Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik
A házasság mellett folyamatosan nő a házasságon kívüli partnerkapcsolatok, s azok között is az élettársi viszonyok száma. Egyre gyakrabban találkoznak vele a gyakorló jogászok, természetesen elsősorban akkor, amikor a kapcsolat megszűnik. Az élettársi viszony megszűnése, különösen, ha a felek szakítják meg életközösségüket, rendkívül sok jogi problémát keletkeztet s ezek elsősorban vagyoni jellegűek.
A hatályos Ptk. igen szűkszavúan rendezi az élettársak vagyoni viszonyait, így számos nehézség merült és merül fel a mindennapokban. A problémák várhatóan nem szűnnek meg az új Ptk. Családjogi Könyvének – egyelőre bizonytalan időpontban történő - hatálybalépése esetén sem, különösen azért nem, mert a „hagyományos” élettársi viszony továbbra is a partnerek együttélésével keletkezhet.
A kötet érintőlegesen tér ki a bejegyzett élettársi viszony jelenségére, de részletesen mutatja be a mind az élettársi viszonyt, mind a bejegyzett élettársi kapcsolatot érintő múltbeli és jelenre kiható jogszabályi változásokat, továbbá külön figyelmet szentel az 1998 óta tartó kodifikációs javaslatoknak, elképzeléseknek, a 2009. évi CXX törvény elemzésének.
Szeibert Orsolya munkája nemcsak aktuális, hanem hézagpótló jellegű is egyúttal, mind a magyar, mind a nemzetközi – elsősorban európai – szakirodalom és gyakorlat feldolgozását tekintve. Széleskörűen és mélyrehatóan elemzi az élettársak vagyoni viszonyait rendező hazai bírósági döntéseket. Az ítélkezési gyakorlat bemutatása kifejezetten gyakorlat-orientált, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyek megítélésben a gyakorlat nem egységes. A praktikus problémák elemzése időtálló, annál is inkább, mert az idevágó elméleti kérdések tárgyalására is sor kerül. A szerző szinte a vonatkozó teljes magyar irodalmat feldolgozza, s felvázolja az élettársi kapcsolatok demográfiai, szociológiai és történeti aspektusait, ez utóbbit a római jogi gyökerektől kezdődően európai horizonton.
A kötet nagy terjedelmű európai kitekintést tartalmaz, sorra veszi több európai ország jogszabály-alkotási elképzeléseit, bemutatja a megvalósult jogszabályokat, részletesen kitér az egyes országok ítélkezési gyakorlatára, s foglalkozik a folyamatban lévő jogalkotási javaslatokkal. A jogösszehasonlító megközelítés eredményeként mind a gyakorló, mind az elmélettel foglalkozó szakembereknek is ajánlható, de egyetemi hallgatók, s azok számára is, akik közelebb szeretnének kerülni ahhoz a kérdéshez, hogy mit jelentett korábban és mit jelent ma élettársakként együttélni.
