- Magyarországon az
elmúlt években egy jól bevált séma alapján válik egyre bonyolultabbá a civil
szerveződések működési környezete - mondta Birgit Van Hout, az ENSZ emberi jogi
főbiztosának európai képviselője szombaton az M1 aktuális csatornának
nyilatkozva.
Az emberi jogi
szakértő a "Stop Soros" néven ismert törvénycsomagról szólva
kifejtette, ez a javaslat nem az első olyan intézkedés, amely korlátozza a
civil társadalom cselekvési lehetőségeit.
Hangsúlyozta, a
magyar kormánynak joga van intézkedéseket hozni az átláthatóság növelésére, de
azok nem bonyolíthatják meg annyira a működési környezetet, hogy a civil
szervezetek gyakorlatilag ne tudjanak tovább működni, vagy megbélyegezve
érezzék magukat.
Birgit Van Hout
megerősítette, szerintük a "Stop Soros" törvénycsomag a
megkülönböztetés tilalma és a támogatásokhoz történő hozzáférés szempontjából
is sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket.
A kormányoknak
megvan a teljes szabadságuk a migráció irányítására, a megkülönböztetés
tilalmát azonban tiszteletben kell tartaniuk, ez a javaslat pedig
"kipécézi azokat a szervezeteket, amelyek a migránsokkal és a
menedékkérőkkel foglalkoznak" - fejtette ki.
Emlékeztetett: az
emberi jogi főbiztos emellett aggályosnak találja a támogatások megadóztatását
is, mivel az azokhoz történő hozzáférés a gyülekezési szabadság
elidegeníthetetlen része, vagyis emberi jog, túlzott megbonyolításuk pedig nem
felel meg a nemzetközi emberi jogi törvényeknek.
Birgit Van Hout
szólt arról is, hogy a törvénytervezet bírálatakor a magyar emberi jogi
hagyományrendszerre próbálnak hatni, és bíznak a javaslat átgondolásában.
Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában mindig is vezető szerepet játszott,
éppen a civil társadalmak mozgásterének biztosításával vagy az emberi jogi
harcosok védelmével kapcsolatban - mondta. Hozzátette, ezért bíznak abban, hogy
az ország fontosnak tartja az összhangot a tanácsban a külföldön képviselt
álláspontja és a belföldön tanúsított politikája között.
Az emberi jogi
szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország aláírta a politikai és
polgári jogokról szóló nemzetközi egyezményt, tehát a főbiztos megszólalásában
olyan kötelezettségekre hivatkozott, amelyek tiszteletben tartását Magyarország
is vállalta.
Az ENSZ migrációs
egyezményének tervezetéről elmondta, az országoknak továbbra is szuverén joguk
marad a határigazgatás és a migráció irányítása, ugyanakkor a javaslat abból a
perspektívából indul ki, hogy a "migráció az életünk része, akár
szeretjük, akár nem, mert globális jelenség".
Birgit Van Hout
szerint globálisan nézve viszonylag alacsony számban érkeznek migránsok
Európába, a legtöbben ugyanis a származási országuk környezetében maradnak.
Hangsúlyozta, nem
létezik migrációs jog, azonban a lakóhelyként szolgáló ország elhagyása,
illetve a visszatérés oda alapvető emberi jog. Ezzel a joggal nem jár
automatikusan a máshol letelepedés lehetősége, ugyanakkor együtt kell kezelni a
megkülönböztetés tilalmával - tette hozzá.
Az emberi jogi
szakértő szerint ezért tekintik elfogadhatatlan diszkriminációnak, ha a
migránsoknak nincs joguk az oktatáshoz, vagy nem kaphatnak egészségügyi
ellátást.
Minden emberrel
méltósággal és tisztelettel kell bánni - jelentette ki, majd kifejtette, ezzel
nem akarják korlátozni az uniós tagállamok jogait, hogy irányítsák a migrációt,
vagy őrizzék a határaikat, azt viszont el szeretnék érni, hogy emberként
bánjanak mindenkivel.
Kitért arra, hogy
közös európai menedékügyi politika nélkül az emberek valóságos labirintusba
érkeznek, amikor megjönnek Európába. Kiemelte, határozottan fellépnek a
befogadási eljárások közben alkalmazott elzárással szemben, szerintünk ugyanis
a bebörtönzést csak akkor kell alkalmazni, ha valaki bűncselekményt követett
el. Megjegyezte, a gyermekek elzárását feltétlenül el kell kerülni, mivel az
sohasem állhat a gyermek érdekében.
Birgit Van Hout
irreálisnak nevezte a műsorvezető ENSZ-sajtóközleményre hivatkozó számítását,
amely alapján a világon élő 258 millió nemzetközi migráns átlagosan havi 2900
amerikai dollárt (aktuális árfolyamon több mint 730 ezer forintot) keres. Az
ENSZ munkatársa azt mondta: sok migránssal és menekülttel találkozott,
többségük Európában sem volt tehetős, hanem nagyon alacsony összegből kellett
megélniük, ezért ezt a számot csak az magyarázhatja, ha a külföldről felvett
európai bizottsági alkalmazottakat, vagy a Coca-Cola Amerikából áttelepült
európai elnök-vezérigazgatóját is a migráns munkavállalók közé számítják.
Az ukrajnai magyar
kisebbség helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, szervezetük
mostani különleges mandátuma kizárólag az ottani konfliktusra, a károk
felmérésére fókuszál, azonban ha Ukrajnában is teljes körű emberi jogi
monitorozást végezhetnek, biztosan foglalkoznak majd a magyar kisebbség ügyével
is.
MTI 2018. február 24., szombat 21:03
