Palkovics: jelentős forrásbővülés az oktatásban

- Jelentősen nőttek az oktatásra fordított források: ezek összege 2015-ben 1800 milliárd forint körül volt, tavaly már elérte a 2000 milliárdot - közölte Palkovics László oktatási államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

    Palkovics László elmondta: ebben az évben folytatódik az oktatásban dolgozók béremelése, szeptembertől a köznevelésben és a felsőoktatásban egyaránt nőnek a keresetek. A pedagógusok további 38,4 milliárdos többletre számíthatnak. A felsőoktatás területén egy újabb fázison is dolgoznak, és figyelembe veszik a Magyar Rektori Konferencia és a felsőoktatási szakszervezet elképzeléseit is - tette hozzá.

    Az oktatási államtitkár kitért arra is, hogy az iskolafenntartó átalakítása sikeresen lezárult, 58 tankerületi központban működik a fenntartás és a finanszírozás.

    Hozzátette: a köznevelési kerekasztal folytatja tevékenységét, bár jogilag más formában. Kifejtette: külső szereplőket nem zárnak ki, az egyes csoportok eldönthetik, kik képviseljék majd őket, kiket delegálnak.

    Kiemelte: a szakszervezet sztrájkbizottságával is folytatódnak az egyeztetések

    Palkovics László kitért arra, hogy megkezdődött az iskolák digitális átalakítása, erre 34 milliárd forintot költenek.    A gyerekek és a tanárok digitális kompetenciáit is erősíteni kell, erre egy sor program indul - jelezte.

    A PISA-jelentésről az államtitkár azt mondta, a dokumentum hamarosan a kormány elél kerül. Cáfolta, hogy bármiféle szegregációra készülnének. A jelentés azt tartalmazza, hogy a különböző képességű gyerekeket, az igényeiknek megfelelően, eltérő módon oktassák. Az a cél, hogy a tudást, amit az iskolában megszereznek, tudják is alkalmazni - hangsúlyozta Palkovics László. 

    A Tanítanék mozgalom kedden lejáró ultimátumáról - amelyben többek között a miniszter távozását, önálló oktatási tárca létrehozását követelik - azt mondta: a kormány szerkezetét nem tüntetéseken és nem politikai szervezetek határozzák meg, azt pedig, hogy a miniszter mondjon le, szintén nem szeretné értelmezni. Nem nagyon lehet az oktatást különböző demonstrációk alapján alakítani - fogalmazott.

    A mozgalom kockás könyvéről azt mondta, az egyrészt tartalmaz olyan korábbi oktatási elképzeléseket, amelyek már megbuktak, márpedig ami egyszer nem vált be, azzal nem érdemes foglalkozni.

    Palkovics László megjegyezte: a javaslatok egy részét a köznevelési kerekasztal már megfogalmazta. Mint mondta, a kerekasztal, a minisztérium dolgozik, míg mások tüntetnek, s nem biztos, hogy az utóbbi a jó megoldás.

    Kérdésre a veronai buszbaleset ügyében várható lépésekről azt mondta: az ilyen típusú balesetek jelentős része az éjszakai órákban történik, ezért szeretnék, ha például ilyenkor nem közlekednének a buszok. Ennek lesz költségnövelő hatása, de például egy 160-170 ezer forintos, egyhetes franciaországi sítábor költségeihez képest plusz ötezer forint már nem jelentős tétel - érvelt. Arról, hogy esetleg ennek költségeit központilag támogatnák-e, azt mondta: egy síkirándulás nem az iskolai program része, és nem kötelező ilyet szervezni. Egyértelműsíteni kell azt is - tette hozzá Palkovics László -, ki az ilyen kirándulások szervezője.

MTI 2017. január 31., kedd 12:20

Klebelsberg Központ: megérkeztek a válaszok az iskoláktól a sítáborokról

- Megérkeztek a sítáborokkal kapcsolatban feltett kérdésekre a válaszok az érintett iskoláktól a Klebelsberg Központhoz - mondta Solti Péter, az iskolafenntartó elnöke vasárnap este az M1 aktuális csatornán.

    Az adatkérő levelet az olaszországi Verona közelében történt buszbaleset után küldte ki a Klebelsberg Központ: az iskolai sítáborok szervezésének körülményeiről, hátteréről kért információkat a köznevelési intézményektől.

    Solti Péter elmondta: a beérkezett információkat még vizsgálják, de annyi kijelenthető, hogy az általuk fenntartott iskolák 14-15 százaléka szervez sítáborokat, amelyeken mintegy 8500 diák vesz részt, őket körülbelül 1000 oktató, vagy segítő kíséri.

    A központ vezetőjének közlése szerint nagyon vegyes képet mutat a sítáborok szervezése, hiszen előfordul, hogy az iskolák utazási irodákhoz fordulnak, vagy tornatanárok végzik azt (miként a veronai buszbalesetben érintett intézmény, a Szinyei Merse Pál Gimnázium esetében is történt), de arra is van példa, hogy az oktatási intézmények közösen bonyolítják a szervezést. 

    A Klebelsberg Központ adatkérő levelére szerda délutánig várta az iskolák válaszát a sítáborok szervezésének körülményeiről.

    A kért adatok alapján felmérik: szükséges-e fenntartói intézkedéseket hozni az iskolák munkájának segítésére, valamint szeretnének meggyőződni arról, hogy mindenhol a legnagyobb rendben zajlik a szervezőmunka.

    Verona közelében január 20-án szenvedett balesetet egy magyar fiatalokat szállító busz, tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek. A buszon a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok utaztak, valamint egyikük családja.

    Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a balesettel összefüggésben múlt vasárnap azt mondta: meg fogják vizsgálni a jogszabályokat abból a szempontból, hogy megfelelően garantálják-e az iskolán kívüli programok biztonságát. Van, amit nem lehet kizárni jogszabályokkal, de áttekintik, hogy mi az, amin még lehet javítani - tette hozzá.

MTI 2017. január 29., vasárnap 19:26

Magyarországon nagyon jó a matematika tehetséggondozás

- Magyarországon nagyon jó a tehetséggondozás matematikából, de csak keveseket ér el - mondta Juhász Péter matematikatanár vasárnap az M1 aktuális csatornán.

    Szerinte csak Budapestről és egy-két vidéki nagyvárosból kerülnek be gyerekek a tehetséggondozásba ebből a tantárgyból, miközben nincs olyan ok, amely miatt területileg ennyire egyenlőtlennek kellene lennie.

    Elmondta, ezért is indította a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja a rejtőzködő matektehetség felkutatásával foglalkozó programot.

    Ennek keretében a csoport kilencedikeseknek tart rendhagyó matekórákat, hogy rábukkanjon azokra a kiemelkedő képességű tanulókra, akik a hivatalos oktatás rendszerében eddig nem igazán tudtak érvényesülni.

    A tehetségek felkutatása érdekében a kutatók a tavaszi félévben megpróbálnak minél több iskolát felkeresni, és ott a szokásostól eltérő megközelítésű matematikai foglalkozásokat tartani.

    A tavaszi foglalkozásokra a szervezők első körben február 20-ig várják az iskolák jelentkezését, viszont a matematikaoktatást eleve kiemelten támogató iskolák nem vehetnek részt a programban.

    A program részletes leírása és a kapcsolatfelvételi információk megtalálhatók A Gondolkodás Öröme Alapítvány oldalán (www.agondolkodasorome.hu).

MTI 2017. január 29., vasárnap 10:46

Háromszáz éves a budapesti Piarista Gimnázium

- Idén háromszáz éves a budapesti Piarista Gimnázium; a jubileumi évben kiállításon, konferencián mutatják be a piarista rend életét és oktatói munkáját - hangzott el az év programjait ismertető sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

    Labancz Zsolt, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke kiemelte: a piarista rend az első olyan szerzetesközösség, amelyet kifejezetten az oktatás, nevelés céljából alapítottak.

    A tartományfőnök elmondta: a magyar piaristák hármas jubileumot ünnepelnek 2017-ben: a rendalapítás 400., a rendalapító Kalazanci Szent József szentté avatásának 250. és a pesti iskola alapításának 300. évfordulóját.

    A 400 évvel ezelőtt elvetett mag "szárba szökkent és hajtásai, bontakozó ágai olyan terebélyesek lettek, hogy máig nagyon sokaknak adnak árnyat és életet" - fogalmazott Labancz Zsolt.

    Magyarországon jelenleg nyolc városban működik piarista rendház, a rendnek három-három óvodája és általános iskolája, egy szakképző iskolája, hat gimnáziuma és egy önálló középiskolai kollégiuma van. Emellett a bencés és a ferences renddel együtt fenntartói a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolának, Szegeden pedig egyetemi szakkollégiumot működtetnek. Köznevelési intézményeikben 440 pedagógus 4300 diákot oktat és nevel - ismertette a tartományfőnök.

    Horváth Bálint, a gimnázium igazgatója felidézte: Pest legrégebbi iskoláját a városi tanács kezdeményezésére alapították a piaristák. A gimnázium 1717. november 6-án nyitotta meg kapuit, az első tanévben 155 diák tanult falai között.

    A jubileumi év programjai közül kiemelte az iskola épületét bemutató nyílt napot, az öregdiák-találkozót és az iskola kápolnájának felújított orgonáját bemutató koncertet. November végén ünnepi közgyűlést, decemberben történeti konferenciát tartanak, a központi ünnepséget december 1-jén rendezik.

    Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója elmondta: a jubileumi év programjaként "Hitre, tudásra - piaristák a magyar művelődéstörténetben" címmel nyílik novemberben kiállítás a múzeumban.

    A négy hónapon át megtekinthető kiállításon a rendnek a magyar művelődéstörténetben betöltött szerepét mutatják be: a piaristák építészetét, az irodalmi és a közéletben betöltött szerepüket, természettudományos és nevelői munkájukat.

MTI 2017. január 27., péntek 16:54

Navracsics: az Erasmus+ képessé teszi Európa fiataljait arra, hogy jobb társadalmat építsenek

- Az Európai Bizottság idén harmincéves Erasmus+ programja összeköti a nemzeteket, a közös munka támogatása által pedig képessé teszi az európai fiatalokat arra, hogy jobb társadalmat építsenek - jelentette ki Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.

    Navracsics Tibor elmondta, hogy a diákok, oktatók, kutatók unión belüli és oktatási intézmények közötti mobilitását segítő Erasmus+ program 2015-ben mintegy 678 ezer európai embernek biztosított tanulási és munkalehetőséget, 2,1 milliárd euróval (653 milliárd forint) támogatott 19 600 projektet, amelyekbe 69 ezer szervezetet vont be.

    A biztos közölte, hogy az uniós bizottság kampányt indít az összes tagállamban a 30. évfordulóját ünneplő Erasmus+ program továbbfejlesztése érdekében.

    A pedagógusok, oktatók, oktatási és képzési szakértők, önkéntesek, a felsőoktatásban és szakképzésben tanulók mobilitását támogató program ahhoz járul hozzá, hogy a résztvevők javítsák elhelyezkedési esélyeiket, új szemléletmódot sajátítsanak el az oktatással és fejlesztéssel kapcsolatban, új nyelveket tanuljanak meg, megismerjék, mit jelent az európai polgárság eszméje a gyakorlatban, illetve kedvet kapjanak ahhoz, hogy önkéntesként dolgozzanak - tette hozzá Navracsics Tibor.

    Az Európát átívelő oktatási csereprogramot 1987 júniusában indította az Európai Bizottság, és nevezte el a reneszánsz humanista Rotterdami Erasmusról. A 2014-ben útjára indított Erasmus+ program pedig kiszélesítette a résztvevők körét.

    Az oktatási csereprogram indulásának évében több mint 3200 diák vett részt külföldi képzésekben. Harminc év leforgása alatt több mint 5 millióan, köztük 3,3 millió diák részesült külföldi egyetemek oktatásában és képzésében.

    A program kezdetekor a részt vevő 11 ország köre mára 33-ra bővült, és 169 partnerország csatlakozott hozzá.

MTI 2017. január 26., csütörtök 12:40

Az orosz fenyegetés valós, a nyílt háború valószínűtlen

Háborúra nem, de fokozódó feszültségekre számítani lehet a NATO és Oroszország között – ez volt a fő következtetése annak a konferenciának, amit a Republikon Intézet és az Athenaeum Kiadó közösen rendezett a napokban megjelent könyv apropóján. Sir Richard Shirreff 2017: Háború Oroszországgal című fikciós műve egy esetleges orosz fenyegetés nyomán kialakuló háború lehetőségét veti fel. A rendezvényen külpolitikai szakértők és két volt külügyminiszter – Jeszenszky Géza és Balázs Péter – elemezte a világpolitikai helyzetet, és ebben Magyarország szerepét.

Az Oroszország és a NATO közötti feszültségek fokozódnak, ám az orosz fenyegetés ma gyengébb, mint a hidegháború alatt, mondta el Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint a mai magyar külpolitika nem vált ki olyan stratégiai gondolatokat, amelyek alkalmasak az orosz fenyegetés kivédésére. Szerencsére a kontinentális Európában azonban az „észhez térés” megkezdődött, tette hozzá.

Kritikus volt a mai magyar külpolitikát illetően Jeszenszky Géza volt MDF-es külügyminiszter is. Jeszenszky szerint Martonyi János külügyminiszterségéhez képest sokkal rosszabb teljesítményt nyújt ma a tárca. Jeszenszky szerint ma is a NATO Magyarország és a nyugati világ biztonságának legfontosabb garanciája.

A NATO és szövetségesei a világ gazdasági teljesítményének közel kétharmadát, katonai kiadásainak több mint felét birtokolják – ezzel szemben Oroszország gazdaságilag csak a világ teljesítményének kevesebb mint 5 százaléka felett rendelkezik. Ilyen egyenlőtlen körülmények között minimális annak az esélye, hogy az orosz vezetés az eszkaláció politikáját folytatná, fejtette ki Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.

Mindez azonban nem változtat azokon a kilátásokon, hogy másféle konfliktusokra is számítani lehet: a Krím annexiója – amely nemzetközi szerződések garmadáját szegte meg – de jure nem fogadható el.

Az információs hadviselés doktrínája évek óta olvasható az orosz katonai, stratégiai szövegekben – nem érdemes meglepődni azon, hogy ez a koncepció Oroszország erőforrásainak elosztásában is megjelenik, mondta el a konferenciátmegnyitó előadásán Rácz András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa.

A szakértők egyetértettek abban: bár a világpolitikai helyzet változásait nehéz előrejelezni, a Sir Richard Shirreff könyve által elképzelt forgatókönyvről érdemes komolyan beszélni.

(X) Sajtóközlemény a 2017: Háború Oroszországgalcímű könyv magyar bemutatója kapcsán tartott konferenciáról

További információ a könyvről itt http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/index.php?action=konyv&id=139453837

Történelemoktatók felmérése: a szaktanárok többsége egyetért a Nemzeti alaptantervvel és a kerettantervvel

- A Történelemoktatók Szakmai Egyesületének (TSZE) felmérése szerint a válaszolók többsége (76,9 százalék) viszonylag egyetért a Nemzeti alaptantervvel (Nat) és a kerettantervvel, viszont 80 százalékuk csökkentené a tananyagot.

    A TSZE honlapján olvasható összegzés szerint novemberben több mint száz történelemtanár töltötte ki az egyesület által összeállított kérdőívet.

    Az eredmény szerint a nagy többség (84,16 százalék) teljesen vagy részben egyetért a Nat és a kerettanterv által megadott fejlesztési célokkal. A konkrét változásokra vonatkozó kérdések közül az érettségi 2017 tavaszán életbe lépő reformját teljesen vagy részben 41,35 százalék ellenzi, 45,19 százalék viszont részben vagy teljesen támogatja.

    Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) új generációs (úgynevezett kísérleti) tankönyveit 45,63 százalék részben vagy teljesen ellenzi, 49,51 százalék viszont részben vagy egészben támogatja; 49,03 százalék ugyanakkor részben vagy teljes mértékben ellenzi a két tankönyvet kiadó, olcsóbb állami tankönyvkiadás koncepcióját, amit 42,31 százalék támogat részben vagy egészben.

    A válaszolók 61,5 százaléka részben vagy teljesen egyetért azzal, hogy növelni kell a tananyagban a társadalmi, jogi és gazdasági alapismeretek súlyát; 38,5 százalék ellenzi ezt.

    A nagy többség teljesen (35 százalék) vagy viszonylag (45 százalék) szükségesnek tartja, hogy tovább csökkentsék a tananyag mennyiségét. A válaszoló tanárok túlnyomó többsége (82,78 százalék) teljes mértékig, 15,22 százalék pedig viszonylag szükségesnek tartja, hogy az órákon több időt fordíthasson gyakorlásra és készségfejlesztésre.

    Az egyesület összegzése szerint a kérdőívre kapott válaszok egyfelől kimerültségről, másfelől viszont reményteli várakozásról tanúskodnak a történelemtanári szakmában.

MTI 2017. január 21., szombat 7:01

Véget ér az első félév az iskolákban, kezdődnek a központi írásbelik

- Ma ér véget a 2016/17-es tanév első féléve a köznevelésben. A tanév rendje szerint az iskolák január 27-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

    A félév vége után indulnak a központi írásbeli felvételi vizsgák, ezeket január 21-én, szombaton tartják.

    Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára január 21-én tartják a vizsgákat, míg a pótló írásbeliket január 26-án. Utóbbit azok írhatják, akik a vizsgán alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Idén 402 írásbeli vizsgát szervező intézmény van és 514 helyszínen adhatnak számot tudásukról a diákok. A 9. évfolyamos iskolák írásbelijén mintegy 54 200, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin csaknem 8000-en, a 8 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 6000-en vesznek majd részt. A felvételire külön-külön feladatlapok készülnek az egyes intézménytípusok számára, és a központi vizsgán kívül más írásbelin való részvételt a jelentkezőktől nem lehet megkövetelni.

    A 2016/2017. tanévben 182 tanítási nap van, és öt tanítás nélküli munkanappal lehet számolni a tanév június 15-i zárásáig.

MTI 2017. január 20., péntek 4:23