- Korlátozható a
magántitok, a jogosulatlanul megszerzett levelezés is felhasználható, ha ez a
gyermekek vagy a szülő jogainak védelmében szükséges - mondta ki az
Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján pénteken közzétett döntésében.
A Fővárosi
Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletét támadta meg az Ab-n
alaptörvény-ellenességre hivatkozva egy kanadai-magyar kettős állampolgár.
Az ügy előzménye,
hogy az indítványozó kanadai-magyar állampolgár az alapügy alperesével
házasságot kötött, és két gyermeket örökbe fogadtak. Amikor az indítványozó a
gyermekekkel Kanadába utazott, az alperes kételkedni kezdett az indítványozó
távozásának indokaiban, ezért belépett a számítógépébe és elolvasta
dokumentumait, levelezését.
Az indítványozó
időközben a gyermekekkel visszatért Magyarországra, később a házasság
felbontását kezdeményezte. Az alperes pedig a gyermekek elhelyezésével
kapcsolatos vita során csatolta a peres iratokhoz a megszerzett elektronikus
levelezést.
Emiatt az
indítványozó a bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy az alperes a
levelezés jogosulatlan megismerésével és nyilvánosságra hozatalával megsértette
az ő magántitokhoz és levéltitokhoz fűződő személyiségi jogait. Az eljáró
bíróság azonban kimondta, hogy az alperesnek nem volt más lehetősége állításai
alátámasztására, mint a felperesi levelezésének felhasználása.
Az indítványozó a
jogerős másodfokú - az elsőfokúval egybehangzó - ítéletet támadta meg
alkotmányjogi panasszal az Ab-n. A testületnek ebben az ügyben arról kellett
döntenie, hogy a magántitok korlátozására kellő súlyú alkotmányos indok-e az
alperes mint szülő felügyeleti, nevelési és kapcsolattartási jogának védelme.
Az
Alkotmánybíróság keddi határozatával elutasította a kanadai-magyar állampolgár
indítványát. Álláspontja szerint a támadott bírósági döntés alkotmányos célja a
szülő felügyeleti jogának és kötelezettségének biztosítása, továbbá a
kapcsolattartáshoz való jog védelme, ami végső soron a gyermekek védelemhez és
gondoskodáshoz való jogán alapul. Az indítványozó levelezése alkalmas lehet az
előzőek bizonyítására, így levéltitkának korlátozása nem tekinthető
szükségtelennek.
Az Ab kitért arra
is, hogy az indítványozó levelezésének a bíróságok és más hatóságok előtti bizonyítékként
történő felhasználása során a levelezés tartalma továbbra is rejtve maradt a
nyilvánosság előtt, így az eljáró bíróságok az indítványozó magántitkát csak a
szükséges és arányos mértékben korlátozták.
Az
Alkotmánybíróság kiemelte: a társadalom valamennyi tagja köteles a gyermek
jogait tiszteletben tartani, és biztosítani számára a megfelelő fejlődéshez
szükséges feltételeket. A szülő neveléshez való joga egyben a gyermekéről való
gondoskodás és védelme biztosításának kötelezettségét is magában foglalja.
A határozathoz
különvéleményt csatolt Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró.
Az Ab határozata a
testület honlapján olvasható:
http://alkotmanybirosag.hu/uploads/2017/11/sz_iv_926_2014.pdf
http://alkotmanybirosag.hu/uploads/2017/11/sz_iv_926_2014.pdf
MTI 2017. november 24., péntek 14:14
| Fénykép forrása: Photographer: | https://stocksnap.io/photo/G26FC9ZEHK Rawpixel.com |
