2018. február 8., csütörtök

Nem könyveket ad ki az Athenaeum 2018-tól

2018-tól a kiadó tevékenységét nem termékek létrehozása, nem márkák építése, nem egyedi művek marketingje vezeti. Az Athenaeum 2018-tól megkezdi pszichohistóriája fejlesztését.




Teljes szemléletváltás előtt a magyar könyvszakma
sajtóközlemény

Az Athenaeum alapítója, a sziléziai német pékmester fia, Emich Gusztáv könyvárus egyszerre volt felvilágosító és forradalmár. Megfigyelt, felismert, cselekedett. És a munkája nyomán átalakult a világ. 1842-ben a Kígyó téren, bugyiboltok és bútoráruházak társbérletében, a Brudern-házban megnyitotta Pest első plázás könyvesboltját Magyar Nemzeti Könyvkereskedés néven. Látta, hogy a polgárasszonyok közössége a legdinamikusabban fejlődő olvasói réteg, felismerte, hogy a nemzeti identitás éledése a kor legerősebb élményforrása. Ott kínálta az élményt, ahol az olvasói voltak, és azt adta a kezükbe, ami a legelsöprőbb flow-élményt adta számukra: Jókait, Táncsicsot, Petőfit – vagyis hagyományt, szellemet, romantikát. Az Athenaeum úttörői a teljes magyar kulturális életet átalakították, és mire Emich különálló üzletágait, a könyvesboltjait, könyvkiadóját, nyomdáit, magazinjait és hírlapjait egyetlen részvénytársaságban, Magyarország első, modern értelemben vett médiabirodalmában, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulatban egyesítették – a magyar táj, általuk, visszafordíthatatlanul fejlettebb, szellemileg gazdagabb és sokkal-sokkal humánusabb hely lett.
A mai Athenaeum, a Líra Kiadói Csoport legnagyobb hagyományú imprintje óriások nyomában lépked. Alázatos ősei előtt, de egyetlen percre sem felejti kötelességét: megfigyelni, felismerni, cselekedni.
Az Athenaeum megfigyelte (végignézte), ahogy az emberi informálódási és élményszerzési szokások átalakulása elsöpörte a termékközpontú szolgáltatói piacot, hatástalanította a hagyományos szerkezetű reklámokat, és megszüntette az egyedi élményforrások mindenhatóságát.
Az Athenaeum felismeri, hogy máshonnan kell közelítenünk a kultúrához, hogy a termék csak eszköz, a reklám egyre inkább vakságra hajlamosító zajjá válik, hogy az önálló mű csupán hordozója az emberi természetről való tudásunk egy-egy fragmentumának, indikátora érzelmeinknek, és alapvetően nem önállóan létezik, hanem csupán építőeleme a felvillanó, egymásba játszó, egymásból fejlődő élménymintázatok nagy folyamának.
Az új világ új megközelítést kíván. Az Athenaeum cselekszik. 2018-tól a kiadó tevékenységét nem termékek létrehozása, nem márkák építése, nem egyedi művek marketingje vezeti. Szerzőválasztásainkkal, tartalomfejlesztéseinkkel, kommunikációnkkal a nagy, a valódi feladatot végezzük el. Nem egyszerűen olvasmányokat adunk az olvasók kezébe, de olyan, egymással is párbeszédbe lépő, a világnak egy teljes képét építő tartalmak láncolatát, amelyek közösen egy új minőséget hoznak létre. Egy alapnarratívát, egy nagy történetet arról, hogy milyenek vagyunk, milyenek lehetnénk, hogyan változunk, és hogyan tehetjük élhetővé a környezetünket, hogyan találhatjuk meg helyünket, feladatunkat abban az emberi univerzumban, amelynek milyenségéért mi magunk vagyunk felelősek.
Ezt az alapnarratívát, a nagy mögöttes történetet Erik Homburger Erikson német pszichológus munkássága nyomán és Isaac Asimov halhatatlan felismerései előtt tisztelegve pszichohistóriának nevezzük.

Az Athenaeum 2018-tól nem könyvet ad ki. Hanem megkezdi pszichohistóriája fejlesztését.
Kezdetét veszi a Ψ(pszí)-korszak.
Hagyomány. Szellem. Romantika.
Az Athenaeum pszichohistóriájának ez a három fogalmi bázis forrása. Három pici pont. Építünk köré, differenciálunk belőle egy teljes élményuniverzumot. Mert hisszük, hogy ha élményeinket egy élhetőbb elképzelt világból szerezzük, akkor közös igényünkké válik, hogy valós környezetünket is élhetőbbé tegyük.
Hagyomány. Szellem. Romantika.
A kiépült pszichohistóriák karaktere nagyon érzékeny a kiinduló állapotokra, a forrásra, ezért az Athenaeum három olyan szerzővel indítja pszichohistorikus működését, akikben ötvöződni látjuk a három, számunkra legfontosabb fogalmi bázist.

Az Athenaeumnál folytatja munkásságát a kortárs magyar szépirodalom egyik legnagyobb állócsillaga, Vámos Miklós. A XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő Töredelmes vallomás egy kisprózagyűjtemény, amelynek rövid (és a könyvben haladva egyre rövidebb) történeteit a kognitív disszonancia redukciója és a szekunder szégyen dinamizálja. A történetek elbeszélője életének legkínosabb, legszégyenteljesebb jeleneteit, élményeit, emlékeit idézi fel. Vámos Miklós, a decens, realista író szinte maga a pszichohistória. Miközben kisprózái olvashatók humoros anekdoták füzéreként is.



Krekó Péter egyetemi oktató, a Political Capital ügyvezetője korunk egyik vezető társadalomkutató influencere. Tömegparanoia: Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című, a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő munkája egy igazi, brit típusú ismeretterjesztő könyv, amely jelenkori társadalmunk egyik legnagyobb kihívásáról, a valóság mint bizonyosság elveszítéséről, annak okairól és mechanizmusáról szól. A kutatások azt mutatják, hogy egyes összeesküvés-elméletekben (Nagy-Britanniában Diana hercegnő meggyilkolása, az Egyesült Államokban az ikertornyok kormány általi felrobbantása, Magyarországon a nyugat „gyarmatosító” szándékai) olyannyira elterjedtek lehetnek, hogy a társadalom fele-egyharmada hisz bennük. Milyen társadalmi reflexek hívják életre, és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az ún. „igazságon túli” politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk? Ezekre a kérdésekre keres választ a kutató.



Nem létezhet egészséges mentális működés a személyes élet tónusai, a „kis világok”, a kapun belüli valóság specifikumai nélkül. A közelmúltban a Líra Kiadói Csoport szerzői közösségéhez csatlakozott Finy Petra domesztikus prózája, az Akkor is az elárultság és az elhagyatottság krízisélményeit, a tolerancia, a humánum megjelenési formáit, az életküzdelmek családi feldolgozását tematizálja, a Madárasszony után ismét egy nehéz női sors érzékeny, színekben gazdag ábrázolásával. A történet középpontjában Salamon Sára tanárnő áll, aki nemsokára negyvenéves lesz. Két gyermeket nevel, szereti a munkáját, és úgy hiszi, a házasságával is minden a legnagyobb rendben. Egyik reggel a férje mindenféle magyarázat nélkül fogja a bőröndjét, és elköltözik. Az új barátnőjéhez. Kire számíthat ebben a helyzetben Sára? A túlérzékeny anyjára, aki kerüli őt? Két koraérett, kicsit furcsa gyermekére? Három barátjára, akik egyben a kollégái is, ráadásul az egyikükkel több mint sajátos a viszonya? Esetleg a mogorva szomszédra, aki már többször fel akarta jelenteni hangoskodó gyermekei és a lépcsőházban lévő rendetlenség miatt? Netán egy beteg, kómában fekvő férfira, akivel még soha nem beszélt, viszont rendszeresen bejár hozzá a kórházba felolvasni?
Athenaeum, 2018. A pszichohistorikus működés kezdete. Építünk vele magunknak, mindnyájunknak – egy jobb, élhetőbb világot. Öszvérek kíméljenek!

Czibere: bővül a Kollégium Plusz program


- Ebben az évben már nyolc kollégium vesz részt az általános iskolás korú, hátrányos helyzetű tanulók számára elindított Kollégium Plusz programban - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a nyírteleki Kedvesházban csütörtökön.

    Czibere Károly emlékeztetett, a tavaly elindított, három évig tartó modellprogramban a kollégiumi körülmények között élő 6 és 10 év közötti, szegény családban élő gyermekek oktatását és továbbtanulását támogatják.
    A 110 millió forintos keretösszegű projektbe évente 200-250 gyermek kerülhet be - mondta az államtitkár, hozzátéve, az eddigi kedvező tapasztalatok miatt a résztvevő kollégiumok számát idén szeptembertől két intézménnyel nyolcra bővítik
    A program lehetőséget teremt arra, hogy a kollégiumokban szociális munkások és szakemberek bevonásával a gyerekek egy olyan környezetben tudnak nevelkedni, ahol lesz esélyük a felemelkedésre - fogalmazott Czibere Károly. A kormány a projekt ideje alatt minden évben biztosítja a 110 millió forint pályázati támogatást.
    Mint mondta, a Kollégium Plusz elsődleges célja, hogy megelőzzék a szegény családban élő gyermekek és a tartós rászorultságban élők lemorzsolódását a köznevelési intézményekből, továbbá segítsék a kollégiumi körülmények között nevelkedő gyerekek továbbtanulását.
    Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen elmondta, a helyi Kedvesház és a Kollégium Plusz "egymásra talált", mivel Nyírteleken húsz éve zajlik az a pedagógiai program, ami a település külterületéről kollégiumi rendszerben zárkóztatja fel a nehéz családi körülmények között élő gyerekeket.
    A nyírteleki Kedvesházban mintegy huszonöt, különböző korú gyerek lakik hétfőtől péntekig iskolaidőben. A kollégiumban egyedi pedagógiai program szerint nevelik a gyerekeket, családsegítő szerepe révén kapcsolatot tart fenn az iskola, a kollégium és a család között - olvasható az intézmény honlapján.

MTI 2018. február 8., csütörtök 11:07

2018. február 6., kedd

Ombdusman: felül kell vizsgálni a gyerekek külföldre vitelének szabályozását


- Az ombudsman szerint a gyermekek jogellenes külföldre vitelének megelőzéséért felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályozást, amely hiányos és bizonytalan - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.

    A közlemény szerint Székely László azért kezdeményezett vizsgálatot, mert egyre gyakoribb, hogy az egyik szülő a gyermeket önhatalmúlag, a másik szülő beleegyezése nélkül és a felügyeleti jogait sértve elviszi az országból vagy egy másik országban visszatartja.
    Magyarországon a gyerekek külföldre vitelét - a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény, valamint uniós jogszabályok mellett - egy 1988-as miniszteri rendelet szabályozza, amely azonban elavult, hiányos, valamint olyan ellentmondásokat vet fel, amelyeket a hatósági és bírósági szervek értelmezéssel nem képesek feloldani.
    A biztos megállapította, hogy a magyar hatóságok munkatársainak szabályismeretei hiányosak, valamint az érintett szülők is tájékozatlanok. Székely László ezért a szabályozás felülvizsgálatát, az ilyen ügyekkel foglalkozó szakemberek képzését, a külföldre költöző szülők érthetőbb tájékoztatását, valamint a mediáció szélesebb körű igénybe vételét sürgeti.
    Emellett indokoltnak tartaná, hogy a gyermekekkel dolgozó szakembereknek egységes szakmai protokoll, illetve szakmai kézikönyv készüljön a jogellenes külföldre viteli ügyeket potenciálisan előidéző helyzetekről, azok megelőzéséről. Véleménye szerint időszerű lenne egy ismeretterjesztő, on-line hozzáférhető, közérthető tartalmú kézikönyv elkészítése az érintetteknek.
    Az alapvető jogok biztosa az igazságügyi miniszternél kezdeményezte a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet komplex felülvizsgálatát, az emberi erőforrások miniszterét pedig felkérte, hogy tekintse át a gyermek külföldi tartózkodásához szükséges igazolásokat előíró szabályokat és újítsa meg a jogellenes külföldre vitel hatékony megelőzésével kapcsolatos szakmai, oktatási anyagokat.
    A biztos javasolta a megyei és a fővárosi kormányhivatalok vezetőinek, intézkedjenek, hogy az irányításuk alá tartozó gyámhatóságok eljárásuk során adjanak figyelemfelhívó tájékoztatást a külföldre vitel szabályairól, valamint gondoskodjanak arról, hogy az egyes gyámhatóságok munkatársait képzéseken és továbbképzéseken folyamatosan informálják a jogellenes külföldre vitel megelőzését szolgáló szabályokról.

MTI 2018. február 6., kedd 15:06

2018. február 2., péntek

Tóth Emese az uniós középiskolai fordítási verseny győztesei között


- Az Európai Bizottság kihirdette a 2017-2018-as Juvenes Translatores középiskolai fordítási verseny nyerteseit. Magyarországról Tóth Emese, a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákja a győztes.

    Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága 2007 óta minden évben megrendezi a Juvenes Translatores versenyt, melynek neve latinul annyit tesz: fiatal fordítók.
    A kezdeményezés arra irányul, hogy ösztönözze az iskolai nyelvtanulást és hogy ízelítőt adjon a fiataloknak a hivatásos fordítók munkájából. A versenyen 17 éves középiskolások indulhatnak. A tanulók Európa-szerte mindegyik kiválasztott iskolában ugyanabban az időpontban készítik el fordításukat.
    Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, hogy a nyelvtanulás a szakmai előmenetel és a személyiségfejlődés szempontjából egyaránt elengedhetetlenül fontos, a többnyelvűség pedig meghatározó jelentőséggel bír. Mindegyik győztes - tagállamonként egy diák, összesen tehát 28 tanuló - meghívást kapott Brüsszelbe, ahol április 10-én vehetik majd át a nyerteseknek járó emléktárgyat és oklevelet, melyet azzal érdemeltek ki, hogy ők készítették hazájukban a legjobb fordítást - közölte.
    A 2017-ben megrendezett versenyen több mint 3300 középiskolás indult Európa-szerte. A diákoknak az Európai Unió fennállásának 60. évfordulójával kapcsolatos szövegeket kellett fordítaniuk. Az EU 24 hivatalos nyelve összesen 552 nyelvkombinációt tesz lehetővé. A résztvevők ezek közül bármilyen nyelvpárosítást választhattak. A versenyen összesen 144 nyelvkombinációban születtek fordítások.
    Tóth Emese, a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákja olasz-magyar nyelvű fordítási feladatot választott.
    Magyarországon 21 iskolában 98 diák vett részt az uniós fordítási versenyen.

MTI 2018. február 2., péntek 14:34

2018. február 1., csütörtök

Változások a diákhitelezésben február 1-től


- Több változás is életbe lép a kormány döntése értelmében a diákhitelezésben február 1-től, így módosul a Diákhitel1 keretében felvehető legmagasabb hitelösszeg, s a kölcsönöket az eddigi 40 éves kor helyett 45 éves korig lehet kérni és folyósítani - közölte a Diákhitel Központ csütörtökön az MTI-vel.

    Mint írták: a tanév második szemeszterétől emelkedik a Diákhitel1 keretében felvehető összeg: már akár havi 70 ezer forintot is kérhetnek a hallgatók, egy összegben tanulmányi félévenként pedig 350 ezer forinthoz juthatnak hozzá. Külföldi részképzés (például Erasmus félévek, AIESEC) esetén, két félévig terjedő időre, a normál Diákhitel1 kétszeresét lehet igényelni, amely egy félévre akár 700 ezer forintot, egy teljes tanévre 1 400 000 forintot jelenthet.
    Újdonság a jogosultsági idő kiterjesztése is: az eddigi 40. életév helyett 45 éves korig lehet kérni és folyósítani a diákhiteleket. Az élethosszig tartó tanulás jegyében, így a 40 év fölöttieknek is lehetőségük nyílik arra, hogy diákhitel segítségével finanszírozzák tanulmányaikat. Ezzel egyidejűleg a törlesztés legkésőbbi megkezdésének életkori határa is változik, szintén 40 évről 45 évre nő - jelezte a központ.
    Kitértek arra is, hogy a felsőoktatási intézményeknek fizetendő térítési díjak mostanáig nem tartoztak a képzési költség fogalmába, így a szabályozás nem tette lehetővé ezek Diákhitel2-ből történő finanszírozását. Mivel igény mutatkozott arra, hogy az idegen nyelvű oktatás díjának kiegyenlítéséhez is kaphassanak anyagi segítséget a diákok, ezért a kormány úgy döntött, hogy februártól az alap- és mesterképzés tanterve szerint hivatalosan magyar nyelven oktatott ismeretek nem magyar nyelven történő oktatásáért fizetendő térítési díj is finanszírozható a Diákhitel2 összegéből.
    Változás a jövőben, hogy a rokkantsági, rehabilitációs ellátásban és járadékban részesülő hitelfelvevők célzott kamattámogatást kapnak, ami azt jelenti, hogy tartozásuk nem növekszik ez idő alatt, az állam a Diákhitel1-re rakódó kamatot megfizeti helyettük.
    A törlesztőket érintő módosulás, hogy a munkáltatók, foglalkoztatók adó- és járulékmentes juttatásként részben vagy egészben átvállalhatják a hitelfelvevők rendszeres törlesztési kötelezettségeinek terheit. E megoldással a munkáltatók által nyújtható kafetéria juttatások körébe is bevonható a Diákhitel-törlesztés. A juttatás az előírt kötelező diákhitel törlesztő-részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összeg, vagyis 27 600 forint lehet.
    Az elektronikus aláírással történő szerződéskötés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: egyre több hallgató választja ezt a lehetőséget a diákhitel igénylése során. Az e-aláírás bevezetése, vagyis 2017. szeptember 6-a óta a beérkező igénylések közel 18 százalékát elektronikus úton adták le. Az e-aláírással történő szerződéskötés feltétele, hogy az igénylés a Neptun felületen keresztül induljon és az igénylőnek legyen ügyfélkapus hozzáférése - közölte a központ.

MTI 2018. február 1., csütörtök 11:12