2017. február 11., szombat

Miért tanulunk? Miért tanítunk?

Fotó: ÖKK Fehérvár
Tette fel a kérdést Dr. Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa a IX. Országos Diákparlamenten. Utalt arra, hogy számtalan oktatási eszköz, módszer értelmét és célját újra kell gondolniuk a közoktatásban résztvevőknek. Több hónapos, felmenő rendszerű egyeztetés után 267 diákképviselő szavazta meg 50 pontos Ajánlás-csomagját Székesfehérvárott 2017. február 3-5. között.
Ez a javaslatcsomag többek között a tanulmányokat, a kollégiumi és iskolai életet, a közétkeztetést, az érettségit, a szakmai gyakorlatot és a diákönkormányzatok diákokat támogató munkáját érinti.
Létrehozták az Országos Diáktanácsot (ODT), egy megyei képviselőkből választott csoportot, amely két ODP (Országos Diákparlament) között figyelemmel kíséri az ajánlások teljesülését, és továbbítja azok eredményeit a diákság felé.
A képviselők sokszínű, sokféle problémacsomaggal érkeztek az ODP-re, ahol az idő rövidsége miatt „csak” 50 került az Ajánlások közé. A helyi, iskolai, megyei fórumokról érkezett felterjesztésekből kiderült, hogy a diákok a jövőben jobb, használhatóbb és gyakorlat-orientáltabb tudást szeretnének kapni. Nem a tanulás ellen, hanem az elavult tananyag vagy a hibás tankönyvi adatok miatt berzenkednek. Más esetben differenciált, kiscsoportos oktatást vagy magasabb szakmai követelményeket várnának. Sokan képviselték azt az igényt, hogy ismét legyenek előrehozott érettségi vizsgák.
Úgy szeretnék elhagyni a diákok az iskolapadot, hogy a lexikális tudáson túl alkalmazható ismeretekkel is rendelkezzenek, és a szakmai tárgyak gyakorlóterepei valóban adjanak szakmai tapasztalatot. Sőt, az ODP történetében először vizsgát kértek a diákok: a szakmai gyakorlatot a tapasztalat megszerzését igazoló vizsgával szeretnék zárni.
KRESZ és egészségügyi vizsgát is szívesen tennének, és elsajátítanák a pénzügyi, a médiaismereti vagy éppen a pályaválasztást segítő ismereteket. Részt vennének hetedik évfolyamtól pályaorientációs órákon is.
A szakmai végzettség megszerzése után kicsit több időt kérnének az érettségire való felkészülésre.
A tanulmányok reformját kérő módosításokon túl diákéletükben is szeretnék tartalmasabban, önállóbban, értékesebben eltölteni éveiket. A diákönkormányzatok szerep- és feladatköre kibővülne, és pályázatokkal, önálló pénzügyi kerettel gazdálkodna. Korábban a közoktatási törvény biztosította, hogy a diákoknak érdemi beleszólása legyen az iskolai házirend elfogadásába. Az ezt biztosító egyetértési jogukat szeretnék visszakapni. Véleményezési joggal kívánnának élni az közétkeztetésük ügyében is, amire egyébként az országban több helyen jó példák születtek már.
Az ODP ajánlásaiból kiderült, hogy a diákok, a diákönkormányzatok és iskolák problémái országszerte hasonlóak.  Éppen ezért egy-egy jól működő megoldás nagyszerű példa a többiek számára, és szükség van a diákönkormányzatok együttműködésére. Az egyik szekcióban felvetették a DÖK Patent létrehozását, amely egy ilyen fórum lehetne.
Fotó: ÖKK Fehérvár

Az információk hiányát jól kiépített diákjogi képzésekkel, diákképviseleti, tanulmányi ügyekkel foglalkozó szervezetekkel való kapcsolattartással orvosolni lehetne. Ezt igazolta, hogy több hozott problémáról kiderült, hogy azok az iskolavezetés, a pedagógus vagy éppen a diákönkormányzat szabályismeretével helyben megoldhatók lennének.
Igény a diákok részéről, hogy a tanulmányi ügyekkel foglalkozó állami intézményektől, a helyi iskolavezetéstől, a diákönkormányzatokat támogató szervezetektől naprakész információkkal rendelkezzenek. Állampolgári öntudattal ismerni szeretnék képviseleti szerveiket, a diákéletet és a tanulmányaikat alakító szabályokat.
Végül elárulhatjuk, hogy az Ajánlás 50. pontja egy igazán diákos, rövid, sokakat érintő és megosztó kívánság lett: a nyári szünet hosszát ne változtassák meg. Az Országos Diáktanács jóvoltából nyomon követhetjük, a jövőben hogyan alakul ennek és a többi kérdésnek és kérésnek a sorsa.


Kováts Andrea