A magyar tudomány ünnepe - idén online közvetítik az előadásokat

     Budapest, 2020. október 24., szombat (MTI) - A magyar tudomány ünnepe alkalmából ebben az évben is számos ismeretterjesztő előadással várják a közönséget a szervezők november 3. és 30. között. A rendezvénysorozat idén az online térbe költözik, az előadásokat élőben közvetítik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) YouTube-csatornáján.

 

    Hogyan segítik a Mars kutatásának módszerei a Földön kívüli élet keresését? Mikorra lesz vakcina és gyógyszer a koronavírus ellen? Megelőzhetők-e a járványok matematikai modellek segítségével? - egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki követi a rendezvénysorozat előadásait a képernyő előtt.

    Kosztolányi György orvos, genetikus november 3-ai nyitóelőadásában azt a kérdést járja körbe, hogyan segíti a tudomány a világjárvány okozta társadalmi sokk kezelését, valamint elkerülhető-e, hogy a járvány térdre kényszerítse a gazdasági, pénzügyi, egészségügyi, szociális, kulturális, közlekedési, turisztikai, oktatási szférákat.

    Szintén a Covid-19-járványhoz kapcsolódik Jakab Ferenc virológus előadása, aki elmondja, hogy hol tart pontosan a vakcina- és gyógyszerfejlesztés, mely projektek a legígéretesebbek. Keserű György Miklós gyógyszerkutató vegyész pedig egy hazai fejlesztésű gyógyszerrel kapcsolatos kutatás eredményeiről számol be a rendezvényen.

    Falus András immunológus, Buzás Edit immunológus, Moldvay Judit tüdőgyógyász és Sarkadi Balázs orvos, biokémikus ugyancsak a világjárvány jelenségeivel foglalkoznak a témában szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

    Meskó Bertalan orvosi jövőkutató pedig arról tart előadást, hogy a hatalmas adatmennyiséggel "dolgozó" mesterséges intelligencia hogyan segítheti a szakmai döntéshozatalt az egészségügyben.

    A rendezvénysorozat során Vokó Zoltán orvos, epidemiológus a magyarországi magas halandóság problémájának megoldásához vezető útról, a modern népegészségügy jellemzőiről tart előadást.

    A digitális oktatás témáját járja körbe Csapó Benő neveléstudományi kutató, aki előadásában az infokommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségeket mutatja be az oktatás szemszögéből.

    Kereszturi Ákos planetológus tudománynépszerűsítő előadásában arra keresi a választ, hogy a Mars űrszondás kutatása hogyan segítette és segíti a Földön kívüli élet keresésének stratégiáját, irányait.

    A rendezvényen a számítógépes nyelvészet eredményeiről számol be Kornai András matematikai nyelvész Újabb fejlemények a szójelentés matematikájában címmel.

    A kiemelt előadások között Röst Gergely matematikus konkrét példákon keresztül mutatja be, miként is segít a matematika a 21. század problémáinak megoldásában. A hálózattudomány is a matematika eszköztárát használja fel a társas érintkezési, mobilitási és szociális kapcsolatok mintázatainak vizsgálatához, ami alapvető a modern, adatalapú hálózati modellek megalkotásához.

    Karsai Márton hálózatkutató az ilyen modellek hatékonyságát mutatja be a fertőzések terjedésének előrejelzéséhez. Mag Kornélia statisztikus pedig arról beszél, hogyan teszi a gépi tanulás hatékonyabbá az adatok előállításának folyamatát a valóságot számszerűen leíró statisztika területén.

    A rendezvénysorozat teljes programja az mta.hu oldalon érhető el.

November 3-tól élőben követheti előadásokat az MTA YouTube-csatornáján.

MTI 2020. október 24., szombat 12:11

Maruzsa: 350 milliárdnyi infrastruktúrafejlesztés valósul meg a köznevelési intézményekben

 - Ebben a kormányzati ciklusban 350 milliárd forint infrastruktúrafejlesztés valósul meg a köznevelési intézményekben - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola székhelyintézményének csütörtöki átadóünnepségén.

 

    Maruzsa Zoltán elmondta, hogy 940 projekt indult el, közülük 532 már elkészült, és ezek egyike a kalocsai fejlesztés, amelyre 553 millió forint európai uniós forrást használtak fel.

    Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy uniós programokban 124,7 milliárd forint jut infrastruktúrafejlesztésre, ez 623 projektet jelent.

    Hatvanhat milliárd forint magyarországi forrásból épülhet tornaterem, tanterem és tanuszoda, ami 199 projektet jelent, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 22 milliárd forintból 74 energetikai felújítást támogatnak, a Modern városok programban 52,7 milliárd forintból 19 köznevelési projekt valósul meg, a budapesti agglomerációban 16 komplex iskolafejlesztés lesz 80 milliárdból, ami 25 projektet takar.

    Maruzsa Zoltán közölte, hogy a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola székhelyintézményét a Bajai Tankerületi Központ 553 millió forintos uniós támogatásból fejlesztette: a kapacitásnövelő átalakítás keretében emeletráépítéssel bővítették az intézményt, új bútorokat szereztek be, a régi épületszárny energetikai hálózatát korszerűsítették, a vezetői irodákat és a nevelőtestületi szobát felújították.

    A több mint 800 négyzetméteres új emeleten egy tanterem, három szaktanterem, három fejlesztő tanterem, könyvtár, közösségi tér, valamint dráma- és színjátszó terem került kialakításra - tette hozzá.

    Az államtitkár szerint nagy szükség volt a fejlesztésre, mert folyamatosan nő a tanulói létszám a kalocsai intézményben.

    Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt mondta, hogy a bajai tankerület kimagasló munkát végez, hiszen több mint 3,6 milliárdot nyert infrastruktúrafejlesztésekre, és mindegyik meg fog valósulni. Úgy vélte, a jó szakmai munkához jó infrastruktúra is kell, ami mostantól adott lesz.

    Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a kormány elkötelezett a családok, különösen a gyerekeket nevelő családok segítésében.

    Ezt a különböző támogatások és kedvezmények mellett bölcsődék, óvodák, iskolák fejlesztésével teszi, mivel a gyerekek napjaik nagy részét ott töltik - fűzte hozzá.

    Sárosi Magdolna, a bajai tankerület igazgatója örömének adott hangot, hogy a kertvárosi iskola beruházása során ugyan akadtak váratlan események, de az építkezés alatt az oktatás nem szenvedett csorbát.

    Egykori iskolája újult meg Filvig Géza (Fidesz-KDNP-Kalocsa Jövőjéért Egyesület) polgármesternek, aki szerint befektettek a tudásba és ezzel a jövőbe is.

    Mint mondta, a város és a köznevelésért felelős intézmények számára is kiemelt beruházás volt az iskola bővítése, ami reményei szerint hozzájárul majd a kitűzött célok megvalósulásához.

    Reiterné Fekete Magdolna iskolaigazgató szerint egy vízió valósult meg azzal, hogy az ötvenedik születésnapjára újult meg az iskola.

    A jövőbeli oktatás tárgyi feltételei megteremtődtek, a sikeres nevelő-oktató munkához korszerű környezet áll rendelkezésükre - mondta.

 

MTI 2020. október 22., csütörtök 12:01

Az EP a digitális szakadék felszámolását sürgeti az oktatás területén

 Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalása szerint a digitális szakadék felszámolását sürgősen el kell kezdeni, a koronavírus-válság ugyanis komoly különbségeket hozott felszínre az oktatáshoz való hozzáférés területén az Európai Unióban - közölte az uniós parlament csütörtökön.

 

    A képviselők 593 szavazattal, 58 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban aláhúzták, a különbségeket csak tovább súlyosbító járvány miatt sokan kimaradnak az iskolai oktatásból. Ezért felszólították az Európai Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a digitális infrastruktúrára és felszerelésre irányuló beruházásokat, különösen a távoli, illetve a vidéki területeken.

    Véleményük szerint a tanárok megfelelő digitális képzésére és segítésére is forrásokat kell elkülöníteni annak érdekében, hogy az oktatók jól boldoguljanak az új technológiákkal.

 

MTI 2020. október 22., csütörtök 15:24

„Magyarok a Kárpát-medencében” - kreatív rajzpályázat

 

A Határtalanul középiskolai vetélkedősorozat szervezőbizottsága szeretettel felkéri a középiskolásokat (mindenkit, de főleg azokat, akik részt vettek a Határtalanul Program középiskolai vetélkedőin vagy kitöltötték a nyári pályázatunk tesztkérdéseit), hogy vegyenek részt a „Magyarok a Kárpát-medencében” címmel meghirdetett kreatív rajzpályázatunkon. 

Pályázni lehet saját készítésű rajzzal, festménnyel, fotóval, fotómontázzsal és bármely olyan technikával készült művel „Magyarok a Kárpát-medencében” témakörben, amelyet PDF – vagy bármely Windows alkalmazásban megnyitható – formátummal rendelkezik. A fájl maximális mérete: 10 MB lehet.

Fődíj: 1 db új Apple Ipad.

A fődíj mellett értékes nyereményben részesül a 30 legjobb pályamunka is.

Pályázati feltétel: külhoni vagy magyarországi tanulói jogviszony

A pályázat benyújtásának határideje: 2020. október 31. 23:59.

A pályázat benyújtásának módja: kizárólag elektronikusan, a jatek@hatartalanul.net e-mail címre. 

További részletek itt 

 

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

December 15-éig érvényes a diákigazolvány vasúton, HÉV-en és Volán-járaton

 December 15-éig elfogadják a 2019/2020-as tanévre érvényesített diákigazolványokat a MÁV-Start vonatain, a Volánbusz járatain és a HÉV-eken - tájékoztatta a MÁV kedden az MTI-t.

 

    Az Oktatási Hivatal - október 31. helyett - december 15-éig meghosszabbította a diákigazolványok érvényességét, ezért a tanulók december közepéig kedvezményesen utazhatnak velük - írták.

    Azoktól a tanulóktól, akiknek még nem érkezett meg az új diákigazolványuk, elfogadják az oktatási intézmények által elektronikusan küldött, QR-kóddal ellátott, diákigazolványt helyettesítő igazolás kinyomtatott változatát is.

    Felhívták a figyelmet arra is a közleményben, hogy a közegészségügyi előírásokat továbbra is be kell tartani; a maszk használata a közösségi közlekedési eszközökön, az állomásokon és megállóhelyeken is kötelező.

 

MTI 2020. október 20., kedd 13:38

Civilszervezetek a gyerekek egészséges lelki fejlődéséért - javaslatcsomag

 Javaslatcsomagot állított össze tizennégy civil szervezet a gyerekek egészséges lelki fejlődésének védelmét szolgáló jelrendszer továbbfejlesztéséért.

 

    A javaslat egyik aláírója, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) pénteken az MTI-vel azt közölte: az elmúlt időszakban átfogó társadalmi vita indult a gyermekeknek szánt szexuális érzékenyítéssel kapcsolatban. Az aláíró szervezetek - 2=1 Családsegítő és Házasmisszió Magyarország Alapítvány, Családképző Fórum Egyesület, Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány, Férfiak Klubja, Fiatal Családosok Klubja, Ikon - Fiatal Konzervatívok a Nemzetért, Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete, Magyar Műhely Alapítvány, Magyar Női Unió Egyesület, Mindennapok Női Szemmel Egyesület, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Ringató Magyar Zenei Nevelési Alapítvány, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Szívvel és Lélekkel Óvodapedagógusok Egyesülete - szerint a gyermekek érdekét, és ezzel szoros összefüggésben a szülők jogait szem előtt tartó, higgadt és megkerülhetetlen szabályozásra van szükség.

    A NOE honlapján elérhető javaslatcsomagban kiemelték: a gyermeknek joga van ahhoz, hogy testi, szellemi és lelki fejlődéséhez korának megfelelő nevelést kapjon. Ezért azt javasolják, hogy a szexuális nevelésre alkalmas - különösen a szexuális kisebbségekkel is foglalkozó - kiadványoknál, rádióműsoroknál, filmeknél és az ilyen célú egyéb online tartalmaknál kötelezően tüntessék fel a "szexuális érzékenyítést és nevelést célzó kiadvány/műsor/film/tartalom" szöveget. Papíralapú könyvek, kiadványok esetében készüljön egy ezt jelző embléma is, a gyermekeknek szánt, papíralapú könyveken, kiadványokon, egyéb információhordozókon pedig tüntessék fel, melyik korosztálynak ajánlják. Ezekről a kiadónak és a tartalomszolgáltatónak kell gondoskodnia - hangsúlyozták.

    Az aláírók szorgalmazzák, hogy a gyermekek oktatásában, nevelésében az érzékenyítő tartalmak alkalmazására a fenntartóknak csak jogszabályban megjelölt, erre hivatott szervezetnek az adott korosztályra érvényes jóváhagyásával legyen lehetőségük. A bölcsődék, alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények pedig tegyék nyilvánossá a nevelési-oktatási programjuknak a Nemzeti alaptantervtől, illetve az Óvodai nevelés országos alapprogramjától eltérő részleteit, ezen belül például azt is, hogy szeretnének-e szexuális kisebbségek iránti érzékenyítést folytatni.

    Javasolták azt is: az alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények esetében szülessen szabályozás arról, hogy - bármilyen témájú - érzékenyítő programok az intézményeken belül milyen feltételek szerint valósulhatnak meg. A gyermek az érzékenyítő foglalkozáson csak a szülők írott engedélyével vehessen részt, a program során semmilyen szenzitív adat gyűjtése ne legyen engedélyezett, fogyatékosságügyi témában pedig csak az érintett érdekvédelmi szervezetek bevonásával lehessen érzékenyítő foglalkozást tartani - írták.

    Javaslatot tettek arra is, hogy a legkisebb településeken is induljon elérhető képzés, tanácsadó szolgáltatás a gyermeki fejlődés részleteiről, valamint bővüljön a szülők konzultációs lehetősége a gyermekeiket érintő kérdésekről.

    "Álláspontunk senki ellen nem irányul, senkit nem minősít, (...) feltétel nélkül elismerjük minden társadalmi, etnikai, szociális vagy bármely más alapon összetartozó vagy szerveződő kisebbség azon elidegeníthetetlen jogát, hogy az általa megélt sajátos helyzetét alkotmányos keretek között a társadalom többségi tagjaival megismertesse" - olvasható a közleményben.

 

MTI 2020. október 16., péntek 16:10

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem hátrányos a magyarok számára a romániai érettségi rendszer

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

 - Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint nem különbözteti meg hátrányosan a magyar tannyelvű iskolák végzettjeit a romániai érettségi rendszer.

 

    A kedden született ítéletről több romániai portál is beszámolt.

    A strasbourgi bíróság hat székelyföldi fiatal panaszát vizsgálta meg, akik román nyelv és irodalomból megbuktak az érettségi vizsgán. További tíz hasonló panasz még a bíróság elbírálására vár. A fiatalok a Székely Figyelő Alapítvány felhívására tettek panaszt az emberi jogok bíróságánál, miután Árus Zsolt, az alapítvány elnöke elvesztette a saját lánya nevében indított hasonló tárgyú romániai pereket, strasbourgi keresetét pedig nem fogadta be a bíróság.

    A panaszosok azt kifogásolták, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzettjeinek kettővel több vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy érettségi diplomát szerezzenek. (A plusz terhet a román nyelv és irodalom tantárgyból teljesítendő írásbeli és szóbeli vizsga jelenti.) Ezt azért tartották hátrányos megkülönböztetésnek, mert az egyetemek az érettségi eredményeket is figyelembe veszik, amikor arról döntenek, hogy kiket vesznek fel képzéseikre. Románia pedig a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásával vállalta, hogy egyenlő feltételeket biztosít a továbbtanuláshoz valamennyi állampolgára számára.

    Az EJEB többségi döntéssel hozta meg határozatát. A héttagú bírói testületből éppen Magyarország és Románia képviselője Paczolai Péter és Iulia Motoc nem értett egyet az ítélettel.

    A bírói testület elismerte, hogy a panaszosoknak kettővel többször kellett vizsgázniuk, de úgy vélte, hogy ez közvetlen és elkerülhetetlen következménye azon tudatos és önkéntes döntésüknek, hogy nem románul, hanem más nyelven tanulnak, valamint annak is, hogy a román állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget. A bíróság megállapította: a törvény elismer egy jogot, de nem rendel el egy kötelezettséget, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvükön kellene tanulniuk.

    A jogi harcot elindító Árus Zsolt blogbejegyzésben kommentálta szerdán az ítéletet. Úgy vélte: a bíróság figyelmetlenül olvasta a román kormány által szolgáltatott statisztikai adatokat, mert azokból egyértelműen kiderül, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzősei között alacsonyabb a sikeresen vizsgázók aránya, és éppen a román nyelv és irodalom vizsgán buknak meg a legtöbben.

    Árus közölte: az ítéletet nem tudják elfogadni, ezért az EJEB Nagykamarájához fordulnak, és kérik a határozat felülvizsgálatát.

    Egy szeptemberben közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarok soraiban szinte teljes az egyetértés abban, hogy a magyar gyermekeknek jól meg kell tanulniuk románul. Ugyanakkor a felnőttkorú magyarok 67 százaléka diszkriminatívnak érzi, hogy a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán ugyanazokat a feltételeket támasztják a magyar anyanyelvű és magyar iskolában végzett diákokkal szemben, amelyeket a román anyanyelvűekkel szemben. A kutatást ismertető Kiss Tamás kolozsvári szociológus elmondta: a magyar diákok érettségi vizsgákon elért átlagát csupán a román nyelv és irodalomból elért osztályzat tolja az országos átlag alá. A magyar nyelven tanulók a nemzetközi (PISA) méréseken jobban teljesítenek az országos átlagnál.

 

MTI 2020. október 14., szerda 13:52

Megkezdődött a Múzeumi ReStart rendezvény

 Megkezdődött a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) a Múzeumi ReStart rendezvény, amelyen átadták Az év múzeuma, Az év kiállítása díjat és a Közösségi Múzeum elismerést. Az egész napos szakmai programok online követhetők.

 

    Varga Benedek, az MNM főigazgatója a pénteki budapesti eseményen elmondta: a koronavírus-járvány első hulláma megakadályozta, hogy májusban megrendezzék a Múzeumok Majálisát, a második hullám pedig azt, hogy a Múzeumi ReStart rendezvény programjain a múzeumi szakma újra találkozhasson.

    Hozzátette: a programokat először szeptemberre, majd októberre szervezték át.

    Az eredetileg a Múzeumkertbe tervezett program egy részét szűk körben a múzeum dísztermében rendezik meg.

    Kassai Hajnal, az Emmi közgyűjteményi főosztályának vezetője kiemelte: téma akad elég, hiszen az idei évben a pandémia és a munkatársak közalkalmazotti jogviszonyból való kivezetése újabb kihívásokat hozott. A Múzeumok Ma 2020 átfogó múzeumi kutatása is azt jelzi számukra, hogy a vezetőkben megfogalmazódott az igény új modellek kidolgozására. Hozzátette: a rendezvényen 12 szakmai workshop fut egymás mellett, két-két témával, általában reflektálva az előbb említett új körülményekre. Az online eseményen 28 előadó, 64 kerekasztal-résztvevő szerepel. A programra összesen 897 regisztráció érkezett - tette hozzá.

    A konferencián nemcsak a klasszikus szakterületek (régészet, történelem, néprajz, művészetek, termeszét és műszaki tudományok, múzeumpedagógia, közművelődés, kommunikáció), hanem a gazdasági irányítás és a menedzsment képviselői is tanácskoznak.

    Az idén márciustól következő év márciusáig tartó Múzeumok Ma 2020 országos kutatás eredményeit Fülöp Péter, a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkár mutatta be a résztvevőknek. A kérdőíves lekérdezésben 125 múzeumigazgató, 166 középvezető, 1325 múzeumi munkatárs vett részt. Emellett 44 igazgatóval készült mélyinterjú, és a későbbiekben újabb intézményvezetők vesznek részt fókuszcsoportos vizsgálatokban.

    Mint elhangzott, a kutatás országos körképet ad a múzeumok jelenlegi gazdasági, szervezeti, humán erőforrás állapotáról, fejlesztendő területeiről és ismerteti a múzeumok elképzeléseit a múzeumok feladatáról, jövőbeli célkitűzéseiről. A kutatócsoport adatokkal és érvekkel támogatja a szakmai és kultúrpolitikai döntéshozatalt, szakmai fejlődési irányokat, ajánlásokat fogalmaz meg.

    A Múzeumi ReStarton átadták a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület által adományozott Az év múzeuma 2020 és Az év kiállítása 2020 elismeréseket. Az évente odaítélt kitüntetések idén megújultak: több kategóriában hirdettek nyerteseket, és az önálló jelentkezés mellett elsősorban jelölés alapján lehetett részt venni a megmérettetésben. Az év kiállítása címre most először a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező múzeumok is pályázhattak.

    Az 1996-ban alapított Az év múzeuma díjat a muzeális intézmények elmúlt évi fejlődését értékelve, a stratégiai eredményeket összevetve ítélik oda. Meghirdetése idén két kategóriában történt: a "nagy múzeumok" sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhettek, a "kis múzeumok" között a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepeltek. Kategóriánként 6-6 esélyes közül választott a zsűri.

    Az év múzeuma versenyét a "nagy múzeumok" kategóriában a Ludwig Múzeum (Budapest), a "kis múzeumok" között a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény (Budaörs) nyerte. Az Országos Közgyűjtemények Szövetségének (OKSZ) különdíját a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének (MVMSZ) különdíját a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kapta.

    Az idei évben a zsűri két kategóriában ítélte oda a 2010-ben alapított Az év kiállítása díjat, a versenyben kilenc kiállítás szerepelt. Az év kiállítása címet a 2 millió forint feletti bekerülési költségű kiállítás kategóriában a Duna Múzeum (Esztergom) Vízeum című új állandó kiállítása, a 2 millió forint alatti kategóriában a vajdasági Topolya Község Múzeuma Volt egyszer egy színház. című időszaki tárlata nyerte.

    Dicsérő oklevelet kapott a Szennai Skanzen a MESETÉR Látványtár interaktív múzeumi tér kialakításáért, és a Magyar Nemzeti Múzeum a CLARA - Rotschild Klára divatkirálynő a vasfüggöny mögött című időszaki kiállításáért.

    A Közösségi Múzeum elismeréseket az idén 14 muzeális intézmény vehette át. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ kezdeményezésére 2019 óta a díjat azon muzeális intézményeknek ítélik oda, amelyek közösségi részvételi alapon működnek, a múzeumi alaptevékenységükkel összehangolt közösségépítő munkát folytatnak, bevonják munkájukba a helyi lakosságot, a civil szervezeteket, egyéb partnereket.

    A tanácskozással egy időben a nagyközönség múzeumi sétákon vehet részt. A kis létszámú, és előzetes regisztrációhoz kötött programok az MNM mellett, a környező muzeális intézmények közreműködésével jöttek létre. Az érdeklődők ellátogathatnak a Petőfi Irodalmi Múzeumba, az Evangélikus Múzeumba, a Biblia Múzeumba, a Természettudományi Múzeum Baross utcai gyűjteményébe és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménybe.

 

MTI 2020. október 9., péntek 16:05