezésre álló adatok, illetve a munkaerőpiaci igények
figyelembevételével valósul meg. A 2016. évi felsőoktatási felvételi
eljárásokban 41 szakon lett 280 pontnál magasabban megállapítva a magyar állami
ösztöndíjas képzés minimális pontszámkövetelménye.
35.
Kérjük, hogy a
felvételi pontszámításnál továbbra is legyen elérhető a duplázás lehetősége.
Alapképzésben
és osztatlan képzésben jelenleg kétféle pontszámítási mód alkalmazható, melyek
közül minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb kerül figyelembe vételre.
1.
Tanulmányi pontok és érettségi pontok összege, hozzáadva a
többletpontokat.
2.
Érettségi pontok duplázása, hozzáadva a többletpontokat.
A minőségi
felsőoktatás célkitűzésének megfelelően a felvételi pontok számításában az
érettségi vizsga eredménye kiemelt szerepet játszik a felvételi pontszám
megállapításában. A tanulmányi pontok számításába az érettségi átlag kerül
beszámításra (maximum 100 pont), valamint a középiskolai tanulmányok során – az
Fkr.-ben előírt tantárgyakból elért év végi osztályzatok (maximum 100 pont).
Főszabályként minden alapképzési szakon és osztatlan szakon két érettségi
vizsgatárgy százalékos eredményei alapján számítható ki az érettségi pont.
Mindezek mellett a kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetése óta egyre több
képzési területen és szakon bemeneti előírás az emelt szintű érettségi vizsga
letétele (adott érettségi vizsgatárgyból vagy érettségi vizsgatárgyak köréből).
Mindezek miatt került kivezetésre a tanulmányi pontok duplázásának a lehetősége
az alap- és osztatlan képzések esetében a pontszámítás során.
A felsőoktatási
szakképzés esetében továbbra is van lehetőség a tanulmányi pontok duplázására,
mivel ezen képzések esetében – jelenleg – nincsenek konkrét érettségi
vizsgatárgy előírások meghatározva (a jelentkező által igazolt 2 legjobb
érettségi vizsgaeredményből kell az érettségi pontszámot megállapítani), e
mellett emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény sincs.
36.
Támogatjuk a
duális képzés kiterjesztését a felsőoktatásra is.
Európában
már több országban sikerrel bizonyítottak az úgynevezett kooperatív- vagy
duális képzési modellek a felsőoktatás és a gazdasági szektor hatékony
együttműködésének megteremtésében. Ezeknél a képzéseknél az elméleti képzés a
felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezeteknél
folyik, azon elv mentén, hogy a felsőoktatási intézmények és a duális
partnervállalatok tudásának egyesítése magasabb színvonalú képzést eredményez. A
külföldi és hazai jó tapasztalatok alapján, továbbá a munkaerőpiac elvárásait
figyelembe véve, a felsőoktatás képzési rendszerében indokolttá vált a
gyakorlatorientált képzések speciális formájaként a duális képzések bevezetése
és szabályozása.
A
Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) 2014. évi júliusi módosítása
során határozta meg a kormányzat a magyar felsőoktatásban az új képzési forma,
a felsőfokú duális képzés helyét és szerepét. A Duális Képzési Tanács, melynek
rendeletben rögzített küldetése, hogy a duális képzés minőségbiztosítása révén
hozzájáruljon a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás
kialakításához, 2015. január 26-i ülésén, 3/2015.(I.26.) számú határozatában
elfogadta a duális képzés alapelveit és általános követelményrendszerét, így
2015-ben Magyarországon is bevezetésre kerülhetett a felsőfokú duális képzés.
A
2015/2016-os tanévben felsőfokú duális képzéseket műszaki, informatikai, agrár
és gazdaságtudományok képzési területeken indítottak a felsőoktatási
intézmények az együttműködő partnervállalatokkal és egyéb szervezetekkel
közösen. 2015 szeptemberében 19 felsőoktatási intézményben, 440 fő duális
hallgató kezdhette meg gyakorlati képzését, 198 duális vállalati partnernél.
A
2016/2017-es tanévre jelentősen bővült a duális képzési lehetőségek száma: 24
felsőoktatási intézmény indított 6 képzési területen (agrár, műszaki,
gazdaságtudományok, informatika, társadalomtudomány, természettudomány), 49
különböző szakon (ebből 40 BSc és 9 MSc) duális képzést, az intézményekkel együttműködő
több mint fél ezer duális partnervállalat pedig közel 3000 leendő hallgató
számára hirdetett meg képzési helyet. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatai alapján a 2016/2017-es tanévben összesen 1051 fő hallgató tanul duális
képzésben, akik közül 644 fő kezdte meg tanulmányait a 2016/2017-es tanévben.
Az
eddigi eredményeket figyelembe véve a Kormány célja, hogy az elkövetkező
években a duális képzési lehetőségek tovább bővüljenek, a képzési formában
résztvevők száma emelkedjen, 2020-ig a releváns képzési területeken az
elsőévesek körében elérje a 8 %-ot. Ezt a célt igyekszik elősegíteni az Emberi
Erőforrások Minisztériuma oktatási ágazatának stratégiai célkitűzése is.
37.
Felkérjük a
szakképzésért felelős minisztériumot, hogy gondoskodjék a gyakorlati oktatás
minőségének javításáról.
A 2015-ben
indult új szakképzési reformnak köszönhetően számos új intézkedés került
bevezetésre, amelynek többek között a szakmai gyakorlati képzés minőségének
javítását és a tartalmasabb gyakorlati képzést biztosító duális képzés további
szélesítését segítik elő.
Az új
intézkedéseknek köszönhetően a duális képzésben részt vevő vállalatok a tanulók
után igénybe vehető forrásokat (az adott szakképesítésre meghatározott normatív
összegnek megfelelő szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentés és
visszaigénylés) a korábbinál több, a gyakorlati képzés színvonalasabb
biztosítását segítő célra használhatják. Saját döntésük szerint a normatíva
összegének egy részét eszközfejlesztésre használhatják vagy a gyakorlati képzés
folytatásához szükséges beruházásokra (pl. tanműhely-építés, eszközbeszerzés)
fordíthatják, illetve kis- és középvállalkozások esetében a gyakorlati
képzésben részt vevő oktatók bérköltségét is finanszírozhatják. Lehetőség van
továbbá a 9. évfolyamos tanulószerződéses tanulók esetén a
tanműhely-fenntartási költségekre is fordítani.
Mindezek
mellett folyamatosan együttműködünk a gazdálkodói környezetben folyó gyakorlati
képzés felügyeletét, koordinálását ellátó Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával
(MKIK) a szabályozási környezet (jogszabályi háttér) megfelelő kialakítása,
valamint a kamarának a duális képzési rendszer felügyelete során folytatott
regisztrációs (nyilvántartásba vételi) és ellenőrzési gyakorlatának erősítése,
támogatása érdekében. Keressük továbbá annak a lehetőségeit is, hogy milyen
módon, milyen eszközzel segíthető elő az iskolában, illetve a gazdálkodó
szervezetnél megvalósuló gyakorlati képzésnek a jelenleginél jobb
harmonizálása, hatékonyabb kombinációja.
Az MKIK-n kívül
szoros kapcsolatban állunk az Amerikai Kereskedelmi Kamarával (AmCham) és a
Német –Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) is, akik a jó gyakorlatok
és tapasztalatok megosztása révén, továbbá a multinacionális gazdasági
szereplők igényeit és javaslatai képviselve járulnak hozzá szakmai feladataink
támogatásához.
A fentieken
túlkeressük továbbá annak a lehetőségeit is, hogy milyen eszközökkel segíthető
elő az iskolákban, illetve a vállaltoknál megvalósuló gyakorlati képzésnek a
jelenleginél jobb harmonizálása, hatékonyabb kombinációja úgy, hogy az minden
képzésben részt vevő számára megfelelő legyen. Ehhez kapcsolódik azon lépés is,
amely a szakképzési törvény 2016 nyarán történt módosításával lehetőséget ad
arra, hogy a gyakorlati ismeretek elsajátításának folyamán, a gyakorlati
képzésüket tanulószerződéssel a gazdálkodó szervezeteknél töltő tanulók is –
saját döntésük alapján – egy rövid időszakra visszatérhessenek az iskolai
tanműhelyi körülmények közé, hogy tapasztalataikat, megszerzett tudásukat
ezúton is kiegészíthessék, megerősíthessék és ezzel komplex szakmai vizsgára
történő felkészülés hatékonyságát növeljék.
Az
eredményesebb, gyümölcsözőbb együttműködés kialakításában – a szakmai
tapasztalatcsere és szoros kapcsolattartás útján – a szakképző intézményekben
2015-től ismét megjelent gyakorlati oktatásvezetők is segítséget nyújthatnak,
akik feladatai közé tartozik a duális képzésben részt veő vállalatokkal,
tanulószerződéses tanulókkal történő, akár napi szintű kapcsolattartás.
Tekintettel
arra, hogy a duális képzési rendszer az eddigi tapasztalatok szerint nagyban
hozzájárul a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésében, ezért kiemelten
fontosnak tartjuk, hogy minél több tanuló számára esélyt nyújtsunk az elmúlt
tanévben bevezetett kamarai garanciavállalás rendszerének segítségével a duális
képzésben történő részvételre. (A kamarai garanciavállalás rendszere
biztosítja, hogy ha van elég gyakorlatai képzést vállaló gazdálkodó szervezet,
akkor minden tanuló lehetőséget kaphat a valós gazdasági körülmények közötti
gyakorlati tevékenység végzésére.)
Előzőek alapján
látható, hogy folyamatos lépéseket teszünk a gyakorlati képzés rendszerének
jobbítása a képzés eredményességének javítása érdekében, hogy a képzésből a
munkaerő-piac által megbecsült és elismert szakemberek léphessenek ki, segítve
a versenyképes gazdaság fenntartható fejlődését.
38.
A köznevelési
intézmény működtetője biztosítsa az alapvető higiéniai eszközöket az
intézmények számára.
A KLIK az
általa fenntartott és működtetett intézményekben a higiéniai eszközök
folyamatos biztosításának megoldásáért mindent megtesz.
39.
Kérjük, hogy az
egyes évfolyamokra ütemezett tananyag mennyisége igazodjon a rendelkezésre álló
órakerethez.
Az
egyes évfolyamokon folyó oktatást a Nat alapján készített kerettantervek határozzák
meg. A Nat 2012-ben került kihirdetésre és öt évente folyik a felülvizsgálata.
Jelenleg épp a bevezetés elején tartunk, ám felmerült a tantervi követelmények
egyszerűbbé tétele. Ennek érdekében előkészítő munkálatok folynak, és később
kerül sor esetleg olyan döntésekre, amelyek a köznevelési követelményrendszer
átalakítását célozzák.
40.
Kérjük a
kerettanterv és az érettségi követelmények hatékonyabb összehangolását.
A Nat., a
kerettanterv, valamint az érettségi vizsgatárgyak követelményeinek összehangolása
2015-ben megtörtént, hatályba – a felkészülési idő biztosítása érdekében –
2017. január 1-jén lép, ezáltal a 2016/2017. tanév május-júniusi
vizsgaidőszakában már ezek szerint vizsgáznak majd az érettségi vizsgákon.
41.
Felkérjük az
intézményfenntartó központot, hogy teremtse meg a közlekedési vállalatok és az
intézmények között az egyeztetés lehetőségét a tanulók iskolai elfoglaltságához
igazodó menetrend kialakítása érdekében.
A tanulók
iskolába és hazaszállítására vonatkozó igényeket az illetékes tankerületek
gyűjtik össze az intézményektől, melyek alapján iskolabusz szolgáltatásra
vonatkozó szerződések kerülnek megkötésre különböző személyszállító cégekkel. A
tanulók számára megfelelő menetrendek, vagy adott esetben a további
megállóhelyek kialakításának, illetve megállóhelyek áthelyezéseinek
lehetőségeiről a tankerületek és az érintett közlekedési vállalatok állapodnak
meg, több ilyen megállapodás is van tankerületi szinten a Volán társaságokkal.
42.
Emeljék a
közoktatási intézmények számára biztosított internet sávszélességét és
biztosítsanak a diákok számára szabad wi-fi hozzáférést.
A köznevelési
intézményekben a wifi hálózatok kiépítésével jelenleg az EFOP 3.2.4 – „Digitális kompetencia fejlesztése”
tárgyú projekt foglalkozik. Emellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra
Program keretében a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
(továbbiakban: KIFÜ) feladata növelni az oktatási intézmények jelenlegi
sávszélességeit, ennek megvalósítása érdekében a KLIK segítséget nyújt a
KIFÜ-nek az intézmények és a szolgáltatók közötti együttműködésben.
A Digitális
Nemzet Fejlesztési Program célkitűzései tartalmazzák a digitális
kompetenciafejlesztést, valamint az ezeknek hátteret adó szélessávú internet
lefedettség biztosítását is. Elsőként a Nyíregyházi Járás területén egy
település-központú kísérleti alprogram valósult meg. A projekt keretén belül 7
nyíregyházi és 6 járási általános iskola digitális fejlesztésére került sor, a
korábban lezajlott hálózati eszközök beszerzése mellett 2016 szeptemberében
összesen 830 új notebookot kaptak a programban résztvevő intézmények.
