Csíny vagy bűn?
„És aztán ott van Jancsi (Petőfi: János vitéz) a zsiványok tanyáján…megöli őket {…} Jancsi igazságot tett, vagy gyilkolt? És ezt ki dönti el róla? {…} Azért kérdezem ezeket, mert érdekel, hogy van-e igazság a mesében, vagy ott mindent lehet? Ölni, hazudni, lopni, csalni? Büntetés nélkül? Kérdezték ezt már tőled irodalomórán? Mit feleltél?”
Idézet Kiss Anna – Kiss Henriett – Tóth J. Zoltán által szerkesztett Csíny vagy bűn című könyvéből, amely a Complex Kiadó gondozásában jelent meg.

A „Csíny vagy bűn?” hiánypótló mű, mert a jog gyakran misztifikált világát a tanulók számára is érthető módon segít megjeleníteni az osztálytermekben. Fontos mű, mert segít elválasztani a bocsánatos csínyt, a jog által szigorúan szankcionált jogsértésektől. Tapasztalatból tudom, hogy a gyerekek, fiatalkorúak által elkövetett jogsértések gyakori oka az ismeret hiánya. Előfordul, hogy viccnek gondolják osztálytársuk uzsonnájának elvételét, a tasli osztogatását. Ha nem tudjuk felmutatni ezen cselekedetek jogellenességét, akkor megengedett cselekedet lesz a lopás, a tettleges becsületsértés. Ha ma szabad elvenni más kiflijét, holnap a telefonját is el lehet venni. Úgy gondolom a súlyos jogsértések megelőzésének hatékony módja lehet, ha az irodalmi művek kapcsán beszédtémává válik a diákcsíny és a jogsértés közti határ. Ha a pedagógus észreveszi, és felmutatja a folyosón történtek jogellenességét, ha határt húz a megengedett és a jogsértő magatartás közé, az hasznos a diáknak, hasznos az iskolának és hosszú távon az egész társadalomnak. A Complex Kiadó új könyve ehhez nyújt segítséget, ezért ajánlom gyakorló pedagógusoknak, jog iránt érdeklődő diákoknak egyaránt.
dr. Jásper András – gyermekjogi szakjogász
Két távolinak tűnő, mégis rokon terület: az irodalom és a jog randevúja érhető tetten. Gyakorló pedagógusként igen hasznos segítségnek tartom, hiszen a tanmenetekben szereplő irodalmi művek erkölcsi kérdéseit járja körül úgy, hogy a felmerülő jogi problémák megismerését is lehetővé teszi. A gyermek kérdez, a választ adó felnőtt pedig nem jön zavarba, hanem tényszerűen, jogszerűen válaszol. Ritka az olyan jogról szóló kiadvány, amelynek szövege első olvasásra is érthető, olvasmányos, izgalmas és dinamikus.
Nagy Melinda általános iskolai magyar – történelem szakos pedagógus
"Különleges kalandra hívják a Kedves Olvasót e kötet szerzői. Tanárok, irodalmárok, filozófusok, jogászok arra vállalkoztak, hogy - gyermekek segítségével - vitára bocsájtják a magyar irodalom remekeit, kidomborítva az erkölcsi és a jogi értelmezéseket, dilemmákat. A tanulmányok felhasználásával irodalomtanárok és diákjaik közösen vitázhatnak arról, hogyan lehet mindhalálig jónak lenni, mit is jelent a szeretet, a felelősség, a barátság, vagy hogyan viszonyul egymáshoz a becsület és a szegénység. Együtt elemezhetik azt, hogy mi az árulás, a csalás és a sorstalanság.
Egyedi vállalkozásról van szó, hiszen a szerzők nem a száraz jogot igyekeznek megértetni és elfogadtatni, nem önmagában keresik az erkölcsi igazságokat, hanem a legszebb magyar műveket hívják segítségül. Így a művekkel együtt többet, mást is tanulhatnak a diákok. Vitázhatnak, érvelhetnek és dönthetnek. Vagyis azt tehetik, amit várunk tőlünk: tanulva készüljenek arra, hogy aktív, felelős állampolgárok legyenek. Mindeközben megtanulják tisztelni a magyar irodalmat, az erkölcsöt és a jogot. Nemesebbet nem is kívánhatunk gyermekeinknek."
Aáry-Tamás Lajos, Oktatási Jogok Biztosa
A Complex kiadó oktatásügyi kiadványai megtekinthetőek awww.complex.hu/oktatas oldalon!
További információ és vásárlási lehetőség: http://www.complex.hu/Csiny-vagy-bun@70_1078_kiadvany.html
| A kötetben szereplő irodalmi művek: |
Arany János: Ágnes asszony Arany János: Toldi Arany János: Zách Klára Együgyű Misó – népmese Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Fekete István: Vuk Fekete István: Zsellérek Gárdonyi Géza: Egri Csillagok Halasi Mária: Az utolsó padban Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: Az arany ember Kertész Imre: Sorstalanság Lázár Ervin: A kislány, aki mindenkit szeretett Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása Mikszáth Kálmán: Gavallérok Mikszáth Kálmán: A néhai bárány Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móricz Zsigmond: Árvácska Móricz Zsigmond: Hét krajcár Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Nógrádi Gábor: Gyermekrablás a Palánk utcában Petőfi Sándor: János vitéz Petőfi Sándor: Szeget szeggel Szabó Magda: Abigél Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tatay Sándor: Kinizsi Pál Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde |









