Lehet demokratikus az iskola?
A tanácskozáson, melyet csütörtökön rendeztek a városi művelődési központban, Navracsics Tibor jogász, politológus, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője A politikailag művelt állampolgár címmel tartott előadást, míg Kerpen Gábor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az iskolai jogokról és joggyakorlásról beszélt.
Dr. Csákó Mihály szociológus, filozófus kiemelte: a tanulók szerint az iskolai demokráciához fontos, hogy legyen diákönkormányzat, a diákok részt vegyenek a házirend kialakításában, a pedagógusok hallgassák meg a problémáikat és éppúgy tartsák be a szabályokat, mint ők.
A diákok egyenlősséget szeretnének, amelyre egy demokratikus iskolának nevelnie is kéne, azonban a magyar közoktatás nem használja ki a demokratikus gyakorlaton keresztül való nevelést.
A tanárkollégákban és a szülőkben is volt egyfajta ellenállás, amikor kiderült, Zongor Klára, a veszprémi Botev iskola pedagógusa a gyermekek jogairól jelentet meg könyvet, amit a diáksággal is megismertet majd. Attól tartottak, ha a diákok megismerik a jogaikat, nehezebb lesz majd őket fegyelmezni. Épp az ellenkezője történt.
Zongor Klára, a Hriszto Botev Általános Iskola tanára jogász édesanyjával, dr. Purda Zsuzsannával állított össze egy kiadványt, melyben közérthető nyelven megfogalmazzák az ENSZ-egyezményt a gyermekek jogaiért.
A könyvhöz, mely az első átfogó és kimondottan gyerekeknek készült kiadvány, három füzet is készült, mely alsó és felső tagozatosok, valamint középiskolások számára tartalmaz feladatokat, játékokat és szövegrészleteket az életkorhoz igazodva.
- A gond az, hogy a diákok nagy részének csupán részinformációjuk van arról, hogy mik a jogaik, így nagy a zűrzavar - fogalmaz a könyv szerzője.
- Erre mondok példát is: ha a pedagógus ki akarja küldeni a tanórát zavaró diákot, akkor az tiltakozik, mondván, neki joga van az órán részt venni. Azt azonban már elfelejti, hogy a többi diáknak is joga van a tanuláshoz - ez egyébként alapvető emberi jog -, és ő akadályozza társait abban, hogy ezt a jogukat érvényesítsék. Ahhoz azonban, hogy adott esetben döntés szülessen, a tanároknak is tisztában kell lenniük a saját és a gyermekek jogaival.
Zongor Klára szakkör keretében ismerteti meg a diákokkal a jogaikat, úgyhogy a Botev iskolások az átlagosnál sokkal jobban tisztában vannak vele, hogy mit szabad és mit nem.
Felmerül a kérdés, hogy ez a tudás nem teszi-e őket elbizakodottá, követelőzővé. - Ellenkezőleg - válaszol a tanárnő. - Azzal, hogy megismerik, nekik saját maguknak és embertársaiknak mihez van joguk, empátiát tanulnak és mindig észben tartják azt, hogy meg kell hallgatniuk másokat. Nagy élmény volt számomra az, amikor az egyik órára, melyen éppen a fogyatékkal élők jogairól volt szó, behívtam az iskolában tanuló kerekes székes kislányt, akinek a diákjaim kérdéseket tehettek fel. Nagyon jó és tanulságos beszélgetés kerekedett az órán, a diákjaim bátran kérdeztek, a kislány pedig nagyon őszintén válaszolt még olyan kérdésre is, hogy volt-e már szerelmes.
Kimondottan diákjogok egyébként nem léteznek, az ENSZ emberi és gyermekjogokat különböztet meg. Az iskolában házirend rögzíti a szabályokat, melyek természetesen nem ütközhetnek a diákok emberi jogaival. A legtöbb tanintézményben egyébként az iskolai élet szabályairól a tanárok és a diákok közösen döntenek.
- Amikor a házirend egy-egy pontját megvitatjuk, mindig kiderül, hogy a diákok és a tanárok érdeke korántsem áll ellentétben egymással - meséli tapasztalatait a Botev iskola pedagógusa.
- A múltkor felmerült: vajon jogos-e, hogy a testnevelésórákon nem szabad ékszert viselniük. A diákönkormányzat, mely minden osztályból két delegálttal működik, megvitatta a kérdést, és végül ők is arra jutottak, az ő érdekük, hogy ne viseljenek semmiféle ékszert. A másik sarkalatos pont a mobiltelefon használata, melyre azonban nincs kialakult gyakorlat, a házirend szerint a tanítási idő alatt ki kell kapcsolni a készülékeket, de ha valaki szünetben használja a telefont, nem jár érte büntetés. Éppen most készülünk módosítani a házirendet, ezen a ponton egészen biztosan lesz változás.
Tudjátok, hogy milyen jogaitok vannak? - kérdezem a balatonfüredi Széchényi szakképző iskola 9. r osztályos tanulóit. Rögtön felsorolnak kettőt, a tanuláshoz és a véleménynyilvánításhoz való jogot, ami a semminél több, de ahhoz képest, hogy ebből 42 van, kevés. Látszik, hogy nem tanulták, nem foglalkoznak vele, ennek ellenére demokratikusnak mondják az iskolájuk működését.
- A házirendet minden tanév elején megvitatjuk, és szinte mindig könnyen egyezségre jutunk a tanárokkal - mondja a szószóló, Dőry Ádám, a dök alelnöke.
- Az egyetlen problémás pont az, hogy a 18 év alatti diákok szülői engedéllyel elhagyhatják az iskola épületét, a 18 év felettiek pedig egyáltalán nem. Ezt nem értjük, hiszen úgy gondoljuk, hogy nagykorúként dönthetünk a saját életünkről. A diákok minden más szabállyal elégedettek.
Szerző: Deák Dóra, Gaál Julianna
Forrás: www.mobilitas.hu
