Ab: a gyermek érdekében a levéltitok is korlátozható

- Korlátozható a magántitok, a jogosulatlanul megszerzett levelezés is felhasználható, ha ez a gyermekek vagy a szülő jogainak védelmében szükséges - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján pénteken közzétett döntésében.

    A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletét támadta meg az Ab-n alaptörvény-ellenességre hivatkozva egy kanadai-magyar kettős állampolgár.

    Az ügy előzménye, hogy az indítványozó kanadai-magyar állampolgár az alapügy alperesével házasságot kötött, és két gyermeket örökbe fogadtak. Amikor az indítványozó a gyermekekkel Kanadába utazott, az alperes kételkedni kezdett az indítványozó távozásának indokaiban, ezért belépett a számítógépébe és elolvasta dokumentumait, levelezését.

    Az indítványozó időközben a gyermekekkel visszatért Magyarországra, később a házasság felbontását kezdeményezte. Az alperes pedig a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos vita során csatolta a peres iratokhoz a megszerzett elektronikus levelezést.

    Emiatt az indítványozó a bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy az alperes a levelezés jogosulatlan megismerésével és nyilvánosságra hozatalával megsértette az ő magántitokhoz és levéltitokhoz fűződő személyiségi jogait. Az eljáró bíróság azonban kimondta, hogy az alperesnek nem volt más lehetősége állításai alátámasztására, mint a felperesi levelezésének felhasználása.

    Az indítványozó a jogerős másodfokú - az elsőfokúval egybehangzó - ítéletet támadta meg alkotmányjogi panasszal az Ab-n. A testületnek ebben az ügyben arról kellett döntenie, hogy a magántitok korlátozására kellő súlyú alkotmányos indok-e az alperes mint szülő felügyeleti, nevelési és kapcsolattartási jogának védelme.

    Az Alkotmánybíróság keddi határozatával elutasította a kanadai-magyar állampolgár indítványát. Álláspontja szerint a támadott bírósági döntés alkotmányos célja a szülő felügyeleti jogának és kötelezettségének biztosítása, továbbá a kapcsolattartáshoz való jog védelme, ami végső soron a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogán alapul. Az indítványozó levelezése alkalmas lehet az előzőek bizonyítására, így levéltitkának korlátozása nem tekinthető szükségtelennek.

    Az Ab kitért arra is, hogy az indítványozó levelezésének a bíróságok és más hatóságok előtti bizonyítékként történő felhasználása során a levelezés tartalma továbbra is rejtve maradt a nyilvánosság előtt, így az eljáró bíróságok az indítványozó magántitkát csak a szükséges és arányos mértékben korlátozták.

    Az Alkotmánybíróság kiemelte: a társadalom valamennyi tagja köteles a gyermek jogait tiszteletben tartani, és biztosítani számára a megfelelő fejlődéshez szükséges feltételeket. A szülő neveléshez való joga egyben a gyermekéről való gondoskodás és védelme biztosításának kötelezettségét is magában foglalja.

    A határozathoz különvéleményt csatolt Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró.

    Az Ab határozata a testület honlapján olvasható:
 http://alkotmanybirosag.hu/uploads/2017/11/sz_iv_926_2014.pdf

MTI 2017. november 24., péntek 14:14

Fénykép forrása: Photographer:

https://stocksnap.io/photo/G26FC9ZEHK Rawpixel.com

Novák Katalin: megtérítik az újabb nyelvvizsga díját januártól a fiataloknak

Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alatti fiatalnak akkor is, ha már rendelkezik - akár több - nyelvvizsgával - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken a Debreceni Egyetemen (DE).

    A legfeljebb 34 500 forintos támogatással a kormány keddi döntése értelmében ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy "ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább", tanuljanak további nyelveket - tette hozzá Novák Katalin A hallgatói mobilitás stratégiai jelentősége a felsőoktatás nemzetközivé válásában címmel, a Magyar Rektori Konferenciával közösen rendezett debreceni konferencián.

    A hallgatói mobilitásról tartott előadásában az államtitkár fontos célnak nevezte, hogy "minél több versenyképes tudással rendelkező, erős öntudatú magyar fiatal legyen, ezért támogatják a nemzetközi tapasztalatszerzést, és a nyelvtudást.

    "Támogatjuk, hogy a magyar fiatalok külföldön szerezzenek tapasztalatot, ennek elengedhetetlen feltétele a nyelvismeret, (...) bizonyítéka a nyelvvizsga" - mondta.

    Hozzátette: évente több mint 14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordítanak a magyar fiatalok mobilitására, ami 17 ezer magyarországi és ezer határon túli magyar fiatalt érint.

    Novák Katalin előadásában részletesen szólt a különféle hallgatói ösztöndíjakról. A célkitűzések között megemlítette, szeretnék elérni 2023-ra, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók 20 százaléka legalább három hónapos, de minimum 15 kredit értékű külföldi tanulmányúton vegyen részt. Jelenleg ez az arány 11 százalék.

    A Tempus Közalapítvány ösztöndíj-programja évi 1500 fiatalt érint, a harmincéves Erasmus-program keretében pedig több mint 220 ezer magyar hallgató szerezhetett külföldön tapasztalatokat - sorolta, hozzátéve, hogy 2020-ig 150 millió eurós forrásból további 58 ezer fiatal vehet részt a programban.

    A különféle ösztöndíj-programok között Novák Katalin megemlítette a külhoni fiataloknak meghirdetett támogatásokat is.

    Kovács Barnabás barcelonai főkonzul, kutatásvezető elmondta: a Debreceni Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia, illetve az Európai Tudományos, Oktatási és Kutató Intézet hármas konzorciuma végzett kutatásokat a hallgatói mobilizációról, amelynek részleteiről szekcióüléseken számolnak be a debreceni konferencián.

    Kovács Barnabás ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a hallgatói mobilitás közel fél évszázadra tekint vissza Magyarországon, amikor a debreceni Református Kollégium diákjai Európában szereztek külföldi tudást, és hazatérvén magyar nyelven adták tovább.

    Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kitért egyetemük orosz, indiai és kínai kapcsolataira, s "a jövő nyelvének" nevezve az oroszt és a kínait, a hallgatói mobilitás szempontjából is fontosnak nevezte e nyelvek tanulását.

    Bács Zoltán, a DE kancellárja hozzátette: jelenleg 105 országból 5077 külföldi hallgató tanul egyetemükön, ahol 54 szakon lehet angolul tanulni.

    Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára elmondta: a 65 hazai felsőoktatási intézmény több mint felében van idegen nyelven oktatás, ha nem is olyan volumenű, mint Debrecenben. Jelenleg 160 országból, 32 ezer hallgató tanul Magyarországon - jegyezte meg.

    A Debreceni Egyetem és a Magyar Rektori Konferencia rendezvényét angol nyelvű videoüzenetben köszöntötte Navracsics Tibor, az EU oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

    A magyar biztos üzenetében a hallgatói mobilitást az Európai Unió egysége szempontjából is fontosnak nevezte, s külön kitért az Erasmus-program sikerére.

MTI 2017. november 17., péntek 14:28

Fotó forrás:

Budapest, 2017. november 16. Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára expozét tart az egyes családtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 16-án. MTI Fotó: Soós Lajos

Lee Child: A nevem: Jack Reacher

A General Press Könyvkiadó egymás után jelenteti meg Lee Child regényeit. A regények emblematikus hőse Jack Reacher az örökké úton lévő vándor, az egykori katonai rendész, a remek logikájú, keményöklű, kávéfüggő igazságosztó.

Nemrég beszélgettem egy barátommal. Szóba kerültek a Jack Reacher könyvek is. Én lelkesen dicsértem őket, barátom kötekedve megjegyezte, hogy ugyan ki vágna neki egy több mint húsz részes sorozatnak. Tisztáztuk, hogy Lee Child regényeiben a főszereplő a közös, de igazából nem lineáris, egymásra épülő sorozat. Persze rögtön jött a kérdés, melyik regénnyel érdemes kezdeni az ismerkedést. Akkor azt válaszoltam, hogy bármelyikkel. Child megbízhatóan magas színvonalon dolgozik. Nyilván vannak téma- és stílusbeli különbségek, de alapvetően mindegyik kötet jó választás.

Ma a huszonkettedik Jack Reacher kötetet javasolnám sorozatkezdő, ismerkedő olvasmánynak. A nevem: Jack Reacher című kötet tizenkét Reacher novellát tartalmaz. A gyerekkori történettől kezdve a katona időkön keresztül a vándor korszakig. Remek összeállítás annak bemutatására, hogy milyen sokszínűek és érdekesek Lee Child regényei. Éppen ezért tökéletes kezdő kötet az ismerkedéshez, és üde színfolt a rajongók számára. Érdemes elolvasni!

Fülszöveg:

Jack Reacher egy isten háta mögötti maine-i kisváros főterén áll, ahol szemtanúja lesz, ahogy egy fiatal férfi letépi egy arra sétáló lány válláról a táskát, és elmenekül. És éppen felé tart. Mit tehet egy rendes állampolgár, aki pont jó időben van jó helyen? A válasz, legalábbis Jack Reacher számára, egyértelmű: feltartóztatja a tolvajt, amíg a rendőrök a helyszínre nem érnek. Ezzel azonban olyasmibe keveredik, amiből nem is lesz olyan egyszerű kikászálódnia. Vajon véletlenül sétált arra a lány? Alkalom szülte a tolvajt, vagy az egész jelenetet megrendezték? És mi volt a táskában?

Mindezekre a kérdésekre választ kaphat az olvasó az Időtényező című írásból, amely egyike annak a tizenkét novellának, amelyeket közreadunk ebben a gyűjteményben. Jack Reacher újabb és újabb kalandokba keveredik a földgolyó számtalan pontján: New Yorkban, Okinaván, egy Cambridge felé tartó autóúton, az amerikai Délen… amerre épp viszi az útja. Nem számít, merre jár – csomagok és célállomás nélkül –, a baj mindig rátalál.

Adatok

• Megjelenés: október 26.
• Ár: 3690 Ft
• Formátum: 137 × 197 mm
• Kötés: füles kartonált
• Terjedelem: 352 oldal
• ISBN: 9789634520795

A magyar nyelv napja - reformáció és Arany János

- A reformáció hatása a magyar nyelvre és Arany János munkássága a magyar nyelv napja idei központi témái, amelynek kiemelkedő debreceni és nagyszalontai eseménye lesz, amikor a Református Kollégium Oratóriumában, illetve a nagyszalontai Csonkatorony mellett több száz diák együtt szavalja el Arany János A legszebb virág című versét - jelentették be a szervezők a programsorozat debreceni beharangozó sajtótájékoztatóján csütörtökön.

    "Amíg magyarul beszélünk, tudjuk kik vagyunk" - utalt az anyanyelv identitásunkat is meghatározó szerepére Jantyik Zsolt, a helyi programokat koordináló Debreceni Művelődési Központ igazgatója.

    Kustár Zoltán, a debreceni Református Kollégium igazgatóságának elnöke azt mondta: az 500 éves reformáció legfontosabb programjának nevezte, hogy minden ember anyanyelven olvashasson Bibliát.

    Utalt arra, hogy a magyar nyelven megjelent szentírás az irodalmi nyelv alapja is lett, s az 1538 óta működő Református Kollégium - ahol két éven át Arany János is tanult - lelkészi és tanítóképző intézményei a magyar nyelv oktatásának fontos helyszínei voltak. Ezért is lesz az ünnep kiemelt eseményének, a közös versmondásnak a helyszíne a kollégium Oratóriuma - mondta.

    Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke hozzátette: a debreceni diákokkal együtt szavalják majd Arany János A legszebb virág című versét a helyi gimnázium tanulói, az óvodások pedig egy budapesti intézmény óvodásaival egy időben mondanak el közösen agy Arany-verset november 13-án, a magyar nyelv napján.

    Jantyik Zsolt azt is elmondta, hogy Nagyszalonta mellett Balatonfüred is kapcsolódik a debreceni eseményekhez: a Balaton-parti városban versmondó versenyt rendeznek, ahol határon túli fiatalok mellett számos hazai település diákjai, köztük debreceni fiatalok is részt vesznek.

    A magyar nyelv napja debreceni programjaihoz számos helyi intézmény is kapcsolódik. Érdekes programokkal várják a fiatalokat és az érdeklődőket a Csokonai Színházban, a Déri Múzeum irodalom házában, a helyi közösségi házakban, könyvtárakban, a Kölcsey központban és az egyetemi közösségi térben, a nagyerdei víztoronyban - hangzott el a sajtótájékoztatón.

    Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon tette hivatalos nyelvvé a magyart a reformkori országgyűlés.

MTI 2017. november 9., csütörtök 13:28

Diákjog-e a nyílt napon való részvétel?

Fontos kérdés, hogy a diák hol folytassa tanulmányait az általános iskola, illetve a középiskola befejezése után. A megalapozott döntésben nagy segítséget tud nyújtani, ha a tanuló részt tud venni a vágyott iskola nyílt napján.

Az is könnyen belátható azonban, hogy ha egy nyolcadikos diák minden középiskolát meglátogat, igen keveset tartózkodik az általános iskolában. A saját iskolában meglévő óralátogatási kötelezettség és a nyílt napon megszerezhető továbbtanulási információhoz való jog között a jogalkotó az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet útján kíván egyensúlyt teremteni. A rendelet módosítja az iskolai hiányzások igazolására vonatkozó szabályozást és rögzíti, hogy a tanuló tanítási évenként legfeljebb két alkalommal részt vehet pályaválasztási célú rendezvényen, s az iskola a szervező intézmény által kiállított igazolást köteles elfogadni.

A jövőbeni viták elkerülése érdekében szó szerint idézem a 2017. október 4-től hatályos új szabályt a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletből:

51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.

(2)  Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,

d) a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja,

e) az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a továbbtanulásra készülő diák három intézménybe szeretne elmenni nyílt napra.

 A válasz az, hogy az első két nyílt nap esetében a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 52. § (2) bekezdés e) pontja alapján igazolt a távollét.

További intézmények meglátogatására akkor van lehetőség, ha a tanuló (18 év alatti tanuló esetén a szülő) írásban, az iskola házirendjében szabályozott módon előzetesen kérte, hogy részt vehessen a harmadik intézményben is a nyílt napon, és ezt az iskola engedélyezte. Ez esetben a rendelet 52. § (2) bekezdés a) pontja alapján lesz igazolt a távollét.

2017. november 6.

dr. Jásper András

Fotó: https://stocksnap.io/photo/Y2AHVPYB51