2017. február 28., kedd

Köznevelési kerekasztal: napirenden az oktatási fejlesztések és a diákparlamenti ajánlások

Kép forrása: http://sydney.edu.au
- Az oktatásban tervezett közel 180 milliárdos uniós fejlesztési forrásokról és a diákparlament által elfogadott 50 pontos ajánlásokról volt szó a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülésén.
    Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: az elmúlt hónapokban nagy lendületet kapott az EFOP-pályázatok kiírása és elkezdődtek a szerződéskötések.
    A pályázatok közül 16 konstrukciót tekintettek át a kerekasztal ülésén, ebből közel 180 milliárdos uniós forrás célozza az állami intézményrendszer fejlesztését 2020-ig- közölte.
    Kifejtette: a keretből 111 milliárd infrastrukturális fejlesztést szolgál, s 50 milliárd az iskolák informatikai fejlesztéseire, digitális kompetencia-fejlesztésekre jut, összhangban a kormány által elfogadott digitális oktatási stratégiával.
    A fejlesztések minden gyermeket érintenek, legalább 200 ezer gyermekhez közvetlenül jutnak el saját iskolájukban, 90 ezer pedagógus részesül módszertani, kompetencia-fejlesztő képzésekben, és 2000 köznevelési intézmény pedagógiai programja újul meg - ismertette az elnök.
    Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a kerekasztal másik napirendi pontjáról elmondta: a február 3-5. között tartott Országos Diákparlamenten 50 pontos szakmai ajánlást fogadtak el a diákok. Márciusban az Emmi összehívja az országos diáktanácsot - tagjait a diákparlament delegálja-, és velük együttműködve dolgozzák fel az 50 pontot - jelezte.
    Kiemelte: a diákparlament két ülése között is biztosítani kell a diáktanács működését és megyei diákparlamenteket hívnak össze minden évben. Felülvizsgálják továbbá az előre hozott érettségik körét, erre a diákok kérésének megfelelően tárca ígéretet tett.
    Sipos Imre kérdésre elmondta: Aáry-Tamás Lajos oktatási biztossal a szakmai érettségikről egyeztettek, ezek léte a képzésre való jelentkezéskor ismert volt. A maguk részéről mivel a jelentkezéseken túl vannak, változást nem terveznek, az iskolák a tanulókat a vizsgákra fel tudták készíteni.  A fenntartó NGM is mindent megtett, hogy a vizsgáztató pedagógusok felkészítése is megtörténjen.
    A köznevelési kerekasztal 15. alkalommal ülésezett.


MTI 2017. február 28., kedd 12:42

2017. február 27., hétfő

A 2014. évi Országos Diákparlament ajánlásainak teljesülése

Az alábbiakban - változtatás nélkül - közöljük a 2014-es Országos Diákparlament ajánlását (vastagon szedve) és az ajánlásra adott kormányzati választ. A dokumentum eredetileg a 2017-es Országos Diákparlament hivatalos kiadványában jelent meg 2017. február 3-án.

1.   Az intézményi diákönkormányzatok kapják vissza a köznevelési törvény előtti szabályozásban rögzített jogaikat.
A diákönkormányzatiság lehetőség arra, hogy a diákok belelássanak a döntés előkészítés, a döntéshozatal folyamatába. Felelősen gyakorolhassák a jogszabályok biztosította jogaikat. A diákönkormányzatok a diákokat érintő számos esetben élhetnek véleményezési jogukkal, amellyel ha okosan élnek, egy erős jogosítvány.

2.            Javasoljuk, hogy a munkáltató ismerje el a diák mozgalmat segítő pedagógusoknak e tevékenységüket pótlék formájában.
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének 4. pontja szerint nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti négy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása rendelhető el.
Hivatkozott szakasz (1a) bekezdése alapján az (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott tevékenység összesen heti 4 óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének j) pontja szerint egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely diákönkormányzati foglalkozás lehet.
Fentiek alapján pótlék valóban nem jár a diákönkormányzatot segítő pedagógus részére, azonban a 2013. szeptember 1-je óta folyamatosan, több lépcsőben megvalósuló pedagógus-béremelések kedvezően érintik a diákönkormányzatot segítő pedagógusokat is.
Fontos rögzíteni, hogy abban az esetben, ha valamely pedagógus - egyéb feladatai mellett - diákönkormányzati tevékenységet is ellát, úgy az a tevékenység – a rendeletben meghatározott módon – beszámítandó a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe.

3.                  Kezdeményezzük a diákönkormányzatok önálló jogi személyiséggé nyilvánítását az intézményi tanácsok mintájára.
Elvben nincs akadálya, de mindenképpen hatásvizsgálatot kell végezni, továbbá mérlegelni kell azt is, hogy megnehezítheti a diákönkormányzatok létrejöttét és működését, mert a jogi személy státusz számos törvényi kötöttséggel is jár. Többek között, a Ptk. szerint:
„3: 1. § (5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.”
3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért]
(1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.
(2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]
(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.
(4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.
3:7. § [A jogi személy székhelye]
A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.
3:9. § [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége]
(1) A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni.
(2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges.
3:10. § [A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke]
(1) Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat.
(2) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre.
(3) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől.
3:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése]
(1) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Fenti és további szempontok mérlegelendők az érintettek részéről, melyről széles körű egyeztetést kellene kezdeményezni, hiszen az idézettek alapján is jól látható, hogy számos kérdést vet fel a jogi személy státusz. Pl. Ki fogja a vagyoni hozzájárulást teljesíteni, ez nem lesz-e sérelmes az érintettekre nézve? Hol és hogyan biztosítják székhelyet? Ki lesz az ügyvezető, aki egyébként csak nagykorú személy lehet?
A hivatkozott jogszabályokból és a felmerülő kérdésekből kitűnik, hogy nem életszerű a jogi személyiséggel való felruházás, mert az nem visz közelebb a testület működésének alapvető céljához, a tanulói érdekképviseleti feladatok ellátásához. A jogi személyiség számos kötöttséggel jár és mindenképpen adminisztratív tehernövekedést hoz magával. Miután kiskorúakból álló érdekképviseleti testületről lenne szó, nem tartjuk indokoltnak a jogi személlyel való felruházást.

4.                  Jogszabály rögzítse a több intézményi diákönkormányzat képviseletét ellátó szervezet jogait és jogállását.
Az Nkt. 48.§-a szól a diákönkormányzatról. A jogszabály szerint a tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Eszerint egy iskolában egy diákönkormányzat működhet.
A több intézményt képviselő diákönkormányzat jogállására és jogaira vonatkozóan konkrét elképzelések megfogalmazása után lenne lehetőség arra, hogy azok jogszabályi szinten jelenjenek meg.

5.                  Kérjük, hogy a Köznevelésért Felelős Államtitkárság állítson fel egy testületet, melyen keresztül rendszeres egyeztetési lehetőséget biztosít a diákok érdekeit képviselőknek a köznevelést érintő kérdésekkel kapcsolatban. Kérjük, hogy ez a testület véleményezési jogot gyakorolhasson a köznevelést érintő jogszabályok beterjesztése előtt.
A Köznevelésért Felelős Államtitkárság által újraszabályozott és működtetett Országos Köznevelési Tanács testületébe bekerült a diákok képviselete is. A képviselőt a 1855/2013. ((XI. 19.) Korm. határozat 4. cf) pontjában meghatározottak szerint az országos diákszervezetek és diákönkormányzati szövetségek választották meg.  A Tanács az oktatásért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakmai testülete.
A Köznevelési Kerekasztal képviseleti oldalai sorában szintén jelen vannak a diákok képviselői is. Rajtuk keresztül nem csak a Kerekasztal, hanem annak munkacsoportjaiban is jelen vannak a diákok képviselői.

6.                  Kérjük, hogy legyenek a diákönkormányzatok számára elérhető pályázatok és kapjanak működési támogatást.
Tekintettel arra, hogy a diákönkormányzatok nem rendelkeznek jogi személyiséggel így önállóan nem tudnak – a központi költségvetés terhére – működési támogatási pályázaton részt venni.
Javasoljuk, hogy a diákönkormányzatok működjenek együtt az iskolai alapítványokkal, diák és szülői szervezetekkel majd közösen pályázzanak támogatások elnyerése érdekében helyi és országos szinten egyaránt.

7.                  Javasoljuk a köznevelési törvény diáknyelvre fordítását és elérhetővé tételét. Emellett a Köznevelésért Felelős Államtitkárság gondoskodjon minta diák-önkormányzati működési szabályzat közzétételéről.
Az Államtitkárság célja, hogy a diákok a rájuk vonatkozó jogszabályokat megértse. Korában is készült a diákok számára egy rövid diáknyelvre lefordított kiadvány (Diákjogi Tudor címmel), amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény alapján készült. A Diákközéletért Alapítvány elkészített egy kiadványt „Diákönkormányzati Kisokos 2.0” címmel, amely már a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben foglaltakkal van összhangban. Ezt a kiadványt 2014-ben minden ODP küldött megkapta.
Annak érdekében, hogy a kiadvány minden érdeklődő diák számára elérhetővé váljék, még ebben az évben elkészül a Diákönkormányzati Kisokos 2.0 kiegészítése és elektronikus formában történő közzététele.
8.                  A jelnyelvet is ismerjék el, mint választható idegen nyelvet, lehessen belőle érettségi vizsgát tenni és a sikeres jelnyelvi vizsgáért járjon többlet pont a felsőoktatási felvételi eljárás során.
A magyar jelnyelv jelenleg nem rendelkezik nyelvtani leírással, azaz nyelvészeti szempontból egyelőre nem tekinthető nyelvnek. A magyar jelnyelvnek e pillanatban nincs nemzeti standardja és egységes korpusza, a TÁMOP 5.4.6/B (JelEsély) projekt keretében jelenleg készül az MTA Nyelvtudományi Intézetében a bilingvális oktatás 2017-es bevezetése érdekében a magyar jelnyelv standardizációja és nyelvészeti leírása (az ún. korpuszépítés). Csak a létrejött korpusz alapján lehet majd elkezdeni a jelnyelv magas szintű oktatásának és az egységes nyelvvizsga feltételeinek megteremtését, majd meglépni a kapcsolódó intézkedéseket (például érettségi, felsőoktatási többletpont, diplomához szükséges nyelvvizsgaként való elismerés).

9.                  Minden iskolában legyen lehetőség az angol és a német nyelv tanulására.
Meghatároztuk a Kormány 2012. évi döntésének megfelelően (a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet) az elsőnek oktatható idegennyelvek körét az általános iskolák szintjén (angol, német, francia, kínai). A második idegennyelv már szabadon választható. A nyelvtanulás így hazánkban azzal a nyelvvel kezdődik, amelyet a leggyakrabban tudnak használni a diákok, és a későbbiek során kiegészül egy újabb idegennyelvvel, amelynek a megválasztásában az iskola és a nyelvtanuló már teljes szabadságot kap. A második idegennyelv oktatása az általános iskola 7. évfolyamán kezdődhet.
Az érettségit adó középiskolákban angolul a diákok közel 75 %-a tanul, németül közel 23 %-a első nyelvként, de összesen angolul közel 60 %-a és németül hozzávetőleg 30 %-a. A többi nyelv messze elmarad az angolul és németül tanuló diákok mögött.
A számok is azt mutatják, hogy döntően az iskolákban elsősorban az angol és német nyelv tanulására nyílik lehetőség. A jogszabály ezt lehetővé teszi, amennyiben a feltételek adottak hozzá.

10.               A B2-es vagy annál magasabb kategóriájú nyelvvizsga váltsa ki az emelt szintű idegen nyelvi érettségit.
A javaslat visszatérne egy korábbi, 2005 előtti szabályozáshoz. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetésének egyik célja épp az volt, hogy a köznevelésben tanuló diákok ne költséges külső vizsgákon váltsák ki az érettségit, és ezáltal mentesüljenek az iskolába járás és az iskolai nyelvtanulás alól, hanem lehetőleg az iskolai nyelvórák fejlesztő tevékenységének alkalmazásával készüljenek az érettségi vizsgákra és 11, illetve 12 évfolyamon tegyenek érettségi vizsgát. A köznevelésben a tanulóknak van lehetőségük nyelvvizsgát tenniük, ám azt, hogy nyelvvizsgákkal váltsák ki az érettségi vizsgát nem indokolt befogadni, hiszen ezáltal a köznevelési rendszer esélyegyenlőséget biztosító szerepe csökkenne. Ráadásul jelentős többletköltséget jelentene a szülőknek, tanulóknak, hiszen így ki kellene fizetniük a nyelvvizsgák díját, míg az érettségi vizsga ingyenes első alkalommal a tanulóknak és ugyancsak B2 szintű nyelvtudást tanúsít.

11.               A kiemelkedő érettségiért továbbra is járjon nyelvvizsga.
Változatlanul él az a szabály, miszerint ha a vizsgázó idegen nyelvből, illetve nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, akkor érettségi bizonyítványa, tanúsítványa legalább 60%-elérése esetén középfokú (B2) komplex típusú, 40-59% elérése esetén pedig alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

12.               Az első sikeres B2, C1, C2 nyelvvizsga díja legyen ingyenes.
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi lehetősége mögött az volt a koncepció, hogy ne kelljen a diákoknak fizetős külső nyelvvizsgára jelentkezni, hanem ingyenesen letehessék az ennek megfelelő szintű vizsgát iskolai keretek között.
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi B2 nyelvvizsgával egyenértékű, 60% fölötti eredmény esetén.
Az angol nyelv tekintetében megfigyelhető, hogy nyolc év alatt, 2006 és 2016 között majdnem megtriplázódott a jelentkezők száma, úgyhogy az emelt szintű nyelvi érettségi népszerűsége növekszik. A német nyelvből nem ilyen jelentős növekedés tapasztalható, de a német emelt szintű vizsgára jelentkezők száma is tendenciózusan növekszik.
Szakmai szempontok figyelembevételével elvi szinten sem megalapozott a külső vizsgáztatás ingyenessé tétele.

13.               A nyelvi előkészítő évfolyam rendszere maradjon meg.
A nyelvi előkészítő évfolyamok rendszere jelenleg működik, az nem áll átdolgozás alatt, a szabályozás jelenleg nem irányul a megszüntetésükre.

14.               Az iskolai nyelvoktatás maximum 16 fős csoportban történjen.
Ez pedagógiai szakmai kérdés. A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) lehetővé teszi az osztálybontást, és ehhez időkeretet is biztosít. A gyakorlat is az, hogy az osztálybontást – többek között – az idegen nyelvi órákhoz használják fel az iskolák.
„Nkt. 27. § (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.”
Ezen döntés meghozatalához azonban több szempontot kell mérlegelni, amely a nevelőtestület és az intézményvezető kompetenciája és nem biztos, hogy minden esetben indokolt a max. 16 fős létszám.
Ezt a javaslatot is meg kellene vitatni a szakmai szervezetekkel is.

15.               Kérjük, hogy az előrehozott érettségi rendszerében lehetőség legyen bármely tárgyból előrehozott érettségit tenni az őszi és a tavaszi vizsgaidőszakban is, azzal, hogy a sikertelen vagy eredménytelen vizsga esetén a vizsgázó köteles a vizsgadíjat megfizetni.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelettel kapcsolatos vizsgatárgyszám racionalizálással összefüggő jelentés alapján került módosításra az előrehozott érettségi vizsgák lehetősége. A változtatás célja az érettségi vizsga tantárgyankénti értékelése helyett a szó és a vizsga eredeti értelmezése szerinti felfogás érvényesítése: a középiskolai tanulmányok végeztével a tanuló „érettségének” mérése. A rendszer egységességének és finanszírozhatóságának figyelembevételével jelenlegi szabályozás fenntartása indokolt.

16.               Azt javasoljuk, hogy a továbbiakban az iskolai közösségi szolgálat ne legyen kötelező, hanem a felsőoktatási felvételi eljárás során jelentsen többletpontot.
A közösségi szolgálat egy élménypedagógiai alapú tevékenység, mely tanórán kívüli módon kiegészíti az iskola falai között zajló oktatás-nevelési munkát. A tevékenység révén a diákok fejlődhetnek, az egyén teljes fejlesztésén belül érzelmi intelligenciájukban, az önbizalom, a felelősségvállalás, felelős döntéshozatal, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés és problémamegoldás terén. A tevékenység egyszerre szolgálja a diák pályaorientációját, illetve személyiségfejlődését és a társadalom jobbítását az iskolai közösségi szolgálaton keresztül.
Célunk továbbá a közösségi gondoskodás, karitatív tevékenység, mint az egyik alapérték megismerése és gyakorlása minden diák számára. A közösségi szolgálatot ne azért végezze, teljesítse a diák, hogy jutalmat, többlet pontot kapjon. Az elvégzett szolgálatban örömöt leljen, ezáltal legyen „gazdagabb”, kialakuljon mindenkiben, az önkéntes tevékenység iránti igény, és a lehetséges 8 területen (egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős, bűn- és baleset-megelőzési tevékenység) megvalósuljon az érzékenyítés. A többletpont rendszer kizárná a tevékenységből a diákok jelentős részét, míg a 8 terület lehetővé teszi, hogy a kötelezettség mellett szabadon válasszon a diák a tevékenységek közül. Így megőrizhető az önkéntesség szellemisége, illetve a diák motiváltsága fenntartható az iskolai közösségi szolgálat keretei között.
Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a közösségi szolgálat teljesítése, azaz nem a felvételi eljárás része, hanem a felsőoktatásba belépésül szolgáló végzettség megszerzésének a feltétele. A felsőoktatási felvételi eljárás hatályos pontrendszerének kialakítása során az egyik legfontosabb irányelv az esélyegyenlőség biztosítása volt, a teljes jelentkezői körre vonatkozóan. E mellett maga az iskolai közösségi szolgálat tartalma is nagyon sokszínű, nem egységes, egymással nem összehasonlítható. E miatt olyan új többletpont kategória bevezetését, amelyet csak egy bizonyos jelentkezői kör tud érvényesíteni, illetve nem objektív szempontokon alapul nem támogatok.

17.               Kérjük a közösségi szolgálat jelenlegi szabályozásának felülvizsgálatát, a gyakorlatban tapasztalt problémák orvoslását és a hibák kijavítását.
Az Iskolai Közösségi Szolgálat kötelező feladatként az Nkt. 2011. évi életbe lépésével indult el a köznevelési intézményekben felmenő rendszerben. A teljesítők első nagy csoportja is csak a 2016. évi érettségi vizsgára bocsátásával jutott el az 50 óra teljesítéséhez, ekkor zárta le ezt a tevékenységet. Mint minden program, 3-5 évenként felülvizsgálatra kerül, így ez a program is. Természetesen azonban már menet közben is folyamatosan alakítjuk, a beérkező javaslatok, tapasztalatok ismeretében. Már bővült azoknak a területeknek – (20/2012. (VIII. 13.) Emmi rendelet 133. § (2) bekezdés – a köre, ahol a szolgálat teljesíthető, egyre több intézmény csatlakozik, mint fogadó intézmény. A program visszajelzései alapján változott a teljesíthető órák időkerete tanítási napokon kívül 5 órára (20/2012. (VIII. 13.) Emmi rendelet 133. § (7). A pedagógusokat továbbképzések, konferenciák, hírlevél, facebookoldal (www.facebook.com/kozossegi.szolgalat/) segíti a szervezési és más a közösség szolgálattal összefüggő feladatok elvégzésében. Évente 40-42 iskola programját monitorozza az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltjaival közösen, segítve az iskolák számára a program bevezetését és ajánlásokat téve az oktatásirányítás számára a rendszer finomítása, élethez igazítása érdekében.
18.               Az állam által finanszírozott tankönyvek listáján szerepeljen minden, az országban tanított tantárgyhoz szükséges könyv. Kérjük a tankönyvlista bővítését. Továbbá kérjük, hogy a tanárok részesüljenek ingyenes tankönyvellátásban, illetve javasoljuk a tanári segédlettel ellátott példányok kiterjesztését. Az ingyenes tankönyvek minőségét fokozottan ellenőrizzék! A teljes tankönyv legyen digitálisan is elérhető és a tankönyvekhez rendeljenek hozzá elektronikus kiegészítő anyagot, ez legyen jól érthető és szorosan kapcsolódjon a tananyaghoz. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a tankönyvek kiszállítási problémáinak okait vizsgálják ki és tegyenek meg mindent a gördülékeny tanévkezdés érdekében.
Az állam által finanszírozott tankönyvek listáján szerepeljen minden, az országban tanított tantárgyhoz szükséges könyv. Kérjük a tankönyvlista bővítését. Továbbá kérjük, hogy a tanárok részesüljenek ingyenes tankönyvellátásban, illetve javasoljuk a tanári segédlettel ellátott példányok kiterjesztését.
A tankönyvek tankönyvvé nyilvánítását, tankönyvjegyzékre kerülését, a tankönyvjegyzék vezetését valamint az iskolai tankönyvrendelést a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) szabályozza. A tankönyvek listáját tartalmazó hivatalos tankönyvjegyzékre azok a könyvek kerülhetnek, amelyeket a hatósági tankönyvvé nyilvánítási eljárás során tankönyvvé nyilvánítanak. A tankönyv tankönyvvé nyilvánításának hatálya 5 évre szól, és ezen időszakon belül kérelmezhetik a kiadók a tankönyv tankönyvjegyzékre történő felvételét az Oktatási Hivataltól. A 2016/2017-es tanévre szóló tankönyvjegyzéken 69 kiadó 3612 könyve szerepelt. A tartalomfejlesztés folyamatosan zajlik, az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv működtetésével, a kísérleti tankönyvfejlesztés eredményeinek a köznevelésben történő hasznosításával, a tankönyvkiadók részére szóló nyilvános miniszteri felhívásra történő tankönyv-előállítás során, valamint a szakképesítésért felelős minisztériumok által.
A tankönyvrendelés során a rendelt tankönyv arányában a tanárok ingyen tanári példányt kapnak az állami kiadású tankönyvekből, és azon kiadók tankönyveiből, akik a KELLO-val erről szerződést kötnek. Ezeket az ingyenes tanári példányokat a KELLO a tankönyvekkel együtt ki is szállítja az iskolákba. A tankönyvekhez tartozó pedagógus-kézikönyvek díjmentesen elérhetőek, letölthetőek a kiadók weblapján.
19.               Javasoljuk, hogy a közétkeztetési, az iskolai és a kollégiumi költségkeretet radikálisan emeljék meg, a közétkeztetési normatívát pedig életkornak megfelelőn differenciálják.  
A 2017. évi költségvetési törvény 2. melléklet III. 5. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcímen 67,24 milliárd forinttal járul hozzá a – a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kollégiumokban és a fogyatékos személyek nappali intézményében ellátott – gyermekétkeztetési feladat megszervezéséhez, amely központi forrás 2010. óta több mint duplájára nőtt. Azt is szükséges hangsúlyozni, hogy a közétkeztetés biztosítása is – főszabály szerint önkormányzati kötelező feladatként jelenik meg, és megfelelő ellátásához a központi költségvetés a 2014. évtől – felelősségi körök újbóli meghatározását követően – a feladat alapú finanszírozási rendszer keretében járul hozzá.
Ennek megfelelően az állam e célra kötött felhasználású támogatást biztosít az önkormányzatnak, amely egyrészt a számított dolgozói létszám után járó átlagbér alapú támogatásból, másrészt az un. üzemeltetési támogatásból tevődik össze. Ezzel összefüggésben fontos megjegezni azt, hogy az üzemeltetési támogatás ténylegesen felmerült nyersanyag – és dologi kiadások fedezetére szolgál, önkormányzatonkénti meghatározásáról – önkormányzati adatszolgáltatást figyelembe véve – három miniszter (BM, EMMI, NGM) dönt. 2014. óta tehát a támogatás nem normatív módon, hanem a valós kiadásokhoz és bevételekhez igazodóan biztosított azzal, hogy önkormányzati fenntartóknak az adatszolgáltatás során a nyersanyag és rezsiköltségeket, valamint a térítési díjbevételeket intézménytípusonként szükséges feltüntetniük. A támogatás megalapozó elismert nyersanyagköltségek megállapítása az életkori sajátosságok figyelembevételével történik.

20.               Kérjük a közétkeztetés minőségének javítását!
A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30. ) EMMI rendelet, amelynek előírásait – a 2015. január 1-jei hatálybalépést követően, a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében – 2015. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet új szellemiségével, az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait és nemzetközi példákat figyelembe véve, élelmiszer alapú előírásokat fogalmaz meg. Célja a népegészségügyi mutatók javítása mellett a gyermekek megfelelő testi-lelki, valamint szellemi fejlődéséhez szükséges, az életkoruknak megfelelő energia- és tápanyagtartalmú étkezés biztosítása, a közétkeztetés egészségessé tétele.
A rendelet a nevelési-oktatási intézmények, egyes szociális ellátást, gyermekjóléti alapellátást illetve gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények számára fogalmaz meg előírásokat, melyek közül kiemelendő:
-          a megengedett maximális napi sóbevitel életkori csoportokra vonatkozó értékének megadása, fokozatos csökkentést megvalósító ütemezéssel;
-          az egyes ellátási formák esetén a 10 nap alatt biztosítandó tej és tejtermékek mennyiségének, valamint a naponta biztosítandó zöldségek, gyümölcsök, továbbá a teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszerek mennyiségének előírása;
-          az egyes élelmiszerek felhasználására vonatkozó korlátozások, a közétkeztetésben nem felhasználható élelmiszerek listája (pl. a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti energiaital, alkoholt tartalmazó élelmiszer, szénsavas és cukrozott üdítő, nem gyümölcs alapú szörp, a 18 év alatti korcsoport számára koffeintartalamú ital).
-          A közétkeztetés átalakításával a zöldség- és gyümölcs-fogyasztás növekedése, a só, a telített zsírsavak bevitelének csökkentése, a többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének növekedése, a korcsoportnak megfelelő energiabevitel érhető el, ami hosszú távon a várható élettartam, illetve az egészségben eltöltött évek számának növekedését, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések csökkenését eredményezi. A rendelet elírásait betartva egészségesebb ételek kerülnek az asztalra, az ételek minősége azonban tágabb kifejezés, amely magában foglalja mind a beltartalmi, mind a külső, érzékszervi tulajdonságokat is. A megvalósítás módja, minősége a közétkeztetők kreativitásától, hozzáértésétől és szándékától függ. az ő feladatuk, hogy az előírásoknak megfelelőn egészséges és változatos ételek egyben ízletesek és esztétikusak is legyenek.

21.               Az iskolatej és az iskolai gyümölcs program legyen kiterjesztve az általános és középiskola minden évfolyamára és gondoskodjanak annak megfelelő minőségéről.
22.               Az iskolai étkeztetést végző cég kiválasztásában, annak szolgáltatásával kapcsolatban a diákönkormányzatnak legyen egyetértési joga.
23.               Szorgalmazzuk a köznevelési intézmények állagmegóvását, infrastrukturális fejlesztését és taneszközzel történő ellátását.
A KLIK fenntartásában lévő intézményekben az alábbi kiemelt fejlesztések valósultak meg a 2016. évben.
-        A TIOP-1.1.1.A-15/1-2015-0001 „A KLIK fenntartásában működő közoktatási intézmények informatikai ellátottságának biztosítása” tárgyú Európai Uniós projekt keretében 12,3 Mrd Ft értékben 2016. I. negyedévében kerültek informatikai eszközök (számítógép, monitor, szerver, switch) kiszállításra - a Közép-Magyarországi régión kívül - minden intézménybe.
-        a 2016/2017. évi tanévkezdéshez 870 M Ft értékben került iskolabútor beszerzésre.
-        a 2016/2017. évi tanévkezdéshez 2 Mrd Ft-os keret került felhasználásra a tankerületek részéről a szükséges taneszközök beszerzéséhez és az intézményi ingatlanokban elvégzendő karbantartási, felújítási munkálatok elvégzésére.
-        A KEHOP 5.2.2. „Középületek kiemelt épületenergetikai fejlesztései” tárgyú projekt a középületek energiahatékonyságát hivatott javítani (épületek hőtechnikai adottságának javítása, fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése, világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása), valamint támogatja a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek elterjedését (napkollektorok, biomassza, hőszivattyú, geotermikus energia, napelemek). Az első fejlesztési körben 22 intézmény vesz részt.
-        A KEHOP-5.2.10 „Költségvetési szervek pályázatos épületenergetikai fejlesztései” tárgyú projekt az alap és középfokú állami oktatási intézmények kollégiumainak energiahatékonysági felújítására irányul. Jelenleg 13 tankerület 17 intézménye nyújtotta be a pályázatot.
Emellett a 2016. évben a költségvetési keretek adta lehetőségeken belül folyamatosan történik a nevelés-oktatási feladat megfelelő színvonalon történő ellátásához szükséges anyagok, eszközök beszerzése.

24.               Az infrastrukturális fejlesztéseknél jelentsen prioritást az intézményen belüli mindennapos testnevelés megvalósításához szükséges tárgyi feltételek kialakítása.
Ezen igényeket is szem előtt tartva került kiírásra az EFOP-4.1.2-16 „Az iskolarendszer térségi fejlesztése” tárgyú kiemelt projekt, melynek célja az országosan egyenlő esélyek megteremtése, a közel azonos színvonalú köznevelési feladatellátáshoz való hozzáférés biztosítása infrastrukturális fejlesztések megvalósításával a kevésbé fejlett régiók területén.
A fejlesztésre kerülő intézmények esetében a mindennapos testnevelés infrastrukturális és eszközfeltételeinek megteremtéséhez szükséges minimum feltételek az alábbiak: Rendelkezzen az intézmény a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastrukturális háttérrel, a mozgáskultúra fejlesztésére vonatkozó feltételekkel
-        különös tekintettel legalább egy tornaterem vagy tornaszoba biztosítására,
-        az úszásoktatás feltételeinek biztosítására (a tanulók bejárásának biztosításával, vagy tanuszoda építésével).
A fejlesztésre kiválasztott iskolák esetében az egyedi szükséglet- és igényfelmérés alapján a kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek között nevesített, MSZ-24203-2 szabvány előírásainak figyelembe vételével történő tornaterem építésére, továbbá sportpálya, sportudvar építésére, felújítására, bővítésére kerülhet sor, ide értve a kapcsolódó kiszolgáló egységek pl. öltöző, mosdók, mellékhelyiségek fejlesztését, szükség esetén új egységek létrehozását, felújítását, átalakítását is.
Az előzetes igényfelmérés alapján várhatóan 25-28 db, „B”, illetve „C” típusú tornaterem építése történhet meg a KLIK fenntartású intézmények esetében, ehhez társulhat még további sportpálya, sportudvar építését szolgáló beruházás.

A Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program 2016. november 4-i státuszjelentése alapján az alábbi fejlesztések vannak folyamatban, illetve valósultak meg.
-        Tanterem-fejlesztés: 12 megvalósult (14 folyamatban)
-        Tornaterem-fejlesztés: 1 megvalósult (25 folyamatban)
-        Tanuszoda-fejlesztés: 24 folyamatban
-        Iskola-fejlesztés: 5 folyamatban

25.                Felkérjük az intézményfenntartókat, a helyi önkormányzatokat és a sportlétesítmények működtetőit, hogy a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében alakítsanak ki együttműködést.
A fent említett együttműködés jelenleg is megvalósul. Azokon a településeken, ahol az érintett köznevelési intézmények működtetői feladatait a helyi önkormányzat látja el, 16 óráig a sportlétesítményeket a KLIK által fenntartott köznevelési intézmények használhatják, 16 óra után a működtető rendelkezik a használat felett.

26.               A mindennapos testnevelés kiváltásának szabályait vizsgálják felül, bővítsék azon tevékenységek körét, amelyek beszámíthatók ebbe.
Jelenleg egy szakmai munkacsoport vizsgálja a további tevékenységformákat, amelyekkel – mint igazolható sporttevékenységgel – kiváltható lenne két testnevelés óra. Amennyiben az ODP képviselői tudnak további ilyen lehetőségekről, tájékoztassanak bennünket, és megvizsgáljuk azokat
27.               A középfokú képzés befejezésének tanévében és az azt megelőző tanévben maximalizálják heti 3 órában a testnevelés órák számát.
A mindennapos testnevelés célja, hogy a köznevelés rendszerében minden tanuló napi rendszerességgel sportoljon, mozogjon. Fontosnak tartjuk, hogy az érettségi előtt álló diákok szintén mozogjanak minden nap legalább 45 percet, hiszen a mozgás serkenti a vérkeringést, fittebbé teszi az ember szervezettét segíti a szellemi tevékenységet is, s így hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók megfelelő módon tudjanak készülni a tanórákra, és az érettségire is. Jelenleg nem szándékozunk felülvizsgálni a mindennapos testnevelés rendszerét az érettségire készülő diákok testnevelés óráinak csökkentése céljából.

28.               Kérjük a jogszabályban meghatározott kollégiumi kötelező óraszám csökkentését.
A jelenlegi szabályozás a Kollégiumok Érdekvédelmi Szervezetével, a kollégiumi pedagógusok és a magyar társadalom széles csoportjaival került egyeztetésre és közel 14 éve működik. Eddig nem vetődött fel ez a javaslat és látva a szakmai szervezetek álláspontját, a jelenlegi óraszám fenntartására szükség van.

29.               Az intézmények a tanév elején kapjanak arról tájékoztatást, hogy mely tanulmányi versenyeken való részvételt milyen körben támogatja a fenntartó. Kérjük, hogy minél több diák számára tegyék lehetővé a tanulmányi versenyeken való díjmentes részvételt.
A tanulmányi versenyek tekintetében a 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tanév rendjéről szóló rendelet) 3. mellékletében (tanulmányi versenyeknek a jegyzéke) meghatározott versenyeket támogatja a KLIK.
Azon versenyek esetében, amelyek nem szerepelnek a tanév rendje rendelet 3. mellékletében, a részvételi költségekhez történő hozzájárulás mértékéről az érintett tankerületek – anyagi lehetőségeik figyelembe vételével – saját hatáskörben, egyedileg döntenek.

30.               Kérjük a felsőoktatásba jelentkezőknél a nem olimpiai sportágak esetében is az országos és a nemzetközi eredményeket többletponttal jutalmazzák.
Képzési területenként a képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy az Fkr. 21. § (1) bekezdésében meghatározott többletpont jogcímek közül melyeket számítják be a felvételi pontszámítás során. A 2017. évi felsőoktatási felvételi eljárásokban az agrár, az államtudományi, a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány, a pedagógusképzés, a sporttudomány, a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területeken fogadják el az Fkr. 21. § (1) bekezdésének a) és b) alpontja szerint részletezett sporteredményeket.  Minden, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban elért – az Fkr.-ben részletezett – nemzetközi és országos versenyeredményért adható többletpont, függetlenül attól, hogy az adott sportág része-e aktuálisan az olimpiai programnak, így az ajánlás a jelenlegi szabályozás alapján teljesül.

31.               A kiemelkedő diákönkormányzati munkáért járjon plusz pont a felsőoktatási felvételi eljárás során.
A felsőoktatási felvételi eljárás jelenlegi pontrendszere elsődlegesen a tanulmányi eredmények – középiskolai osztályzatok, érettségi vizsgaeredmények – objektív eredményein alapul. A többletpontok rendszere mindezeken felül csak olyan plusz eredményeket (pl. nyelvvizsga bizonyítvány, emelt szintű érettségi vizsga, sport eredmény, tanulmányi versenyeredmény, megszerzett felsőoktatási szakképzettség) értékel, amelyek minden esetben egyértelműen, dokumentummal igazolhatóak. A diák-önkormányzati munka mindenképpen elismerésre méltó, azonban annak meghatározása, hogy mitől számítjuk ezt „kiemelkedőnek” objektív mérőszámmal nem lehetséges, így annak többletpontként történő bevezetését nem támogatom. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy a köznevelésben minél több diák kapcsolódjon bele a diák-önkormányzati munkába, mivel ezzel olyan kompetenciákat, készségeket és képességeket szereznek, amelyeket később a felsőoktatási tanulmányaik alatt, azt követően pedig a munkaerő-piacon is hasznosítani, illetve alkalmazni tudnak.

32.               A nyelvvizsgáért járó plusz pontokat ne maximalizálják 40 pontban.
Jelenleg a felvétel pontszám megállapítása során maximum 100 többletpontot lehet kapni. A felsőoktatásba való bejutásra – külön felvételi vizsga nélkül – az általános műveltséget mérő állami vizsga, az érettségi vizsga alapján van lehetőség. A pontszámításban ezért a jelentkezők által elért érettségi vizsgaeredményeknek és az érettségi vizsga szintjének kiemelt szerepe van, ezt jelzi az érettségi pontba beszámított legalább 45 százalékos emelt szintű érettségi vizsgaeredményért érettségi tárgyanként járó 50 többletpont. E mellett a nyelvtudás szerepe mindenképpen hangsúlyos. A többletpontok legfontosabb szerepe, hogy a jelentkezők felvételi pontszámai differenciálódjanak, e mellett azonban fontos szempont, hogy egy konkrét többletpont jogcím csak meghatározott mértékig legyen beszámítható. Ezen elv alapján került a nyelvtudásért megszerezhető többletpont 40 pontban maximálva. Azzal is számolni kell, hogy rövid időn belül a felsőoktatási tanulmányokhoz az idegen nyelvtudás, amelyre a köznevelési tanulmányok során kell felkészülni, belépési feltétellé válik.

33.               Kérjük a felvételi többletpontok arányainak újragondolását.
A többletpontok rendszerét, annak hatását folyamatosan vizsgáljuk. Ennek keretében a 2017. évi felsőoktatási felvételi eljárásoktól kezdően az 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén adható többletpontszám 24 pontról 32 pontra emelkedett. Ezzel összhangban a felsőoktatási szakképzés befejezését igazoló oklevél megszerzését követően, azonos képzési terület szakjára történő jelentkezés esetén jeles záróvizsga eredmény alapján a jelentkező a korábbi 30 többletpont helyett 32 többletpontokra jogosult.
A jelenlegi rendszer 10 összefoglaló többletpont jogcímet határoz meg, amelyek több mint 20 külön feltételek szerint meghatározott többletpont értéket foglalnak magukban. Példaként összefoglaló jogcím a nyelvtudásért kapható többletpont, ezen belül pedig két külön feltétel alapján (B2/középfokú komplex vagy C1/felsőfokú komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű dokumentum) jogosult a jelentkező 28 vagy 40 többletpontra.
Az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy a jelenlegi többletpont rendszer a legfőbb feladatának, azaz a jelentkezők közötti differenciálásnak eleget tesz.  A jogszabályi rendelkezések alapján a felsőoktatásba történő bekerülés feltétele lesz 2020-tól legalább egy emelt szintű érettségi vizsga letétele, valamint egy idegen nyelvből B2/középfokú komplex nyelvvizsga megléte.
Ennek következtében a többletpontok rendszerének ehhez a jelentős változáshoz történő igazítása, módosítása szükséges lesz, melynek során számítunk az Országos Diákparlament konkrét javaslataira is.

34.               Többszörös túljelentkezés esetén kérjük, hogy arányosan növeljék meg az államilag támogatott helyek számát a felsőoktatásban.
2013-tól kezdve a keretszám, mint fogalom kivezetésre került és helyette a felsőoktatási intézmények kapacitása adja a felvehető állami ösztöndíjas hallgatók számának fő keretét.
Ezen szabályozás alapján bárki jelentkezhet a felsőoktatásba, aki a feltételeknek megfelel. Nincsenek előre megállapított felvehető keretlétszámok, a felvett jelentkezők kiválasztása – az egyes képzésekre beérkezett jelentkezések pontszám szerinti rangsorolása alapján – a képzésekre felvehető intézményi, szakokra lebontott kapacitás-létszámok, valamint a jelentkezéshez előírt minimális felvételi pontszám-követelmények figyelembevételével történik.
Alapképzésben és osztatlan képzésben 2015-től kezdve az ún. jogszabályi minimumpontszám 280 pont, míg felsőoktatási szakképzésben 240 pont.
A hatályos jogszabályok alapján az oktatásért felelős miniszter évente meghatározza, hogy mely szakokon és milyen ösztöndíjas pontszám követelmény mellett vehető igénybe magyar állami ösztöndíj. Ennek megállapítása az előző évi részletes felvételi eredmények elemzésének, a Diplomás Pályakövető Rendszerben rendelkezésre álló adatok, illetve a munkaerőpiaci igények figyelembevételével valósul meg. A 2016. évi felsőoktatási felvételi eljárásokban 41 szakon lett 280 pontnál magasabban megállapítva a magyar állami ösztöndíjas képzés minimális pontszámkövetelménye.

35.               Kérjük, hogy a felvételi pontszámításnál továbbra is legyen elérhető a duplázás lehetősége.
Alapképzésben és osztatlan képzésben jelenleg kétféle pontszámítási mód alkalmazható, melyek közül minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb kerül figyelembe vételre.
1.                  Tanulmányi pontok és érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat.
2.                  Érettségi pontok duplázása, hozzáadva a többletpontokat.
A minőségi felsőoktatás célkitűzésének megfelelően a felvételi pontok számításában az érettségi vizsga eredménye kiemelt szerepet játszik a felvételi pontszám megállapításában. A tanulmányi pontok számításába az érettségi átlag kerül beszámításra (maximum 100 pont), valamint a középiskolai tanulmányok során – az Fkr.-ben előírt tantárgyakból elért év végi osztályzatok (maximum 100 pont). Főszabályként minden alapképzési szakon és osztatlan szakon két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményei alapján számítható ki az érettségi pont. Mindezek mellett a kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetése óta egyre több képzési területen és szakon bemeneti előírás az emelt szintű érettségi vizsga letétele (adott érettségi vizsgatárgyból vagy érettségi vizsgatárgyak köréből). Mindezek miatt került kivezetésre a tanulmányi pontok duplázásának a lehetősége az alap- és osztatlan képzések esetében a pontszámítás során.
A felsőoktatási szakképzés esetében továbbra is van lehetőség a tanulmányi pontok duplázására, mivel ezen képzések esetében – jelenleg – nincsenek konkrét érettségi vizsgatárgy előírások meghatározva (a jelentkező által igazolt 2 legjobb érettségi vizsgaeredményből kell az érettségi pontszámot megállapítani), e mellett emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény sincs.

36.               Támogatjuk a duális képzés kiterjesztését a felsőoktatásra is.
Európában már több országban sikerrel bizonyítottak az úgynevezett kooperatív- vagy duális képzési modellek a felsőoktatás és a gazdasági szektor hatékony együttműködésének megteremtésében. Ezeknél a képzéseknél az elméleti képzés a felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezeteknél folyik, azon elv mentén, hogy a felsőoktatási intézmények és a duális partnervállalatok tudásának egyesítése magasabb színvonalú képzést eredményez. A külföldi és hazai jó tapasztalatok alapján, továbbá a munkaerőpiac elvárásait figyelembe véve, a felsőoktatás képzési rendszerében indokolttá vált a gyakorlatorientált képzések speciális formájaként a duális képzések bevezetése és szabályozása.
A Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) 2014. évi júliusi módosítása során határozta meg a kormányzat a magyar felsőoktatásban az új képzési forma, a felsőfokú duális képzés helyét és szerepét. A Duális Képzési Tanács, melynek rendeletben rögzített küldetése, hogy a duális képzés minőségbiztosítása révén hozzájáruljon a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához, 2015. január 26-i ülésén, 3/2015.(I.26.) számú határozatában elfogadta a duális képzés alapelveit és általános követelményrendszerét, így 2015-ben Magyarországon is bevezetésre kerülhetett a felsőfokú duális képzés.
A 2015/2016-os tanévben felsőfokú duális képzéseket műszaki, informatikai, agrár és gazdaságtudományok képzési területeken indítottak a felsőoktatási intézmények az együttműködő partnervállalatokkal és egyéb szervezetekkel közösen. 2015 szeptemberében 19 felsőoktatási intézményben, 440 fő duális hallgató kezdhette meg gyakorlati képzését, 198 duális vállalati partnernél.
A 2016/2017-es tanévre jelentősen bővült a duális képzési lehetőségek száma: 24 felsőoktatási intézmény indított 6 képzési területen (agrár, műszaki, gazdaságtudományok, informatika, társadalomtudomány, természettudomány), 49 különböző szakon (ebből 40 BSc és 9 MSc) duális képzést, az intézményekkel együttműködő több mint fél ezer duális partnervállalat pedig közel 3000 leendő hallgató számára hirdetett meg képzési helyet. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatai alapján a 2016/2017-es tanévben összesen 1051 fő hallgató tanul duális képzésben, akik közül 644 fő kezdte meg tanulmányait a 2016/2017-es tanévben.
Az eddigi eredményeket figyelembe véve a Kormány célja, hogy az elkövetkező években a duális képzési lehetőségek tovább bővüljenek, a képzési formában résztvevők száma emelkedjen, 2020-ig a releváns képzési területeken az elsőévesek körében elérje a 8 %-ot. Ezt a célt igyekszik elősegíteni az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási ágazatának stratégiai célkitűzése is.

37.               Felkérjük a szakképzésért felelős minisztériumot, hogy gondoskodjék a gyakorlati oktatás minőségének javításáról.
A 2015-ben indult új szakképzési reformnak köszönhetően számos új intézkedés került bevezetésre, amelynek többek között a szakmai gyakorlati képzés minőségének javítását és a tartalmasabb gyakorlati képzést biztosító duális képzés további szélesítését segítik elő.
Az új intézkedéseknek köszönhetően a duális képzésben részt vevő vállalatok a tanulók után igénybe vehető forrásokat (az adott szakképesítésre meghatározott normatív összegnek megfelelő szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentés és visszaigénylés) a korábbinál több, a gyakorlati képzés színvonalasabb biztosítását segítő célra használhatják. Saját döntésük szerint a normatíva összegének egy részét eszközfejlesztésre használhatják vagy a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházásokra (pl. tanműhely-építés, eszközbeszerzés) fordíthatják, illetve kis- és középvállalkozások esetében a gyakorlati képzésben részt vevő oktatók bérköltségét is finanszírozhatják. Lehetőség van továbbá a 9. évfolyamos tanulószerződéses tanulók esetén a tanműhely-fenntartási költségekre is fordítani.
Mindezek mellett folyamatosan együttműködünk a gazdálkodói környezetben folyó gyakorlati képzés felügyeletét, koordinálását ellátó Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) a szabályozási környezet (jogszabályi háttér) megfelelő kialakítása, valamint a kamarának a duális képzési rendszer felügyelete során folytatott regisztrációs (nyilvántartásba vételi) és ellenőrzési gyakorlatának erősítése, támogatása érdekében. Keressük továbbá annak a lehetőségeit is, hogy milyen módon, milyen eszközzel segíthető elő az iskolában, illetve a gazdálkodó szervezetnél megvalósuló gyakorlati képzésnek a jelenleginél jobb harmonizálása, hatékonyabb kombinációja.
Az MKIK-n kívül szoros kapcsolatban állunk az Amerikai Kereskedelmi Kamarával (AmCham) és a Német –Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) is, akik a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása révén, továbbá a multinacionális gazdasági szereplők igényeit és javaslatai képviselve járulnak hozzá szakmai feladataink támogatásához.
A fentieken túlkeressük továbbá annak a lehetőségeit is, hogy milyen eszközökkel segíthető elő az iskolákban, illetve a vállaltoknál megvalósuló gyakorlati képzésnek a jelenleginél jobb harmonizálása, hatékonyabb kombinációja úgy, hogy az minden képzésben részt vevő számára megfelelő legyen. Ehhez kapcsolódik azon lépés is, amely a szakképzési törvény 2016 nyarán történt módosításával lehetőséget ad arra, hogy a gyakorlati ismeretek elsajátításának folyamán, a gyakorlati képzésüket tanulószerződéssel a gazdálkodó szervezeteknél töltő tanulók is – saját döntésük alapján – egy rövid időszakra visszatérhessenek az iskolai tanműhelyi körülmények közé, hogy tapasztalataikat, megszerzett tudásukat ezúton is kiegészíthessék, megerősíthessék és ezzel komplex szakmai vizsgára történő felkészülés hatékonyságát növeljék.
Az eredményesebb, gyümölcsözőbb együttműködés kialakításában – a szakmai tapasztalatcsere és szoros kapcsolattartás útján – a szakképző intézményekben 2015-től ismét megjelent gyakorlati oktatásvezetők is segítséget nyújthatnak, akik feladatai közé tartozik a duális képzésben részt veő vállalatokkal, tanulószerződéses tanulókkal történő, akár napi szintű kapcsolattartás.
Tekintettel arra, hogy a duális képzési rendszer az eddigi tapasztalatok szerint nagyban hozzájárul a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésében, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minél több tanuló számára esélyt nyújtsunk az elmúlt tanévben bevezetett kamarai garanciavállalás rendszerének segítségével a duális képzésben történő részvételre. (A kamarai garanciavállalás rendszere biztosítja, hogy ha van elég gyakorlatai képzést vállaló gazdálkodó szervezet, akkor minden tanuló lehetőséget kaphat a valós gazdasági körülmények közötti gyakorlati tevékenység végzésére.)
Előzőek alapján látható, hogy folyamatos lépéseket teszünk a gyakorlati képzés rendszerének jobbítása a képzés eredményességének javítása érdekében, hogy a képzésből a munkaerő-piac által megbecsült és elismert szakemberek léphessenek ki, segítve a versenyképes gazdaság fenntartható fejlődését.

38.               A köznevelési intézmény működtetője biztosítsa az alapvető higiéniai eszközöket az intézmények számára.
A KLIK az általa fenntartott és működtetett intézményekben a higiéniai eszközök folyamatos biztosításának megoldásáért mindent megtesz.

39.               Kérjük, hogy az egyes évfolyamokra ütemezett tananyag mennyisége igazodjon a rendelkezésre álló órakerethez.
Az egyes évfolyamokon folyó oktatást a Nat alapján készített kerettantervek határozzák meg. A Nat 2012-ben került kihirdetésre és öt évente folyik a felülvizsgálata. Jelenleg épp a bevezetés elején tartunk, ám felmerült a tantervi követelmények egyszerűbbé tétele. Ennek érdekében előkészítő munkálatok folynak, és később kerül sor esetleg olyan döntésekre, amelyek a köznevelési követelményrendszer átalakítását célozzák.

40.               Kérjük a kerettanterv és az érettségi követelmények hatékonyabb összehangolását.
A Nat., a kerettanterv, valamint az érettségi vizsgatárgyak követelményeinek összehangolása 2015-ben megtörtént, hatályba – a felkészülési idő biztosítása érdekében – 2017. január 1-jén lép, ezáltal a 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában már ezek szerint vizsgáznak majd az érettségi vizsgákon.

41.               Felkérjük az intézményfenntartó központot, hogy teremtse meg a közlekedési vállalatok és az intézmények között az egyeztetés lehetőségét a tanulók iskolai elfoglaltságához igazodó menetrend kialakítása érdekében.
A tanulók iskolába és hazaszállítására vonatkozó igényeket az illetékes tankerületek gyűjtik össze az intézményektől, melyek alapján iskolabusz szolgáltatásra vonatkozó szerződések kerülnek megkötésre különböző személyszállító cégekkel. A tanulók számára megfelelő menetrendek, vagy adott esetben a további megállóhelyek kialakításának, illetve megállóhelyek áthelyezéseinek lehetőségeiről a tankerületek és az érintett közlekedési vállalatok állapodnak meg, több ilyen megállapodás is van tankerületi szinten a Volán társaságokkal.

42.               Emeljék a közoktatási intézmények számára biztosított internet sávszélességét és biztosítsanak a diákok számára szabad wi-fi hozzáférést.
A köznevelési intézményekben a wifi hálózatok kiépítésével jelenleg az EFOP 3.2.4 – „Digitális kompetencia fejlesztése” tárgyú projekt foglalkozik. Emellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program keretében a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: KIFÜ) feladata növelni az oktatási intézmények jelenlegi sávszélességeit, ennek megvalósítása érdekében a KLIK segítséget nyújt a KIFÜ-nek az intézmények és a szolgáltatók közötti együttműködésben.
A Digitális Nemzet Fejlesztési Program célkitűzései tartalmazzák a digitális kompetenciafejlesztést, valamint az ezeknek hátteret adó szélessávú internet lefedettség biztosítását is. Elsőként a Nyíregyházi Járás területén egy település-központú kísérleti alprogram valósult meg. A projekt keretén belül 7 nyíregyházi és 6 járási általános iskola digitális fejlesztésére került sor, a korábban lezajlott hálózati eszközök beszerzése mellett 2016 szeptemberében összesen 830 új notebookot kaptak a programban résztvevő intézmények.