2019. január 30., szerda

Kihelyezett ülését tartott az Országos Diáktanács


Már hagyománynak tekinthető, hogy a megyei diákparlamentek után felálló új tagokkal és póttagokkal bővülő Országos Diáktanács kihelyezett ülést tart. A kétnapos ülésnek a tavalyi évhez hasonlóan idén is Székesfehérvár adott otthont.
A két nap során kiemelt cél volt, az új tagok és póttagok integrálása, hiszen ősszel az ország összes megyéjében lezajlottak a megyei diákparlamentek, ahol megválasztásra kerültek a képviselők. A 44 fős tanácsnak lehetősége volt a megyei diákparlamenten megfogalmazott kérdéseit feltenni dr. Maruzsa Zoltán Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárnak, aki a pénteki nap folyamán volt jelen.
Az ülést megelőzően Kiss Dóra (Budapest) Tag, Kovács Domokos Péter (Pest megye) Tag és Ázbej Theodór (Budapest) Póttag felmérte, hogy milyen terveik vannak a megyei képviselőknek a 2019-es évre. Az Új csapat, friss kezdet címmel bemutatott dokumentumban javaslatokat tettek a testület számára, hogy milyen munkacsoportokat kellene megalkotnia az elkövetkező időben. A testület megtárgyalta majd elfogadta a javaslatokat, így a következő ülésig megalkotásra kerülnek a munkacsoportok, amelyek a hatékony és sikeres munkát fogják elősegíteni. A munkacsoportok 5 kiválasztott témával fognak foglalkozni. A külső és belső kommunikáció erősítése mellett a Diákönkormányzati Kisokos 3.0 terjesztésével, a megyei diákparlamentek ügyrendjének újragondolásával és az új nyelvoktatási stratégiával fognak foglalkozni.
A tanácskozás után a résztvevők megtekintették Csók István képtárban Jankovics Marcell Trianon című kiállítását és az estét a 21 Gramm Akusztik jóvoltából közösségépítő koncertezéssel töltötték. Az esti programon a fehérvári népzenész diákoknak köszönhetően táncházra is sor került, majd beugróval folytatódott a csapatépítés.
Az Országos Diáktanács tagjai másnap kommunikációs és vita tréningen vettek részt és meglátogatták a Titkok Háza természettudományos élménypedagógiai központot.
A következő ülésre előreláthatólag 2019.02.15-én kerül sor, amelyen a Tanács tovább folytatja az Országos Diákparlament megbízását: gondozza a 2017-ben megfogalmazott 50 pontot.
A beszámolót írta: Kovács Domokos Péter – Tag – Pest megye
Fotó: ÖKK Fehérvár


2019. január 29., kedd

Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága


Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál.
A pillangó zsarnoksága a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót.

Hosszú idő óta forgatom magamban, hogy mit is írjak erről a könyvről. Egyrészt végre magyarul is olvasható a szerző új regénye. Mivel a korábban olvasott kötetek a tetszett és a nagyon tetszett skálán mozogtak, az új kötet megjelenése már önmagában is örömhír. Másrészt viszont megszokottan nagy terjedelmű könyvet olvasva többször is azon kaptam magam, hogy untat, elaltat.
Szóval én változtam meg és nem veszem észre a mű zsenialitását, vagy a szerző „nyúlt mellé” ezúttal? Vagy esetleg a regény témája feküdte meg „gyomromat”?
A könyv fülszövege a Raj című regényt említi példaként. Több mint tíz éve olvastam, de még mindig emlékszem, hogy lenyűgözött a monumentalitása. Volt ugyan néhány történetszál, amely a történet szempontjából nem sok jelentőséggel bírt, de összeségében jó volt olvasni. Az a fajta regény, amelyik úgy egyensúlyoz a sci-fi és a dokumentum regény határán, hogy az olvasó akár megtörténtnek is hiheti a leírtakat.
A Limit egyértelműen sci-fi. Terjedelmes, kellemes olvasmány volt.
A 2016-ban megjelent Breaking News is nagyon tetszett. A regény alapvetően fikció, de az alapos kutatómunka eredményeként valós tényekkel és szereplőkel vegyítve igen csak hihető történetet alkot. Sok olyan rész volt, ahol egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy az írói fantázia, vagy a tényként meg nem írható valóság húzódik-e a sorok mögött.
Összességében azt szeretem Frank Schätzing regényeiben, ahogy elegánsan egyensúlyoz a még éppen hihető határán. Azt, hogy elmerülhetek az általa rajzolt világban. Mindvégig azt gondolva, ez akár igaz is lehet…
Nos A pillangó zsarnoksága ebből a szempontból sem működött. A történet krimiként induló eleje még „rendben van”, azonban a végtelen sok párhuzamos univerzum koncepciójánál már megbicsaklott a történet. Egyrészt – elismerve a mögöttes elmélet logikáját és szépségét – számomra nem volt képes a hihetőség határán belül maradni, másrészt meg mindegy volt a történet szempontjából. Hiszen ha az egyes világok közti különbség csak egy-egy emberi döntésen múlik, amikor az egyikben a szereplő jobbra a másikban meg balra megy, amikor minden alternatíva megtörténik, akkor egészen egyszerűen nincs mit kedveli a főhősben, nincs miért izgulni…
Pedig akár jó is lehetett volna, hiszen például a Neil Gaiman – Michael Reaves: Köztesvilág trilógiája remekül vette ezt az akadályt.
Persze van a könyvnek jól sikerült része is. Például a PU-453 világban játszódó epizód szerint már 2050-et írunk. Ennek a világnak a megalkotása, a működése és a technikai fejlettség leírása nagyon magával ragadó.

Fülszöveg
Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Ez a zárt, pici jelenet sodorja bele az olvasót az ember ellen forduló természeti környezet ezer oldalas eposzába.
Eltelt tizenöt év, és Frank Schätzing most visszatért legsikeresebb regényszerkesztési módszeréhez. Agok, a dél-szudáni milicista hazája zavaros háborújában vezet gerillatámadást a mészárosként ismert John Olony állásai ellen, a regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét. Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal.
Így kezdődik Frank Schätzing legfrissebb technoeposza, az új RAJ, amelyben egy amerikai közúti baleseti helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a virtuális realitás és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig.
A pillangó zsarnoksága a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót.

Adatok
ISBN:978 963 293 814 1
Athenaeum Kiadó, 2018
Fordította: Fodor Zsuzsa és Győri László
Terjedelem: 631 oldal
Bolti ár: 5499,- Ft
A kötet megvásárolható közvetlenül a kiadói csoporttól is, IDE kattintva.


Eredménytelenül végződtek az egyetem és a magyar tagozat vezetése közti tárgyalások


Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
- Eredménytelenül végződtek a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) vezetése és a magyar tagozat képviselői között folytatott hétfő esti tárgyalások. Az estébe nyúló négyórás megbeszélésen csak a tárgyalások folytatásáról tudtak megállapodni.

    A Maros megyei prefektusi hivatalban tartott megbeszélésen részt vett Mircea Dusa prefektus, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és a szövetség egy-egy marosvásárhelyi szenátora és képviselője is.
    A felek a tárgyalások után a magyar közmédiának elmondták, csak a magyar tagozat diákjainak az egyelőre el nem ismert vizsgáiról tárgyaltak. Az egyetemen belüli önálló magyar struktúrák létrehozásáig nem jutottak el. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint egyetértettek abban, hogy a diákoknak nem szabad kárt szenvedniük a magyar tagozat és a román vezetés vitája miatt.
    A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi egyesülésével létrejött MOGYTTE-n pénteken kezdődtek spontán diáktüntetések amiatt, hogy az egyetem nem ismerte el a magyar diákok vizsgaeredményeit, mert a magyar tanárok nem az egységes vizsgarend szerint vizsgáztattak.
    Az egyetemen a most zajló vizsgaidőszaktól vezették be, hogy azonos tételek és pontozás alapján kell az egyetem román, magyar és angol tagozatán is megtartani a vizsgákat. A magyar oktatók mintegy 90 százaléka december végén aláírásával nyomatékosította, hogy nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot. A tanárok az egységes vizsgarendszert megalázónak tartották, de a többi között azt is problémásnak látták, hogy kötelezi a közös bibliográfia használatát, és kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket.
    Leonard Azamfirei rektor a tárgyalások után elmondta: azt a kompromisszumos javaslatot tették a magyar oktatóknak, hogy az egyetem elismeri az eddigi vizsgák eredményeit, ha a továbbiakban az egyetemi chartában is rögzített egységes vizsgatételek alapján tartják a vizsgákat. Ezt azonban a magyar tagozat képviselői elutasították.
    Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője a tárgyalások után elmondta: nem kaptak ugyan ígéretet arra, hogy a vizsgajegyeket elismeri az egyetem vezetése, de meggyőződése, hogy a diákok nem fognak kárt szenvedni. "Elképzelhető, hogy mi fegyelmit kapunk.  (...) Együtt élünk ezzel hét-nyolc éve. (.) Minden oktató elmegy a saját kérdéseivel és levizsgáztatja a diákokat. Ha a dékáni hivatal nem akarja ezeket a jegyeket bevezetni a katalógusba, mi le fogjuk adni a vizsgaeredményeket lepecsételt borítékban, iktatószámmal, és aztán ők magyarázzák meg a diákoknak, hogy miért nem jó ez így. Lépéskényszerben van az egyetem vezetése is, mert a szesszió végén nehéz elmagyarázni a külvilágnak, a minisztériumnak, hogy nincs lezárva a diákok helyzete. Ezért vagyok én nyugodt. Azt nem lehet bevállalni, hogy egy egész tagozat nem megy át a vizsgán. Ezt el kell magyarázni máshol is" - mondta a tagozatvezető.
    Kelemen Hunor a tanárokkal szembeni bizalmatlanság jeleként értelmezte, hogy az egyetem vezetése nem engedi meg a professzoroknak, hogy úgy tanítsanak és úgy vizsgáztassanak, ahogy jónak látják. "Ezt a bizalmatlanságot fel kell oldani" - jelentette ki. Hozzátette: a felek megegyeztek arról, hogy a vizsgaidőszak után folytatódnak a tárgyalások, amelyeknek immár az önálló magyar kar kérdését is rendezniük kell. Az RMDSZ-elnök szerint nincsen olyan érv, amivel meg lehetne magyarázni, hogy az egyetemen működhet angol nyelvű kar, és nem működhet magyar nyelvű kar. Arra utalt, hogy az önálló magyar oktatási struktúrák létrehozását évek óta következetesen elutasító egyetemi vezetés január közepén angol nyelvű kar létrehozásáról döntött.
    A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy a magyar vezetők mindaddig nem töltik be tisztségeiket, amíg nem születik a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés. Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.
    A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.

MTI 2019. január 29., kedd 9:17

2019. január 28., hétfő

Elindult a jelentkezés a nyári erdei vándortáborokra


- Elindult hétfőn a jelentkezés az Országos Erdészeti Egyesület erdei vándortáboraira, melyekben nyáron felsősök és középiskolások csoportjai indulhatnak egyhetes túrákra a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis erdeiben - közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel.

    A társaság tájékoztatása szerint a júniustól augusztusig tartó táborozási időszakra a www.erdeivandor.hu oldalon lehet jelentkezni a megfelelő időpont kiválasztásával. A legfeljebb 40 fős csoportokat oktatási intézmények és civil szervezetek vezetésével várják, de bárki szervezhet túrát, aki a létszámot és egy képzett kísérő jelenlétét biztosítani tudja.
    A diákok egységesen 25000 forintos díjért vehetnek részt a táborokban. Az összeg tartalmazza az egyhetes teljes ellátást, a szállást és a táborokhoz tartozó programok belépődíjait. A két felnőtt kísérő egyikének rendelkeznie kell gyalogos vándortábor-vezető képesítéssel.
    A vándortáborokban kiemelt szerepet kap a környezeti nevelés, a fenntarthatóság és a szelektív hulladékgyűjtés, a csomagolásmentességre törekvés és a műanyag hulladék csökkentése.
    Az útvonalak kialakítása az állami erdőgazdaságok közreműködésével valósult meg, öt szakaszon, 350 kilométeren át biztosítanak élményeket, kalandot és kikapcsolódást a természetben. Az idei évben új túralehetőséget is kiépítenek a Zemplénben és a Vasi-hegyháton.
    Az Országos Erdészeti Egyesület összesítése szerint 2018-ban az erdei vándortáborokban száz csoport több mint kétezer diákja és kísérő tanáraik járták végig a hazai középhegységekben kialakított öt útvonal valamelyikét. A fiatalok 150 ezer kilométernyi utat tettek meg és 13 ezer éjszakát töltöttek sátrakban.
    Az erdei vándortáborokkal egy időben nyílt meg a jelentkezés a vízi és a bringás vándortáborokra is. Tavaly a háromféle táborban 7 ezren vettek részt, a vendégéjszakák száma meghaladta a 40 ezret, valamint 1400 pedagógus végezte el az akkreditált vándortábor-vezető képzést. A program megvalósítását az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda támogatja.


MTI 2019. január 28., hétfő 14:44
Fotó:
https://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/megnyilt_jelentkezes_erdei_vandor

2019. január 25., péntek

Vasárnapig lehet jelentkezni az országos középiskolai problémamegoldó versenyre


- Vasárnapig várják anyaországi és határon túli diákok jelentkezését az országos középiskolai problémamegoldó versenyre (okpv).

    A tehetséggondozással foglalkozó Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Case Solvers közösen szervezett vetélkedőjén a diákoknak a történelmi lexikális tudás mellett bizonyítaniuk kell problémamegoldó és prezentációs készségüket, kreativitásukat, valamint együttműködési képességüket a csapatmunkában. A verseny célja többek között az, hogy a résztvevők olyan elemzői és előadói tapasztalatokat szerezzenek, amelyeket későbbi tanulmányaikban is sikerrel hasznosíthatnak - közölte Heinek Júlia főszervező.
    Magyarországi és határon túli magyar középiskolákból is várják háromtagú csapatok jelentkezését, de az indulóknak nem kötelező egy intézménybe járniuk.
    A diákok oktatóvideók segítségével megismerhetik a versenyen is előforduló feladatok megoldásához szükséges eszköztárat. Jelentkezni az okpv (https://okpv.hu/) oldalán, a versenykiírás menüpontban található regisztrációs gombra kattintva lehet.
    Az országos döntő március 23-án lesz az MCC budapesti székhelyén.
    A négykörös verseny győztes csapata négynapos dublini utazást nyer.

MTI 2019. január 25., péntek 3:33

2019. január 24., csütörtök

Európai Bizottság: minden korábbinál többen vettek részt 2017-ben az Erasmus+ programban


Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti:
    Brüsszel, 2019. január 24., csütörtök (MTI) - Minden korábbinál többen vettek részt 2017-ben az Erasmus+ programban, amelynek keretében nagyjából 800 ezer fiatal tanulhatott vagy végezhetett önkéntes munkát külföldön, köztük 17 ezer magyar - írta csütörtöki jelentésében az Európai Bizottság.

    Az Európai Unió 2017-ben rekordösszeget, 2,6 milliárd eurót fektetett a programba, amely így mintegy 797 ezer fő részére nyújtott támogatást külföldi oktatásban, képzésben vagy önkéntes tevékenységben való részvételhez, ami 10 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.
    Összesen 85 ezer szervezet vett részt 22 400 projektben. A program több mint 400 ezer felsőoktatási hallgató, munkatárs és gyakornok számára tette lehetővé, hogy egy ideig külföldön tanuljon, gyakornokoskodjon vagy tanítson, közülük csaknem 34 ezren valamelyik partnerországban a világ különböző pontjain.
    A legtöbben Franciaországból, Németországból és Spanyolországból indultak útnak. A legnépszerűbb célpontoknak Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság számított.
    Az Erasmus+ azonban nem csak az egyetemi hallgatóknak és munkatársaknak szól, 2017-ben többek között 160 ezer szakképzésben részt vevő tanulónak és munkatársnak, 158 ezer fiatalnak és ifjúságsegítőnek is ösztöndíjat nyújtott. Emellett együttműködési projektek is szolgálták az iskolai tanárok és munkatársak (47 ezer fő), illetve diákjaik (110 ezer fő) javát.
    2017-ben közel 21 ezer hátrányos helyzetű személy vett részt az Erasmus+ felsőoktatási mobilitási tevékenységeiben.
    Magyarországról körülbelül 17 400-an jutottak ki külföldre a programmal 2017-ben, s közöttük 4300-an voltak a felsőoktatási hallgatók és gyakornokok, a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Szegedi Egyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről. A legnépszerűbb célpont Németország, Románia és Spanyolország volt.
    A számadatok azt mutatják, hogy az Erasmus+ továbbra is jó úton halad azon célkitűzés elérése felé, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU-ban élő fiatalok összesen 3,7 százaléka számára nyújtson támogatást - közölte a brüsszeli testület.
    "Az Erasmus elindításának 30. évfordulóját 2017-ben ünnepelhettük, amikor is ezen program ismét hozzájárult a látókörök szélesítéséhez, elősegítette a kulturális cseréket és új lehetőségeket teremtett az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport területén. A ma közzétett adatok megerősítik, hogy az Erasmus+ kulcsszerepet játszik az erősebb, befogadóbb és rugalmasabb Európa kialakításában" - írta Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.
    Emellett kiemelte: a bizottság szándékában áll egy még nagyobb és még jobb programmal folytatni a megkezdett utat annak érdekében, hogy még többet fektessenek be a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező európai fiatalokba.
    Indulása óta az Erasmus egy - tanárcserét, önkéntességet, szakképzést is magában foglaló - komplex rendszerré bővült, amelyben több mint 9 millióan vettek részt. Harminc év leforgása alatt több mint 5 millióan, köztük 3,3 millió diák részesült külföldi egyetemek oktatásában. A programban részt vevő országok köre 11-ről mára 33-ra emelkedett, és 169 partnerország csatlakozott hozzájuk.

MTI 2019. január 24., csütörtök 16:05

Rákóczi Szövetség: idén is lesz diákutaztatási program március 15-e alkalmából


- A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából idén is meghirdeti utaztatási programját Kárpát-medencei középiskolásoknak a Rákóczi Szövetség. A felhívásra február 18-ig lehet jelentkezni.

    A szövetségnek az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a program célja, hogy a Kárpát-medence országaiban élő magyar középiskolások együtt emlékezzenek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, illetve ehhez kapcsolódóan minél több személyes kapcsolat szövődjön a magyar diákok, tanárok és iskolák között.
    A Rákóczi Szövetség által meghirdetett pályázatra bármely Kárpát-medencei középiskola jelentkezhet.
    Feltétel, hogy az utazó középiskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen és egy másik iskolával a nemzeti ünnephez kapcsolódó közös programot szervezzen.
    A Rákóczi Szövetség - az utazásban részt vevő diákok számától függően - akár 300 ezer forint utazási támogatásban is részesítheti a sikeres pályázókat, illetve segít a fogadó iskola közvetítésében.
    További információk és a pályázati űrlap a Rákóczi Szövetség honlapján található, a https://www.rakocziszovetseg.org/fooldal-n/64-aktualis/378-palyazati-felhivas-marcius-15-i-diakutaztatasi-program linken. 
    A közleményben kitértek arra is, hogy 2018-ban csaknem 400 Kárpát-medencei középiskola több mint 15 ezer diákja és tanára kapcsolódott be diákutaztatási programjaikba.

MTI 2019. január 24., csütörtök 4:41

2019. január 13., vasárnap

Anna Politkovszkaja: Orosz napló


A szerző utolsó munkája ez a mű, sajnos nem élhette meg könyvének megjelenését, mivel 2006 októberében a legbátrabb újságírónak is nevezett Politkovszkaját az otthonául szolgáló moszkvai társasházban meggyilkolták. Az angol nyelvű kiadás után több mint tíz évvel jelent meg magyarul. Filippov Gábor szerkesztő szerint még pontosabb lett, mint az angol verzió, mivel az eredeti orosz kéziratot használták a precíz fordításhoz.

Először megdöbbentett az a tény, hogy a mai napig nem adták ki Oroszországban, de a könyv elolvasása után már nem csodálkozom. Tűpontosan, precízen jegyezte fel a 2003 vége (Putyin második megválasztása) után történt eseményeket egészen 2005 augusztusáig.
A demokrácia hanyatlásának folyamatát örökíti meg a szerző. Világossá teszi előttünk azokat a módszereket, ahogyan Putyin bebetonozta a hatalmát. Az erőszak, a korrupció, a hazugsággyártás…de honnan ismerősek ezek a fogalmak?
Napról napra ábrázolja Anna Politkovszkaja a demokratikus intézmények, a civil szervezetek elsorvasztását, a tömeg közönybe fulladását.
Egyrészről nem könnyű eligazodni e hatalmas ország politikai, közéleti palettáján, a rengeteg név, intézménynév, szervezetek nevének szövevényes rendszerében. Bevallom az események sodró lendülete elterelte a figyelmemet a rengeteg adatról, ugyanakkor örültem is, mert így éreztem hitelesnek a művet. Másrészről azonban a szerző, mint újságíró sok esetben személyes kapcsolatban állt a könyvben szereplő áldozatok hozzátartozóival, s olyan megrendítően számol be a velük történtekről, kezdve a Dubrovka színházi, beszláni túszdrámától fiatal katonák, tisztességesen dolgozó emberek érthetetlen haláláig, hogy sorai mély nyomot hagytak bennem. Szíven üti az embert, amikor bepillantást nyerünk abba az életbe, amiről már nem szól a média. A könyvben a rendszer mögött Anna Politkovszkaja láttatja az embereket, akik elszenvedik a rendszert, s annak hibáit. Míg a külföld felé Putyin egy látszatdemokráciát mutat, a szerző e könyvében lerántja a leplet, s pőrén, puritán stílusban tárja elénk a valóságot. A sors fintora, hogy míg mi ezt olvashatjuk, az Oroszországban élők oroszul nem vehetik kezükbe a művet.
Ajánlom a könyvet a történelem, politika iránt érdeklődőknek… a kritikai gondolkodást kedvelőknek. Vigyázat, a könyv érzékenyít, kijózanít, felráz!

Fülszöveg
Anna Politkovszkaját, az egyik legbátrabb orosz újságírót 2006 őszén bérgyilkos lőtte le Moszkvában. Közvetlenül a halála előtt fejezte be mellbevágó, "testközeli" feljegyzéseit a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról.
A szerző szenvedélyes, mégis tárgyilagos krónikáját nyújtja a szabadság elvesztésének, a 2003. decemberi parlamenti választásoktól 2005 zord nyaráig, amikor az ország még nem ocsúdott föl egészen a beszláni iskolai túszdráma sokkjából. Lépésről lépésre követi nyomon az új önkényuralom kiépülésének folyamatát, amelynek működtetésében a meggyilkolt újságírók, összevert és bebörtönzött ellenzékiek mellett legalább ekkora szerep jut a demokratikus díszleteknek, a Kreml által finanszírozott álellenzéknek és az elvtelen, profitéhes oligarcháknak. A politikán kívül és alatt pedig fel-felhangzik a kiábrándult és megnyomorított átlagemberek tömegeinek hangja, akik a szabadság ígéretének futó felvillanása után ismét hosszú időre elvesztették a reményt, hogy hazájuk egyszer végre az ő érdekeiket szolgálhatja.
Az Orosz napló ugyanakkor több a közelmúlt történelmének egyszerű elbeszélésénél. Figyelmeztetésül és intésül is szolgál a populizmus és az álhírek világában, amelyben a szabadság új ellenségei szorgalmasan tanulnak egymástól. A putyini hatalmi eszközök vírusként terjednek a világban, és ha nem ismerjük fel őket időben, sikerre is vannak ítélve. Politkovszkaja könyve nem orosz történet, hanem egyetemes lecke a szabadság törékenységéről - igazságát pedig saját tragikus halála nyomatékosítja.

Könyv adatok
Cím: Orosz napló
Szerző: Anna Politkovszkaja
Fordította: Szieberth Ádám
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 448 oldal
Megjelenés: 2018. november 26.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632938325
Méret: 125 mm x 36 mm x 200 mm


A felsőoktatási fejlesztéseket


- Az egyetemi nyílt napokhoz kapcsolódóan hét helyszínen mutatják be az európai és hazai forrásokból megvalósuló felsőoktatási fejlesztéseket január 15. és február 2. között  - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára vasárnap sajtótájékoztatón, Budapesten.

    Schanda Tamás elmondta, hogy 33 magyar felsőoktatási intézményben több mint 300 projekt valósul meg 280 milliárd forintot meghaladó hazai és európai uniós fejlesztési források felhasználásával.
    A rendezvényt január 15-én a Pécsi Tudományegyetem egészségtudományi karán, január 16-án Győrben a Széchenyi István Egyetemen, január 22-én Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen, január 23-án Veszprémben a Pannon Egyetemen, január 24-én Debrecenben az egyetem természettudományi és technológiai karán, január 26-án Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és február 2-án a Szegedi Tudományegyetemen tartják - ismertette az államtitkár.
    Hozzátette: fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy a felsőoktatás sok területét érintő fejlesztések hogyan segítik a hallgatók tanulmányait, későbbi elhelyezkedésüket, a korszerű és versenyképes tudás megszerzését.
    A magyar felsőoktatásban a fiatalok minden tudást megszerezhetnek ahhoz, hogy sikeresen lépjenek a munkaerőpiacra és ott megállják a helyüket - hangsúlyozta az államtitkár. Azt mondta: idén a fejlesztések közül a duális képzésre összpontosítanak, mert szükség van arra, hogy a jövő munkaadói és munkavállalói már a tanulás idején találkozzanak.
    Schanda Tamás kifejtette: a magyar gazdaság az egyik legnyitottabb Európában, jelentős működőtőke érkezik, a befektetők világszínvonalú innovációt és technológiát telepítenek az országba, és szükség van a jól képzett szakemberekre. A felsőoktatási képzésben mintegy 2 ezer duális hallgató vesz részt, és több mint 100 ezer diák tanul duális szakképzési rendszerben, a vállalati partnerként részt vevő cégek száma pedig meghaladja a 700-at.
    A kormány támogatja, hogy a felsőoktatási intézményekben a legkorszerűbb eszközökkel tanítsanak, mivel a magyar gazdaságnak az innováció erősítésére, versenyképes tudásra van szüksége, és ezt a felsőoktatási intézmények fejlesztései elősegítik - mondta az ITM államtitkára.

MTI 2019. január 13., vasárnap 12:37

2019. január 10., csütörtök

Megnyílt az Educatio oktatási szakkiállítás a Hungexpón


Budapest, 2019. január 10. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára (k) a minisztérium standjánál a 19. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon a megnyitó napján a fővárosi Hungexpón 2019. január 10-én. Az ingyenes rendezvényen az idén 18 ország több mint ötven intézménye, mintegy kétszáz kiállító vesz részt, húszezer négyzetméteren. MTI/Balogh Zoltán

2019. január 9., szerda

BILINCS VAGY KILINCS?!


Joghasználat, jogalkalmazás a köznevelési intézményben

Gyerekek, diákok, szülők, pedagógusok jogairól 
az iskolában,óvodában, kollégiumban

 A SaNyI és BaTMaN gyerekek, tanulók külön jogairól


Megjelent dr. Bíró Endre ügyvéd, címzetes egyetemi tanár (ELTE BGGYK) új jogi kézikönyve, amit az iskolai, óvodai és kollégiumi joghasználók számára készített a hatályos köznevelési jogszabályok alapján. Életmű-könyv is ez a kötet, hiszen a legújabb fejezetek mellett minden értékes, időtálló gondolat megtalálható benne – a 2018-as köznevelési viszonyoknak megfelelő feldolgozással – a szerző korábbi iskolajogi és jogpedagógiai tárgyú könyveiből.


A kötet első ízben tartalmazza részletesen a sajátos nevelési igényű (SaNyI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BaTMaN) gyerekek, tanulók külön jogainak elemzését; valamint az óvodai- és kollégiumi köznevelési külön jogok áttekintését.

Fejezetcímek és izgalmas tárgykörök:

            1. JOGHASZNÁLAT AZ ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN, KOLLÉGIUMBAN
(Jog és nem jog megkülönböztetése, a jogi szabályozás szerkezete a nevelési-oktatási intézményben, jogi elemek a pedagógus munkájában, diákjogok, diákönkormányzat, szülői jogok, szülői szervezet, pedagógusok jogai, nevelőtestület, szakmai munkaközösségek, belső jogi normák: pedagógiai program, szmsz, házirend; hatásköri tábla.)
            2. TIPIKUS JOGI PROBLÉMÁK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN  Joghasználati kérdőjelek, jogalkalmazási hibák és jogpedagógiai felkiáltójelek az óvodai, iskolai, kollégiumi joggyakorlatban (Például: osztályozás, vizsgaszabályok,  bántalmazás, „eltanácsolás”, magántanulóság, felmentés, személyiségi jogok, fegyelmi felelősség, fegyelmezés, tanulói magatartást befolyásoló köznevelési jogi eszközök, konfliktuskezelés, kártérítés, mit tegyen a tanár, ha drogfogyasztást észlel?, integrált oktatás, óvodai és kollégiumi külön jogi szabályok.)
            3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SaNyI) GYEREKEK, TANULÓK KÜLÖN JOGAIRÓL
            4. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ (BaTMaN)
                TANULÓK KÜLÖN JOGAIRÓL
            5. JOGPEDAGÓGIA
            6. A JOGI NEVELÉSRŐL, A JOGHASZNÁLÓI OKTATÁSRÓL, KÉPZÉSRŐL
            7. ÜZENET A PALACKBAN…  AZ ÖRÖMISKOLA

A kötet a Jogismeret Alapítvány közhasznú szervezet kiadásában jelent meg 310 oldalas, B/5. nyomdai formátumban. Megrendelhető a www.jogismeret.hu honlapon a „Kiadványok oldalon”; vagy e-mailben az info@jogismeret.hu címen.

A szakkönyv ára bruttó 4.305,- Ft.  A megrendelőkkel a kiadó egyeztet a budapesti (óbudai: Kazal utca 20. és ferencvárosi: Ecseri út 3.) személyes átvételről. Ha ez nem sikerül, akkor a kötet csomagolásának és biztonságos postai megküldésének plusz költsége 1.300,- Ft, amelynek megfizetését kérjük a megrendelőtől.

Külön kérjük Önöket, hogy - ha méltónak és fontosnak tartják a könyvet ehhez - saját internetes felületeiken tegyék közzé ezt a Tájékoztatót és küldjék meg, osszák meg kollégáik, ismerőseik, barátaik körében! Csakis ilyen módon lehetséges talán eljuttatni e köznevelési jogi szakkönyv hírét azokhoz, akiket közvetlenül érintenek az óvoda, iskola, kollégium joggyakorlati problémái: szülőkhöz, pedagógusokhoz, intézményvezetőkhöz, szakértőkhöz, érdekvédőkhöz, kapcsolódó szakmai szervezetekhez.  Köszönjük, ha segítenek ebben!

Jogismeret Alapítvány kiadó,
06/1/3670839;


2019. január 7., hétfő

Törvénnyel erősítették meg Romániában, hogy tanítók is oktathatják a román nyelvet a kisebbségi tannyelvű elemi osztályokban


Törvénnyel erősítették meg Romániában, hogy tanítók is oktathatják a román nyelvet a kisebbségi tannyelvű elemi osztályokban

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
 - Kihirdette Klaus Iohannis román államfő hétfőn azt a törvényt, amelynek alapján nem szükséges felsőfokú végzettséggel rendelkezniük a kisebbségi tannyelvű iskolák elemi osztályaiban román nyelvet oktató pedagógusoknak.

    A román szenátusban december 10-én elfogadott törvény a kormány szeptemberi sürgősségi rendeletét erősíti meg, és annak a botránynak a végére tesz pontot, amelyet Valentin Popa korábbi oktatási miniszter okozott egy augusztusban hozott intézkedésével. Popa a tanévnyitó előtt néhány héttel - a tanítók helyett - szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, anélkül, hogy erről kikérte volna a kisebbségi érdekképviseletek vagy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár véleményét.
    Az intézkedés nagy felháborodást váltott ki a kisebbségek körében. A szociálliberális kormánykoalícióval a parlamentben együttműködő RMDSZ elérte a - magyar tanítókat hátrányosan érintő - rendelet visszavonását. Popa lemondott miniszteri mandátumáról, mert nem értett egyet a rendelet hatálytalanításával, de nem akarta a kormány stabilitását saját "lelkiismereti" problémáival veszélyeztetni.
    A kormány azonnal hatályossá váló sürgősségi rendelete már szeptember végén véget vetett a tanév első heteiben keletkezett káosznak, és így azóta továbbra is az érintett kisebbségi tannyelvű osztályokban egyébként is tanító pedagógusok oktatták a román nyelvet.
    Az alkotmány szerint Romániában a kormány sürgős esetekben azonnal hatályba lépő kormányrendelettel avatkozhat be a törvényhozásba, de ezeket a jogszabályokat később a parlament is megvitatja, és megerősítheti, módosíthatja, vagy törölheti. Az RMDSZ-nek ezért a törvényhozásban is meg kellett szereznie a kormánykoalíció támogatását ahhoz, hogy kivédjen egy olyan intézkedést, amely megítélése szerint visszalépést jelentett volna a kisebbségi oktatásban.
    Az államfő ezúttal nem küldte vissza megfontolásra a jogszabályt a parlamentnek és alkotmányossági óvással sem hátráltatta hatályba lépését, miként tette azt más - olykor éppen a kisebbségek számára fontos - jogszabályok esetében.

MTI 2019. január 7., hétfő 12:36

2019. január 4., péntek

Ábécéskönyv jelent meg a Braille-írás világnapján


- A felnőttként látásukat vesztett embereknek segít elsajátítani a Braille-jelek használatát az az ábécéskönyv, amelyet pénteken mutattak be Budapesten, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) székházában.

    A hiánypótló, oktatást segítő kiadványt az MVGYOSZ Braille-bizottságának tagjai szerkesztették. A könyvet Rozemberczki Zoltán, a Braille-bizottság elnöke mutatta be. Elmondta, hogy azért volt szükség a könyv megírására, mert az elmúlt 5-10 évben sokat változott a Braille-írás karakterkészlete, szabályrendszere Magyarországon. Így az új tankönyvben a régiek mellett a legújabb karakterek is szerepelnek.
    "Ez nemcsak egy ábécéskönyv, hanem egy jel- és szabálygyűjtemény is egyben" - hangsúlyozta, hozzátéve, törekedtek arra, hogy az új kiadványban a pontírás összes korábbi, jól bevált hagyománya is átöröklődjön. Ebben segített a Braille-jeleket tanító szakemberek több évtizedes tapasztalata is.
    Beszélt arról is, hogy a kiadvány összeállítása során a leckéket didaktikusan építették fel, elsőként a legkönnyebb pontkombinációkat mutatják be a tanulóknak. A könyv végére a tanuló eljuthat oda, hogy egy átlagos Braille-írást el tud majd olvasni. Ennek időtartama személyfüggő, de akár nyolc hónap alatt is elsajátítható az ábécé. 
    A Braille-bizottság elnöke szerint hiánypótló lenne, ha az ábécéskönyv mellett kottaírással, matematikával, fizikával, kémiával foglalkozó könyvek is készülnének látássérültek számára.
    Pesti Zoltánné, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke a rendezvényen elmondta: az általuk működtetett Elemi Rehabilitációs Központ szakemberei nagy örömmel fogadták a hiánypótló kiadványt, amely megkönnyíti a felnőtt korukban látásukat vesztett emberek oktatását. "Ez a tankönyv óriási segítség azoknak, akik eddig csak a maguk által elkészített anyagokból tudtak tanulni" - hangsúlyozta. Az MTI-nek elmondta, hogy a vakok egy jó része felnőtt vagy idős korára veszíti el látását, amikor jóval nehezebb megtanulni újra olvasni. Ennek egyik oka, hogy ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökkenhet, emellett nehéz feldolgozni az ezzel járó traumát. Ezért is fontos olyan segédanyagok készítése, amelyek megkönnyítik a tanulást.
    Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője az eseményen megemlékezett arról, hogy január negyedikén született Louis Braille, a pontírás megalkotója, akinek ábécéje segítségével a vakok számára is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása.
    Felidézte, hogy a pontírás már több mint száz éve megjelent Magyarországon, a modern technika elterjedésével ugyanakkor a látássérülteknek egyre többet segítenek a számítógépek és az okostelefonok is. Ezekhez a készülékekhez is lehet kapcsolni Braille-kijelzőt, amely segítségével betűhelyesen tudják elolvasni a látássérült emberek azt a szöveget, amely megjelenik a kijelzőn és a monitoron - magyarázta.
    A szakmai vezető továbbra is fontos célnak nevezte a Braille-kultúra terjesztését, fejlesztését, támogatását. Mint mondta, a látássérült emberek a pontíráson keresztül tudják a helyesírást megfelelően elsajátítani, illetve a szövegértésben is lényeges szerepet játszik a pontírás. "Fontos, hogy ugyanúgy, ahogy egy látó ember a síkírásos szöveg olvasása közben, a látássérült is meg-meg tudjon állni, hogy értelmezze a szöveget, elgondolkodjon egy-egy soron vagy visszaugorjon a szövegben" - emelte ki.
    Becslése szerint Magyarországon a vakok 10-20 százaléka ismeri a pontírást.
    A kiadványon kívül bemutattak egy új, okostelefonnal összeköthető Braille-kijelzőt, amelynek segítségével a telefonon, illetve a számítógépen megjelenő tartalmakat is el tudják olvasni a látássérült emberek.
    Az eseményen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) könyvtárát, amely 1700 művet számlál, a világnap alkalmából Louis Braille-ről nevezték el. Az eseményen mutatták be azt a Louis Braille életéről szóló társasjátékot is, amelyet látó emberek és vakok egyenlő esélyekkel tudnak játszani. A játékhoz tartozó összes nyomtatott anyag síkírásos nyomtatásban és Braille-írásban is elérhető.

MTI 2019. január 4., péntek 14:51