Ismét ülésezett az Országos Diák Tanács.

Januárban beszámolót tettünk közzé az Országos Diák Tanács székesfehérvári kihelyezett ülésről, most Kovács Domokos Péter, Pest megye póttagja ismét írt az ülésen történtekről.

Sokaknak ez volt az első látogatásuk az EMMI épületében. Reggel 10-órakor még azon versenyeztünk, ki kelt fel korábban. Voltak, akik hajnali kelés után három órát vonatoztak Nekem szerencsére csak pár megállót kellett jönnöm a trolival:)

A plenáris ülésen vendégként köszönthettük a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének delegációját, akik az ülés folyamán párszor a romániai helyzettel vontak párhuzamot, és meséltek a saját szervezettségükről, valamint nehézségeikről.

Az ülés elején az elmúlt hetek eseményeiről formáltunk véleményt, és megvitattuk a Független Diákparlament által felkínált tárgyalási lehetőség feltételeit. Összehasonlítottuk a diáktüntetésen megfogalmazott 12 pontot az Országos Diákparlament 50 pontjával, majd megszavaztuk, hogy tárgylásokat indítunk a Független Diákparlamenttel.

Az ülésen Dr. Maruzsa Zoltán oktatásért felelős helyettes államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében együttműködési szándékát fejezte ki a Független Diákparlamenttel történő egyeztetésekkel kapcsolatban.

Az Országos Diák Tanács nyilatkozata itt olvasható
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/orszagos_diak_tanacs/Nyilatkozat-ODT-2018.02.pdf

Az ülés további részén beszéltünk az új szakképzési törvényről, és beszámolt munkájáról a Tanács munkacsoportja, amely a megyei jogú városok számára dolgoznak ki javaslatot és módszertant a városi diákönkormányzatokkal kapcsolatban. A munkacsoport elkészített egy 5 kérdésből álló kérdőívet, amelyre várják a tanulók válaszait, kizárólag megyei jogú városokból. A kérdőív a Tanács tagjain keresztül fog eljutni a diáksághoz.

Az ülés második felében Dr. Jásper András előadása következett, amely szakmai képzést adott számunkra az iskolai diákönkormányzatok feladatkörével és jogaival kapcsolatban.

Az ülés utolsó perceiben felolvasásra került a Pest megyei delegáció által megfogalmazott nyilatkozat, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját csatornáin keresztül juttat majd el a közvélemény és a Független Diákparlament számára.

Szembesültünk azzal, hogy a diáktársaink egy kis része ismeri a tevékenységünket, ezért a következő ülésig célul tűztük ki, hogy minél több diákot tudjunk elérni és tájékoztatni a Tanács működéséről. Ezen cikk megosztásával segítheted munkánkat:)

2018-as emelt szintű érettségi szóbeli tételek.

Megjelent a 2018-as emelt szintű érettségi szóbeli magyar nyelv és irodalom, történelem, illetve matematika felkészítő a Corvina kiadó gondozásában.

Emelt szintűérettségi – Magyar nyelv és irodalom 2018

Kidolgozott szóbeli tételek

Az érettségire való felkészülést segítő, számos általános összefoglaló munkával szemben ez a kiadvány nem az eddig tanultak globális áttekintését kívánja nyújtani, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2017 októberében nyilvánosságra hozott, 2018-as emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga szóbeli témaköreinek sematikus kidolgozását adja, a Részletes Érettségi Vizsgakövetelmények alapján. A magyar nyelv és irodalom érettségi felkészítő kötet szerzői az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Felvételi Előkészítő Bizottságának tagjai.

• Terjedelem: 120 oldal
• Méret: 165 x 238 mm
• Kötés: Kartonált
• Ár: 1 950 Ft
• ISBN: 978 963 13 6483 5

Emelt szintű érettségi – Történelem 2018

Az érettségire való felkészülést segítő, számos általános összefoglaló munkával szemben ez a kiadvány nem az eddig tanultak globális áttekintését kívánja nyújtani, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2017 decemberében nyilvánosságra hozott, 2018-as emelt szintű történelem érettségi vizsga szóbeli témaköreinek sematikus kidolgozását adja, a Részletes Érettségi Vizsgakövetelmények alapján. A történelem érettségi felkészítő kötet szerzői az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Felvételi Előkészítő Bizottságának tagjai.

• Terjedelem: 120 oldal
• Méret: 165 mm x 238 mm
• Kötés: Kartonált
• Ár: 1 950 Ft
• ISBN: 978 963 13 6484 2

Dr. Siposs András:Emelt szintű érettségi – Matematika 2018

Ez a kötet az érettségire való felkészülést nem általános összefoglalással és nem is előregyártott mintatételekkel kívánja segíteni, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2017 decemberében nyilvánosságra hozott témakörök teljes kidolgozását adja, a Részletes Érettségi Vizsgakövetelmények alapján. Ez 2017-ben megváltozott: megújult, kibővült. A szóbeli vizsga tételei az itt tárgyalt témakörökből az adott bizottság által választott részek taglalását kérik majd, tehát konkrétan igen sokfélék lehetnek. Így pusztán – a „piacon” mára szép számban megjelenő – mintatételek megtanulása sem az eredményesség, sem a valódi tudás szempontjából nem helyettesíti az anyag egészéből való felkészülést. Könyvünk szerzőjének, dr. Siposs Andrásnak több évtizedes oktatási tapasztalata van számos iskolatípusban és oktatási szinten, több sikeres középiskolai tankönyv és feladatgyűjtemény írója. Mesterpedagógus, kutatótanár, tantárgygondozó, szaktanácsadó, vezetőtanár.

• Terjedelem: 168 oldal
• Méret: 165 x 238 mm
• Kötés: Kartonált
• Ár: 1 950 Ft
• ISBN: 978 963 13 6482 8

ENSZ emberi jogi képviselő: Magyarországon "jól bevált séma alapján" nehezítik a civil szervezetek életét

- Magyarországon az elmúlt években egy jól bevált séma alapján válik egyre bonyolultabbá a civil szerveződések működési környezete - mondta Birgit Van Hout, az ENSZ emberi jogi főbiztosának európai képviselője szombaton az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.  

    Az emberi jogi szakértő a "Stop Soros" néven ismert törvénycsomagról szólva kifejtette, ez a javaslat nem az első olyan intézkedés, amely korlátozza a civil társadalom cselekvési lehetőségeit.

    Hangsúlyozta, a magyar kormánynak joga van intézkedéseket hozni az átláthatóság növelésére, de azok nem bonyolíthatják meg annyira a működési környezetet, hogy a civil szervezetek gyakorlatilag ne tudjanak tovább működni, vagy megbélyegezve érezzék magukat.

    Birgit Van Hout megerősítette, szerintük a "Stop Soros" törvénycsomag a megkülönböztetés tilalma és a támogatásokhoz történő hozzáférés szempontjából is sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket.

    A kormányoknak megvan a teljes szabadságuk a migráció irányítására, a megkülönböztetés tilalmát azonban tiszteletben kell tartaniuk, ez a javaslat pedig "kipécézi azokat a szervezeteket, amelyek a migránsokkal és a menedékkérőkkel foglalkoznak" - fejtette ki.

    Emlékeztetett: az emberi jogi főbiztos emellett aggályosnak találja a támogatások megadóztatását is, mivel az azokhoz történő hozzáférés a gyülekezési szabadság elidegeníthetetlen része, vagyis emberi jog, túlzott megbonyolításuk pedig nem felel meg a nemzetközi emberi jogi törvényeknek.

    Birgit Van Hout szólt arról is, hogy a törvénytervezet bírálatakor a magyar emberi jogi hagyományrendszerre próbálnak hatni, és bíznak a javaslat átgondolásában. Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában mindig is vezető szerepet játszott, éppen a civil társadalmak mozgásterének biztosításával vagy az emberi jogi harcosok védelmével kapcsolatban - mondta. Hozzátette, ezért bíznak abban, hogy az ország fontosnak tartja az összhangot a tanácsban a külföldön képviselt álláspontja és a belföldön tanúsított politikája között.

    Az emberi jogi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország aláírta a politikai és polgári jogokról szóló nemzetközi egyezményt, tehát a főbiztos megszólalásában olyan kötelezettségekre hivatkozott, amelyek tiszteletben tartását Magyarország is vállalta.

    Az ENSZ migrációs egyezményének tervezetéről elmondta, az országoknak továbbra is szuverén joguk marad a határigazgatás és a migráció irányítása, ugyanakkor a javaslat abból a perspektívából indul ki, hogy a "migráció az életünk része, akár szeretjük, akár nem, mert globális jelenség".

    Birgit Van Hout szerint globálisan nézve viszonylag alacsony számban érkeznek migránsok Európába, a legtöbben ugyanis a származási országuk környezetében maradnak.

    Hangsúlyozta, nem létezik migrációs jog, azonban a lakóhelyként szolgáló ország elhagyása, illetve a visszatérés oda alapvető emberi jog. Ezzel a joggal nem jár automatikusan a máshol letelepedés lehetősége, ugyanakkor együtt kell kezelni a megkülönböztetés tilalmával - tette hozzá.

    Az emberi jogi szakértő szerint ezért tekintik elfogadhatatlan diszkriminációnak, ha a migránsoknak nincs joguk az oktatáshoz, vagy nem kaphatnak egészségügyi ellátást.

    Minden emberrel méltósággal és tisztelettel kell bánni - jelentette ki, majd kifejtette, ezzel nem akarják korlátozni az uniós tagállamok jogait, hogy irányítsák a migrációt, vagy őrizzék a határaikat, azt viszont el szeretnék érni, hogy emberként bánjanak mindenkivel.

    Kitért arra, hogy közös európai menedékügyi politika nélkül az emberek valóságos labirintusba érkeznek, amikor megjönnek Európába. Kiemelte, határozottan fellépnek a befogadási eljárások közben alkalmazott elzárással szemben, szerintünk ugyanis a bebörtönzést csak akkor kell alkalmazni, ha valaki bűncselekményt követett el. Megjegyezte, a gyermekek elzárását feltétlenül el kell kerülni, mivel az sohasem állhat a gyermek érdekében.

    Birgit Van Hout irreálisnak nevezte a műsorvezető ENSZ-sajtóközleményre hivatkozó számítását, amely alapján a világon élő 258 millió nemzetközi migráns átlagosan havi 2900 amerikai dollárt (aktuális árfolyamon több mint 730 ezer forintot) keres. Az ENSZ munkatársa azt mondta: sok migránssal és menekülttel találkozott, többségük Európában sem volt tehetős, hanem nagyon alacsony összegből kellett megélniük, ezért ezt a számot csak az magyarázhatja, ha a külföldről felvett európai bizottsági alkalmazottakat, vagy a Coca-Cola Amerikából áttelepült európai elnök-vezérigazgatóját is a migráns munkavállalók közé számítják.   

    Az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, szervezetük mostani különleges mandátuma kizárólag az ottani konfliktusra, a károk felmérésére fókuszál, azonban ha Ukrajnában is teljes körű emberi jogi monitorozást végezhetnek, biztosan foglalkoznak majd a magyar kisebbség ügyével is.

MTI 2018. február 24., szombat 21:03

Oktatási rendszerváltásért tüntettek Budapesten

- Diákok tüntettek az oktatási rendszerváltásért a budapesti Kossuth téren pénteken. A szervezők bejelentették, hogy három miniszterelnök-jelölt elfogadta meghívásukat az oktatásügyről szóló nyilvános vitára.

    Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament képviselője közölte: miután az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt a legutóbbi tüntetésükön megfogalmazott követeléseikre és Orbán Viktor miniszterelnök nem vitázott velük, úgy döntöttek, hogy nyilvános vitára hívják minden parlamenti frakció miniszterelnök-jelöltjét.

    Mint mondta, három frakció jelöltje, Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd), Vona Gábor (Jobbik) és Szél Bernadett (LMP) elfogadta felkérésüket, a vitát március 12-én tartják.

    Bognár András diák bejelentette: Diák vagyok néven új mozgalmat indítanak. Célja az, hogy közösen gyakoroljanak nyomást a döntéshozókra az oktatási rendszerváltás érdekében.

    Tóth Laura diák, a tüntetés első felszólalója szerint európai színvonalú, modern oktatásra, a teljes oktatási rendszer újragondolására van szükség.

    "Váltsunk rendszert az oktatásban!" - hangsúlyozta.

    Koszta Amina diák azt mondta, az oktatási rendszer nem tud elbukni, mivel már elbukott, egyebek mellett azért, mert az állami iskolákban kétszer kevesebb támogatás jut egy tanulóra, mint az egyházi intézményekben.

    A jelenlegi rendszert nem érdekli az oktatás jövője - tette hozzá.

    Balla István tanár úgy fogalmazott: a jelenlegi oktatási rendszer rohad, az elmúlt száz évben nem változott semmi az oktatásban, a finn iskolák viszont nyitottak, az ő módszerük átvételére lenne szükség.

    Bradánovics Bendegúz diák közölte: azért jöttek el, mert párbeszédet szeretnének, hogy jobbá tegyék az oktatást. Azt szeretnék, hogy ne összeszerelő üzem legyen az ország, és ne süllyedjen vissza a feudalizmusba.

    Kálló Dániel, a Független Diákparlament szóvivője szerint a jelenlegi oktatási rendszer rombolja a kreativitást, kiirtja a vitakultúrát a gyerekekből, és ezáltal a társadalomból is.

    Egy ellentétes vélemény már támadásnak számít, senki nem meggyőzni, hanem legyőzni akarja a másikat - tette hozzá.

    Több felszólaló is arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt az parlamenti választáson.

    A demonstráció a Deák téren kezdődött, majd a résztvevők a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán vonultak a Parlament elé. Sokan azt skandálták, hogy "Szabad ország, szabad oktatás!", "Semmit rólunk nélkülünk" és "Mi vagyunk a jövő!".

    A tömegben uniós és magyar zászlókat lehetett látni, valamint olyan táblákat, mint "Kifelé a papokkal az iskolából!", "Balog Zoltán mondjon le!", "Autonómiát óvodától egyetemig", "Feladjuk a leckét".

    A tüntetésen részt vett Vona Gábor, a Jobbik és Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, Dúró Dóra, a parlament oktatási bizottságának jobbikos elnöke, valamint Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke.

MTI 2018. február 23., péntek 22:04

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Radikalizálódást megelőző nemzeti programterv

Venczel Katalin, az MTI tudósítója Párizsból jelenti:

- Az iskolai megelőzésre és a börtönökre koncentrál a francia kormány pénteken bemutatott,  a radikalizálódás elleni  új programja.

    A hatvan intézkedésből álló, "radikalizálódást megelőző nemzeti programterv" - amelyet Emmanuel Macron államfő már tavaly októberben beharangozott - alapvető célja azonosítani és a hatóságok felé jelezni azokat a fejleményeket, amelyek arra utalnak, hogy egy fiatal eltávolodott a köztársasági értékrendtől, és a radikalizálódás útjára lépett.

    A kormányzat elismeri, hogy az önkéntes alapon történő "deradikalizáció" szinte lehetetlen.

    Ennek bizonyítéka, hogy az előző kormány által ezzel a céllal létrehozott első, kísérleti jellegű központot érdeklődés hiányában be kellett zárni. Ezért az észak-franciaországi Lille egyik középiskolájában, Edouard Philippe miniszterelnök kormányának 12 tagja jelenlétében részletezett stratégia - az elmúlt évek hasonló jellegű programjaival ellentétben - már nem szélsőséges nézeteitől eltántorítani kívánja azokat, akik az iszlám terrorizmust választották, hanem a lehető leghamarabb és legszélesebb körben megelőzni a radikalizálódás jelenségének terjedését.

    A titkosszolgálatok nyilvántartásában február 20-án 19 745 olyan ember szerepelt, akik ellen terrorista jellegű radikalizálódásra utaló jelek miatt érkezett bejelentés, közülük 11 ezer embert tartanak a hatóságok ténylegesen gyanúsnak, és ezért megfigyelik őket.

    A iskolai megelőzés részeként az oktatási programoknak ezentúl része lesz az összeesküvés-elméletek felismerésének tanítása, a szekularizáció megerősítése - azaz a vallások szerepének a politikában és a közéletben történő visszaszorítása -, valamint az iszlamista propagandával szembeni demokratikus, köztársasági értékrend hirdetése az iskolában, például előadások keretében. Ilyen az észak-afrikai származású fiatalok által előadott Dzsihád című színházi produkció, amelyet több mint 300 ezren láttak már Franciaország-szerte. A magániskolák megnyitásának feltételeit egy szenátusi javaslat alapján megszigorítják, és fokozottabb ellenőrzés alá vonják ezeket az iskolákat, megakadályozandó az iszlamista struktúrák létrejöttét.

    "Rendszerszerűvé tesszük a kritikai gondolkodást az oktatás folyamán azért, hogy a tanulók felkészültebbek legyenek az összeesküvés-elméletekkel szemben" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

    A programban szerepel a pszichiátriai intézetek jobb felkészítése a radikalizálódott emberek kiszűrésére, de a tanárok, a köztisztviselők és a sportegyesületek tagjait is célzottan kívánja a kormány a radikalizálódás jegyeinek felismerésére megtanítani.

    Az intézkedések egy része a börtönöket érinti, ahol januárban hetekig tüntettek az őrök, miután egy észak-franciaországi fegyházban egy dzsihadista elítélt rátámadt az őreire.

    A 70 ezer fogvatartott között jelenleg 512 terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményért elítélt van, s 1139 olyan köztörvényes bűncselekmény miatt fogvatartottat tartanak nyilván, akiknél azonosították a radikalizálódás jeleit. A kormány ezért alapvetően az iszlamista ideológia terjedését kívánja a börtönökben feltartóztatni.

    Négy börtönben hoznak létre olyan elkülönített részt, ahol a iszlamista radikálisokat a többi elítélttől elzárva tarthatják fogva, és négy hónap alatt pontosan felmérhetik a radikalizálódásuk fokát. Összesen 1500 ilyen férőhelyet hoz létre a kormányzat, ebből idén 450-et. A már kiszabadult iszlamistáknak pedig egy dániai modell alapján nyitott központokban kötelezővé teszik a folyamatos, egyénre szabott ellenőrzést heti hat órában. Ezek az emberek egyébként a szabadulásuk után is rendőri ellenőrzés alatt maradnak, és elektronikus karpercet viselnek.

MTI 2018. február 23., péntek 16:47

Magyar Parasport Napja

- Színes programokkal ünnepelték meg csütörtökön az első Magyar Parasport Napját, az eseménysorozat zárásaként gálavacsorát tartottak a Magyar Paralimpiai Bizottság megalapításának huszadik évfordulója alkalmából.

    A vacsorán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében emlékeztetett rá: az országgyűlési képviselők tavaly december 12-én egyöntetűen támogatták a kulturális bizottság ötpárti kezdeményezését, és egyhangúlag elfogadták, hogy az idei évtől február 22-e a Magyar Parasport Napja legyen. Hozzátette: ebből az alkalomból a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) csütörtökön országszerte programokat szervezett.

    A miniszter kifejtette: a Lélekmozgató névre keresztelt iskolai program keretében - amelyhez több mint 400 iskola csatlakozott -, a diákok ezen a napon a testnevelés órák keretében kipróbálhatták a para-csapatsportágakat és megnézhették a Lehetetlen határán című dokumentumfilmet, amely öt sikeres magyar parasportoló élettörténetén keresztül mutatja be a hazai parasport fejlődését.

    Balog Zoltán kiemelte: a magyar parasportolók 1976 óta 144 érmet nyertek a paralimpiákon, és sikereikkel példát mutattak a fogyatékkal élő embereknek.

    Sir Philip Craven, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) tavaly leköszönt elnöke a Magyar Érdemrend Tiszti Kereszt Polgári Tagozat kitüntetést vehette át Balog Zoltántól. Az indoklás szerint a brit sportdiplomata az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenységéért, a nemzetközi paralimpiai mozgalomban betöltött jelentős szerepéért, valamint a paralimpiai sportágak és versenyek fejlődése érdekében végzett eredményes sportvezetői munkájáért részesült az elismerésben.

    A díjazott beszédében fantasztikus sportnemzetnek nevezte Magyarországot, amelyet példaként lehet állítani más országok elé.

    Andrew Parsons, az IPC hivatalban lévő elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a magyar parlament nem szokványos, egyhangú döntésével nagy lehetőséget kapott a parasport. Hozzáfűzte: a sport erejét mutatja, hogy rajta keresztül társadalmi változásokat lehet elindítani.

    Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa a sport, ezen belül a parasport európai szintű közösségteremtő erejét, a társadalmi integrációban betöltött szerepét emelte ki.

    Az elmúlt évtizedekben elért sikereket elismerve a Magyar Paralimpiai Bizottság Halassy Olivér díját vehette át Szekeres Pál háromszoros paralimpiai bajnok vívó, Vereczkei Zsolt háromszoros paralimpiai bajnok úszó, valamint Becsey János kétszeres paralimpiai bajnok úszó.

    A gálavacsora zárásaként Szabó László, az MPB elnöke lépett a színpadra, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nap fordulópont lehet a magyar parasport életében, hiszen ekkora figyelem korábban még sohasem irányult a fogyatékos sportolókra. Egyúttal a jövőt illetően három gondolatot fogalmazott meg: az első, hogy tisztelni és becsülni kell a fogyatékos magyarokat, a második, hogy ők nem problémát jelentenek, hanem erőforrást, a harmadik pedig, hogy Magyarország örömmel lát vendégül minden fogyatékos embert a világból.

    A Várkert Bazár a gálavacsorát megelőzően rangos konferenciának adott otthont, ezen neves előadók közreműködésével több szempontból is górcső alá vették a hazai és nemzetközi parasport helyzetét és a fejlődési lehetőségeket. A fő témák voltak: sportdiplomácia, egészségügyi-tudományos háttér (innováció, fejlesztések), a versenyzők kiválasztása, a digitalizáció lehetőségei a parasportban és a V4-es együttműködés lehetőségei a fogyatékossággal élők sportjában.

    A tanácskozás mottója az volt: "Fogyatékosnak lenni nem jelenti azt, vesztesnek lenni".

MTI 2018. február 22., csütörtök 21:30

Budapest, 2018. február 22. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős tagja beszédet mond a Magyar Parasport Napja és a Magyar Paralimpiai Bizottság alapításának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Várkert Bazárban 2018. február 22-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Előzetes letartóztatásba helyezték egy alapítványi iskola fenntartóit

- Előzetes letartóztatásba helyezett a Nyíregyházi Járásbíróság három embert, akik egy alapítványi iskola fenntartóiként jogosulatlanul igényeltek állami támogatást diákok után - közölte a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője szerdán az MTI-vel. A végzés nem jogerős.

    Toma Attila elmondta, M. I.-t H. M.-t és Sz. D.-t vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítják.

    A nyomozás adatai szerint M. I. és H. M. megállapodott abban, hogy az előbbi által irányított alapítvány fenntartásában álló iskola részére jogosulatlanul tesznek szert állami támogatásra. A folyósító hatóságot megtévesztve olyan diákok után is igényeltek állami támogatást, akik ténylegesen nem vettek részt az oktatásban - ismertette a szóvivő.

    A két gyanúsított - a lehető legnagyobb támogatási összeg megszerzése érdekében - a látszólagos tanulói létszámot minél nagyobbra próbálta duzzasztani. A gyanú szerint H. M. felügyelte az adatok kezelését, az osztálynaplók kitöltését és a pénzügyi irányítást, Sz. D. feladata pedig az volt, hogy rávegyen a jelentkezésre olyan diákokat, akik valójában nem akarnak részt venni az órákon.

    Utóbbi gyanúsított több település lakosságát felkereste és a beiratkozáshoz szükséges személyi adatok megszerzése érdekében nyeremények ígéretével kecsegtette a jelentkezőket - tette hozzá Toma Attila.

    A végzés ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be.

MTI 2018. február 21., szerda 16:32

Tánciskolai tanárokkal szemben emelt vádat az ügyészség

- Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tizenhat pedagógust, aki két tánciskola több mint nyolcszáz nem létező diákja után az évek alatt 61 millió forint állami támogatást vett fel jogtalanul - közölte a főügyészség vezetője csütörtökön az MTI-vel.

    Zsíros Zsolt főügyész közleményében azt írta, a vádirat lényege szerint egy - táncművészeti múlttal rendelkező - nyíregyházi házaspár 2008-ban alapította azt a korlátolt felelősségű társaságot, amely létrehozott két alapfokú táncművészeti iskolát a megyében. Az ilyen iskolák az alapítójuktól és az államtól kapott normatív pénzügyi támogatásból működnek, amely akkor jár, ha a diákok valóban részt vesznek egész évben az oktatásban, tanügyi nyilvántartásaikat pedig megfelelően vezetik.

    Az alapító vádlottak és a két iskola igazgatója 2011 és 2013 között a tényleges oktatásban részesülő diákokon túl további több mint nyolcszáz olyan tanulóra is igényelt támogatást, aki nem járt tánciskolába vagy legfeljebb szalagavató táncot tanult egy-két hónapig. Az igazgatók és a tanárok a ténylegesen nem tanuló diákok után is vezették az osztálynaplót és az egyéb nyilvántartásokat, ezekben azt tüntették fel, hogy a diákok a tanórákon jelen voltak és le is osztályozták őket - ismertette a főügyész.

    A nem létező diákok után az iskolákat alapító házaspár 61 millió forint állami támogatást kapott jogtalanul, amit részben készpénzben felvettek, részben luxusterepjárók lízingelésére fordították.

    Zsíros Zsolt megjegyezte, a vádirat szerint a házaspár a teljes összegért, míg a pedagógusok azon diákok után járó támogatásért felelnek, akiknek az iskolába járását valótlanul igazolták. A nyomozás során ingatlanokat zároltak, így van esély az okozott vagyoni hátrány megtérülésére - tette hozzá a főügyész.

    Az alapítókra és az egyik igazgatóra az ügyész végrehajtandó börtönbüntetés, míg a többi pedagógus esetében felfüggesztett börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Az ügyész azt is kérte, hogy a bíróság tiltsa el a vádlottakat a pedagógus foglalkozástól.

MTI 2018. február 15., csütörtök 9:41

Nem könyveket ad ki az Athenaeum 2018-tól

2018-tól a kiadó tevékenységét nem termékek létrehozása, nem márkák építése, nem egyedi művek marketingje vezeti. Az Athenaeum 2018-tól megkezdi pszichohistóriája fejlesztését.

Teljes szemléletváltás előtt a magyar könyvszakma

sajtóközlemény

Az Athenaeum alapítója, a sziléziai német pékmester fia, Emich Gusztáv könyvárus egyszerre volt felvilágosító és forradalmár. Megfigyelt, felismert, cselekedett. És a munkája nyomán átalakult a világ. 1842-ben a Kígyó téren, bugyiboltok és bútoráruházak társbérletében, a Brudern-házban megnyitotta Pest első plázás könyvesboltját Magyar Nemzeti Könyvkereskedés néven. Látta, hogy a polgárasszonyok közössége a legdinamikusabban fejlődő olvasói réteg, felismerte, hogy a nemzeti identitás éledése a kor legerősebb élményforrása. Ott kínálta az élményt, ahol az olvasói voltak, és azt adta a kezükbe, ami a legelsöprőbb flow-élményt adta számukra: Jókait, Táncsicsot, Petőfit – vagyis hagyományt, szellemet, romantikát. Az Athenaeum úttörői a teljes magyar kulturális életet átalakították, és mire Emich különálló üzletágait, a könyvesboltjait, könyvkiadóját, nyomdáit, magazinjait és hírlapjait egyetlen részvénytársaságban, Magyarország első, modern értelemben vett médiabirodalmában, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulatban egyesítették – a magyar táj, általuk, visszafordíthatatlanul fejlettebb, szellemileg gazdagabb és sokkal-sokkal humánusabb hely lett.

A mai Athenaeum, a Líra Kiadói Csoport legnagyobb hagyományú imprintje óriások nyomában lépked. Alázatos ősei előtt, de egyetlen percre sem felejti kötelességét: megfigyelni, felismerni, cselekedni.

Az Athenaeum megfigyelte (végignézte), ahogy az emberi informálódási és élményszerzési szokások átalakulása elsöpörte a termékközpontú szolgáltatói piacot, hatástalanította a hagyományos szerkezetű reklámokat, és megszüntette az egyedi élményforrások mindenhatóságát.

Az Athenaeum felismeri, hogy máshonnan kell közelítenünk a kultúrához, hogy a termék csak eszköz, a reklám egyre inkább vakságra hajlamosító zajjá válik, hogy az önálló mű csupán hordozója az emberi természetről való tudásunk egy-egy fragmentumának, indikátora érzelmeinknek, és alapvetően nem önállóan létezik, hanem csupán építőeleme a felvillanó, egymásba játszó, egymásból fejlődő élménymintázatok nagy folyamának.

Az új világ új megközelítést kíván. Az Athenaeum cselekszik. 2018-tól a kiadó tevékenységét nem termékek létrehozása, nem márkák építése, nem egyedi művek marketingje vezeti. Szerzőválasztásainkkal, tartalomfejlesztéseinkkel, kommunikációnkkal a nagy, a valódi feladatot végezzük el. Nem egyszerűen olvasmányokat adunk az olvasók kezébe, de olyan, egymással is párbeszédbe lépő, a világnak egy teljes képét építő tartalmak láncolatát, amelyek közösen egy új minőséget hoznak létre. Egy alapnarratívát, egy nagy történetet arról, hogy milyenek vagyunk, milyenek lehetnénk, hogyan változunk, és hogyan tehetjük élhetővé a környezetünket, hogyan találhatjuk meg helyünket, feladatunkat abban az emberi univerzumban, amelynek milyenségéért mi magunk vagyunk felelősek.

Ezt az alapnarratívát, a nagy mögöttes történetet Erik Homburger Erikson német pszichológus munkássága nyomán és Isaac Asimov halhatatlan felismerései előtt tisztelegve pszichohistóriának nevezzük.

Az Athenaeum 2018-tól nem könyvet ad ki. Hanem megkezdi pszichohistóriája fejlesztését.

Kezdetét veszi a Ψ(pszí)-korszak.

Hagyomány. Szellem. Romantika.

Az Athenaeum pszichohistóriájának ez a három fogalmi bázis forrása. Három pici pont. Építünk köré, differenciálunk belőle egy teljes élményuniverzumot. Mert hisszük, hogy ha élményeinket egy élhetőbb elképzelt világból szerezzük, akkor közös igényünkké válik, hogy valós környezetünket is élhetőbbé tegyük.

Hagyomány. Szellem. Romantika.

A kiépült pszichohistóriák karaktere nagyon érzékeny a kiinduló állapotokra, a forrásra, ezért az Athenaeum három olyan szerzővel indítja pszichohistorikus működését, akikben ötvöződni látjuk a három, számunkra legfontosabb fogalmi bázist.

Az Athenaeumnál folytatja munkásságát a kortárs magyar szépirodalom egyik legnagyobb állócsillaga, Vámos Miklós. A XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő Töredelmes vallomás egy kisprózagyűjtemény, amelynek rövid (és a könyvben haladva egyre rövidebb) történeteit a kognitív disszonancia redukciója és a szekunder szégyen dinamizálja. A történetek elbeszélője életének legkínosabb, legszégyenteljesebb jeleneteit, élményeit, emlékeit idézi fel. Vámos Miklós, a decens, realista író szinte maga a pszichohistória. Miközben kisprózái olvashatók humoros anekdoták füzéreként is.

Krekó Péter egyetemi oktató, a Political Capital ügyvezetője korunk egyik vezető társadalomkutató influencere. Tömegparanoia: Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című, a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő munkája egy igazi, brit típusú ismeretterjesztő könyv, amely jelenkori társadalmunk egyik legnagyobb kihívásáról, a valóság mint bizonyosság elveszítéséről, annak okairól és mechanizmusáról szól. A kutatások azt mutatják, hogy egyes összeesküvés-elméletekben (Nagy-Britanniában Diana hercegnő meggyilkolása, az Egyesült Államokban az ikertornyok kormány általi felrobbantása, Magyarországon a nyugat „gyarmatosító” szándékai) olyannyira elterjedtek lehetnek, hogy a társadalom fele-egyharmada hisz bennük. Milyen társadalmi reflexek hívják életre, és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az ún. „igazságon túli” politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk? Ezekre a kérdésekre keres választ a kutató.

Nem létezhet egészséges mentális működés a személyes élet tónusai, a „kis világok”, a kapun belüli valóság specifikumai nélkül. A közelmúltban a Líra Kiadói Csoport szerzői közösségéhez csatlakozott Finy Petra domesztikus prózája, az Akkor is az elárultság és az elhagyatottság krízisélményeit, a tolerancia, a humánum megjelenési formáit, az életküzdelmek családi feldolgozását tematizálja, a Madárasszony után ismét egy nehéz női sors érzékeny, színekben gazdag ábrázolásával. A történet középpontjában Salamon Sára tanárnő áll, aki nemsokára negyvenéves lesz. Két gyermeket nevel, szereti a munkáját, és úgy hiszi, a házasságával is minden a legnagyobb rendben. Egyik reggel a férje mindenféle magyarázat nélkül fogja a bőröndjét, és elköltözik. Az új barátnőjéhez. Kire számíthat ebben a helyzetben Sára? A túlérzékeny anyjára, aki kerüli őt? Két koraérett, kicsit furcsa gyermekére? Három barátjára, akik egyben a kollégái is, ráadásul az egyikükkel több mint sajátos a viszonya? Esetleg a mogorva szomszédra, aki már többször fel akarta jelenteni hangoskodó gyermekei és a lépcsőházban lévő rendetlenség miatt? Netán egy beteg, kómában fekvő férfira, akivel még soha nem beszélt, viszont rendszeresen bejár hozzá a kórházba felolvasni?

Athenaeum, 2018. A pszichohistorikus működés kezdete. Építünk vele magunknak, mindnyájunknak – egy jobb, élhetőbb világot. Öszvérek kíméljenek!

Czibere: bővül a Kollégium Plusz program

- Ebben az évben már nyolc kollégium vesz részt az általános iskolás korú, hátrányos helyzetű tanulók számára elindított Kollégium Plusz programban - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a nyírteleki Kedvesházban csütörtökön.

    Czibere Károly emlékeztetett, a tavaly elindított, három évig tartó modellprogramban a kollégiumi körülmények között élő 6 és 10 év közötti, szegény családban élő gyermekek oktatását és továbbtanulását támogatják.

    A 110 millió forintos keretösszegű projektbe évente 200-250 gyermek kerülhet be - mondta az államtitkár, hozzátéve, az eddigi kedvező tapasztalatok miatt a résztvevő kollégiumok számát idén szeptembertől két intézménnyel nyolcra bővítik

    A program lehetőséget teremt arra, hogy a kollégiumokban szociális munkások és szakemberek bevonásával a gyerekek egy olyan környezetben tudnak nevelkedni, ahol lesz esélyük a felemelkedésre - fogalmazott Czibere Károly. A kormány a projekt ideje alatt minden évben biztosítja a 110 millió forint pályázati támogatást.

    Mint mondta, a Kollégium Plusz elsődleges célja, hogy megelőzzék a szegény családban élő gyermekek és a tartós rászorultságban élők lemorzsolódását a köznevelési intézményekből, továbbá segítsék a kollégiumi körülmények között nevelkedő gyerekek továbbtanulását.

    Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen elmondta, a helyi Kedvesház és a Kollégium Plusz "egymásra talált", mivel Nyírteleken húsz éve zajlik az a pedagógiai program, ami a település külterületéről kollégiumi rendszerben zárkóztatja fel a nehéz családi körülmények között élő gyerekeket.

    A nyírteleki Kedvesházban mintegy huszonöt, különböző korú gyerek lakik hétfőtől péntekig iskolaidőben. A kollégiumban egyedi pedagógiai program szerint nevelik a gyerekeket, családsegítő szerepe révén kapcsolatot tart fenn az iskola, a kollégium és a család között - olvasható az intézmény honlapján.

MTI 2018. február 8., csütörtök 11:07

Ombdusman: felül kell vizsgálni a gyerekek külföldre vitelének szabályozását

- Az ombudsman szerint a gyermekek jogellenes külföldre vitelének megelőzéséért felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályozást, amely hiányos és bizonytalan - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.

    A közlemény szerint Székely László azért kezdeményezett vizsgálatot, mert egyre gyakoribb, hogy az egyik szülő a gyermeket önhatalmúlag, a másik szülő beleegyezése nélkül és a felügyeleti jogait sértve elviszi az országból vagy egy másik országban visszatartja.

    Magyarországon a gyerekek külföldre vitelét - a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény, valamint uniós jogszabályok mellett - egy 1988-as miniszteri rendelet szabályozza, amely azonban elavult, hiányos, valamint olyan ellentmondásokat vet fel, amelyeket a hatósági és bírósági szervek értelmezéssel nem képesek feloldani.

    A biztos megállapította, hogy a magyar hatóságok munkatársainak szabályismeretei hiányosak, valamint az érintett szülők is tájékozatlanok. Székely László ezért a szabályozás felülvizsgálatát, az ilyen ügyekkel foglalkozó szakemberek képzését, a külföldre költöző szülők érthetőbb tájékoztatását, valamint a mediáció szélesebb körű igénybe vételét sürgeti.

    Emellett indokoltnak tartaná, hogy a gyermekekkel dolgozó szakembereknek egységes szakmai protokoll, illetve szakmai kézikönyv készüljön a jogellenes külföldre viteli ügyeket potenciálisan előidéző helyzetekről, azok megelőzéséről. Véleménye szerint időszerű lenne egy ismeretterjesztő, on-line hozzáférhető, közérthető tartalmú kézikönyv elkészítése az érintetteknek.

    Az alapvető jogok biztosa az igazságügyi miniszternél kezdeményezte a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet komplex felülvizsgálatát, az emberi erőforrások miniszterét pedig felkérte, hogy tekintse át a gyermek külföldi tartózkodásához szükséges igazolásokat előíró szabályokat és újítsa meg a jogellenes külföldre vitel hatékony megelőzésével kapcsolatos szakmai, oktatási anyagokat.

    A biztos javasolta a megyei és a fővárosi kormányhivatalok vezetőinek, intézkedjenek, hogy az irányításuk alá tartozó gyámhatóságok eljárásuk során adjanak figyelemfelhívó tájékoztatást a külföldre vitel szabályairól, valamint gondoskodjanak arról, hogy az egyes gyámhatóságok munkatársait képzéseken és továbbképzéseken folyamatosan informálják a jogellenes külföldre vitel megelőzését szolgáló szabályokról.

MTI 2018. február 6., kedd 15:06

Tóth Emese az uniós középiskolai fordítási verseny győztesei között

- Az Európai Bizottság kihirdette a 2017-2018-as Juvenes Translatores középiskolai fordítási verseny nyerteseit. Magyarországról Tóth Emese, a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákja a győztes.

    Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága 2007 óta minden évben megrendezi a Juvenes Translatores versenyt, melynek neve latinul annyit tesz: fiatal fordítók.

    A kezdeményezés arra irányul, hogy ösztönözze az iskolai nyelvtanulást és hogy ízelítőt adjon a fiataloknak a hivatásos fordítók munkájából. A versenyen 17 éves középiskolások indulhatnak. A tanulók Európa-szerte mindegyik kiválasztott iskolában ugyanabban az időpontban készítik el fordításukat.

    Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, hogy a nyelvtanulás a szakmai előmenetel és a személyiségfejlődés szempontjából egyaránt elengedhetetlenül fontos, a többnyelvűség pedig meghatározó jelentőséggel bír. Mindegyik győztes - tagállamonként egy diák, összesen tehát 28 tanuló - meghívást kapott Brüsszelbe, ahol április 10-én vehetik majd át a nyerteseknek járó emléktárgyat és oklevelet, melyet azzal érdemeltek ki, hogy ők készítették hazájukban a legjobb fordítást - közölte.

    A 2017-ben megrendezett versenyen több mint 3300 középiskolás indult Európa-szerte. A diákoknak az Európai Unió fennállásának 60. évfordulójával kapcsolatos szövegeket kellett fordítaniuk. Az EU 24 hivatalos nyelve összesen 552 nyelvkombinációt tesz lehetővé. A résztvevők ezek közül bármilyen nyelvpárosítást választhattak. A versenyen összesen 144 nyelvkombinációban születtek fordítások.

    Tóth Emese, a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákja olasz-magyar nyelvű fordítási feladatot választott.

    Magyarországon 21 iskolában 98 diák vett részt az uniós fordítási versenyen.

MTI 2018. február 2., péntek 14:34

Változások a diákhitelezésben február 1-től

- Több változás is életbe lép a kormány döntése értelmében a diákhitelezésben február 1-től, így módosul a Diákhitel1 keretében felvehető legmagasabb hitelösszeg, s a kölcsönöket az eddigi 40 éves kor helyett 45 éves korig lehet kérni és folyósítani - közölte a Diákhitel Központ csütörtökön az MTI-vel.

    Mint írták: a tanév második szemeszterétől emelkedik a Diákhitel1 keretében felvehető összeg: már akár havi 70 ezer forintot is kérhetnek a hallgatók, egy összegben tanulmányi félévenként pedig 350 ezer forinthoz juthatnak hozzá. Külföldi részképzés (például Erasmus félévek, AIESEC) esetén, két félévig terjedő időre, a normál Diákhitel1 kétszeresét lehet igényelni, amely egy félévre akár 700 ezer forintot, egy teljes tanévre 1 400 000 forintot jelenthet.

    Újdonság a jogosultsági idő kiterjesztése is: az eddigi 40. életév helyett 45 éves korig lehet kérni és folyósítani a diákhiteleket. Az élethosszig tartó tanulás jegyében, így a 40 év fölöttieknek is lehetőségük nyílik arra, hogy diákhitel segítségével finanszírozzák tanulmányaikat. Ezzel egyidejűleg a törlesztés legkésőbbi megkezdésének életkori határa is változik, szintén 40 évről 45 évre nő - jelezte a központ.

    Kitértek arra is, hogy a felsőoktatási intézményeknek fizetendő térítési díjak mostanáig nem tartoztak a képzési költség fogalmába, így a szabályozás nem tette lehetővé ezek Diákhitel2-ből történő finanszírozását. Mivel igény mutatkozott arra, hogy az idegen nyelvű oktatás díjának kiegyenlítéséhez is kaphassanak anyagi segítséget a diákok, ezért a kormány úgy döntött, hogy februártól az alap- és mesterképzés tanterve szerint hivatalosan magyar nyelven oktatott ismeretek nem magyar nyelven történő oktatásáért fizetendő térítési díj is finanszírozható a Diákhitel2 összegéből.

    Változás a jövőben, hogy a rokkantsági, rehabilitációs ellátásban és járadékban részesülő hitelfelvevők célzott kamattámogatást kapnak, ami azt jelenti, hogy tartozásuk nem növekszik ez idő alatt, az állam a Diákhitel1-re rakódó kamatot megfizeti helyettük.

    A törlesztőket érintő módosulás, hogy a munkáltatók, foglalkoztatók adó- és járulékmentes juttatásként részben vagy egészben átvállalhatják a hitelfelvevők rendszeres törlesztési kötelezettségeinek terheit. E megoldással a munkáltatók által nyújtható kafetéria juttatások körébe is bevonható a Diákhitel-törlesztés. A juttatás az előírt kötelező diákhitel törlesztő-részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összeg, vagyis 27 600 forint lehet.

    Az elektronikus aláírással történő szerződéskötés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: egyre több hallgató választja ezt a lehetőséget a diákhitel igénylése során. Az e-aláírás bevezetése, vagyis 2017. szeptember 6-a óta a beérkező igénylések közel 18 százalékát elektronikus úton adták le. Az e-aláírással történő szerződéskötés feltétele, hogy az igénylés a Neptun felületen keresztül induljon és az igénylőnek legyen ügyfélkapus hozzáférése - közölte a központ.

MTI 2018. február 1., csütörtök 11:12