Egy sajátos nevelési
igényű gyermek integrált oktatása és iskolakijelölése ügyében szinte valamennyi
érintett szereplő, az iskola, a fenntartó tankerület, sőt maga az illetékes
szakértői bizottság is a garanciális jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül
hagyva járt el – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy szülői
panaszbeadvány vizsgálata során. Székely László ombudsman a tanulságok nyomán
jelentésében több ajánlást tett, közöttük az ügyben szereplő pedagógusok és
ügyintézők kötelező továbbképzésének szükségességét is megfogalmazta.
Egy édesanya panaszbeadványban sérelmezte, hogy a gyermeke
budapesti általános iskolájának igazgatója figyelmen kívül hagyta a szakértői
bizottság javaslatát a pszichés problémákkal és tanulási zavarokkal küzdő sajátos
nevelési igényű tanuló egyéni előrehaladású oktatásáról. A tanév végén az
iskola ráadásul azt közölte a szülővel, hogy gyermeke nem sajátította el az
alapokat, integráltan nem nevelhető, így nem engedhetik a második évfolyamra.
Ezt követően a gyermek a tankerület igazgatójának engedélyével egy másik,
speciális általános iskolában kezdte meg a következő tanévet.
Az ombudsman utánajárt a problémának. Jelentésében is kitért
rá, hogy a szakértői bizottság korábban ugyan kijelölte a panaszos sajátos
nevelési igényű és integrált oktatásra jogosult gyermeke számára a kötelező
felvételt biztosító iskolát, a szülők azonban ezzel a döntéssel elégedetlenek
voltak, ezért kérték gyermekük átvételét a másik tanintézetbe. Később ennek a
tanintézetnek az eljárását is kifogásolták. Az alapjogi biztos megállapította,
hogy ez a második iskola a tanulót a jogszabályi előírást figyelmen kívül
hagyva vette fel, mivel a szakértői vélemény nem ezt a tanintézetet jelölte ki
a számára. Mindez sértette a jogbiztonság követelményét. A biztos ugyanakkor
felhívta a figyelmet arra, hogy a felvétel jogszerűtlensége nem mentesíti a
kötelezettségei alól az iskolát, mivel az a hatályos alapdokumentuma szerint
rendelkezett a tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges személyi-tárgyi alapfeltételekkel.
A biztos jelentésében – hasonló, korábbi ügyeket követően –
immár sokadszor hangsúlyozta, hogy a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van
ahhoz, hogy a jogosultság megállapításától fogva az állapotának megfelelő
pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást kapjon, amit a
szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A
szakértői véleményt követve az iskola igazgatója engedélyezi a sajátos nevelési
igényű tanuló adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású
oktatást és meghatározza, hogy melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó tanítási
napjáig kell teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Az első évfolyam
harmadszori megismétlésének elkerülése érdekében a szakértői bizottság külön
ajánlást fogalmazott meg matematikából. A biztos megállapította, hogy ezt az
ajánlást az iskola figyelmen kívül hagyta. A visszás helyzetet tovább rontotta,
hogy a tankerület nem tárta fel, sőt megerősítette az iskola jogsértő
gyakorlatát.
A biztos az iskolakijelölési eljárással kapcsolatosan is
visszásságot tárt fel. A gyermek ugyanis ismét iskolaváltásra kényszerült, de a
szakértői bizottság a szabályok mellőzésével olyan újabb tanintézetet jelölt ki
számára, amely az alapdokumentuma szerint eleve nem rendelkezett a sajátos
nevelési igényű tanuló oktatásához szükséges feltételekkel. A biztos
megállapította, hogy a szakértői bizottság eközben olyan tankerületet vont be
az eljárásba, amely az ügyben eleve nem volt illetékes, ez a tankerület pedig
egy olyan iskola kijelölését támogatta, amely nem tudta biztosítani a tanuló
státuszának megfelelő oktatást.
Székely László alapjogi biztos az iskolánál és a
tankerületnél is kezdeményezte, hogy a helyes joggyakorlat ismereteinek
elsajátítása és a sajátos nevelési igényű tanulók megfelelő nevelése-oktatása
érdekében kötelezzék továbbképzésre az érintett pedagógusokat és tankerületi
ügyintézőket. Az ombudsman emellett felhívta az ügyben eljáró szakértői
bizottságot az iskolakijelölés szabályainak teljes körű betartására.
www.ajbh.hu