2020. június 22., hétfő

Magatartás rossz (2)


Véget ért a szorgalmi időszak, a diákok kézhez kapták a bizonyítványokat. Az utóbbi időben több szülő is megkeresett, hogy mit lehet tenni, ha szerinte indokolatlanul rossz jegyet kapott a gyermeke. Van-e valamilyen jogi lehetőség?

A kérdésre a választ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza.
A törvény 62. § (1) j) pont szerint: A pedagógus kötelessége különösen, hogy a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját.
A 37. §-a szerint a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, a szülővel. Fontos kiemelni, hogy az osztályzatok is ebbe a körbe tartoznak, azaz az iskola döntésének minősülnek.
Az iskola döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.
A 37. § (3) bekezdése szerint a fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelemről.

A bevezetőben szereplő kérdésre tehát az a válasz, hogy van lehetőség fellebbezésre az osztályzatokkal szemben, de nem minden esetben. A minősítéssel szemben csak akkor indítható eljárás, ha a tanuló minősítése szabálysértő. A kérelemben konkrétan meg kell jelölni, hogy az iskola mely szabályt nem tartotta be. A kérelem benyújtására a bizonyítvány átvételétől számított 15 nap áll rendelkezésre.

2020. június 22.
Szerző: dr. Jásper András
Fotó: Martin Vorel a StockSnap-tól



2020. május 24., vasárnap

Megjelent az iskolák 2020. júniusi működéséről szóló rendelet


A Kormány 220/2020. (V. 22.) Korm. rendeletben szabályozta az iskolák 2020. júniusi működésére vonatkozó szabályokat.

1, AZ ISKOLÁK MŰKÖDÉSE
Az iskolák – fő szabályként - 2020. június 2. és 2020. június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek azzal, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából.
2020. június 2. és 2020. június 26. között minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét. A felügyelet keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.
Ha a tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.
A szakképzést folytató iskolák 2020. június 2-ától a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazott nappali vagy esti munkarendben, vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben egyaránt működhetnek az iskola vezetőjének döntése szerint.

2. GYERMEKÉTKEZTETÉS
Az iskolákban 2020. június 26-áig az intézményi gyermekétkeztetést a tanítási év szabályai szerint kell biztosítani.
A felügyeletet igénybe nem vevő tanulók számára a szünidei gyermekétkeztetést a tanítási szünetre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.

3. ADATSZOLGÁLTATÁS
Az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyermekek, tanulók számáról az iskolák naponta szolgáltatnak adatot a KIR rendszer használatával, a KIR rendszerben meghatározott adattartalommal.

A jogszabály teljes szövege a következő linken érhető el:
A Korona vírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok a következő linken érhetők el:

Fotó: https://stocksnap.io/author/starc



2020. május 21., csütörtök

Maruzsa: a tanév végéig marad a tantermen kívüli, digitális oktatás


- A tanév végéig, június 15-ig érvényben marad a tantermen kívüli, digitális munkarend, az óvodák és bölcsődék viszont május második felétől visszatérnek a normális működési rendhez - közölte a köznevelési államtitkár szerdán Magyarország kormányának Facebook-oldalán.

    Maruzsa Zoltán a feltöltött videóban azt mondta, hogy június 2-tól oktatási céllal találkozhatnak az iskolában a pedagógusok és tanulók, megtarthatják a kis csoportos konzultációkat és az egyéni felkészítéseket az elmúlt hónapok tudásának megerősítéséért vagy az esetlegesen lemaradó tanulók felzárkóztatásáért. Engedélyezett továbbá a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása - tette hozzá.
    Ismertette, hogy június 2-tól minden iskolában meg kell szervezni az oda járó gyermekek felügyeletét. A gyermekfelügyeletben részt vevőknek június 2. és 15. között elsősorban felzárkóztató, tanulást támogató tevékenységeket lehet szervezniük, június 16. és 26. között pedig már a következő tanévre is készülhetnek. Június 26-ig az étkezést is biztosítani kell a gyerekeknek - fűzte hozzá.
    Az államtitkár elmondta, hogy tömeges rendezvényeket, ballagásokat és tanévzáró ünnepségeket nem lehet szervezni, de kisebb csoportokban, osztályonként megengedett az összejövetel, a bizonyítványok átadását is meg lehet így szervezni. A nyári táborokról még tartanak az egyeztetések - tudatta.
    Maruzsa Zoltán közölte azt is: a koronavírus-járvány terjedésének csökkenése lehetővé teszi, hogy a vidéki bölcsődék és óvodák május 25-től, a fővárosiak pedig június 2-tól visszatérjenek a normális működési rendhez. Az intézményeknek külön igazolás nélkül is fogadniuk kell a gyermekeket. Erre azért van szükség, mert sok esetben elfogyott a szülők szabadsága, és dolgozniuk kell - indokolta az intézkedést az államtitkár.

MTI 2020. május 20., szerda 17:52

Túlélési kézikönyv… egymáshoz, és a 21. század iskolájához


Nem könnyű velünk, és azokkal sem, akik nálunk fiatalabbak vagy idősebbek. Mind azt gondoljuk, a másik látja torzan a valóságot. Szegény, majd rájön… – mondjuk, és összenézünk azokkal, akikről úgy véljük, egyformán gondolkodunk. Steigervald Krisztián Generációk harca című könyvéből azonban kiderül, hogy bizony egyik generáció sem őrzi a bölcsek kövét.

Hitek és tévhitek
1.       A legújabb generációk betegesen gép-függők.
Ami nem volt, attól nem függhettek a korábbi generációk.  Amitől azonban ők függtek, azok többsége már nincs vagy nem elérhető. Az okoseszközökön felnőtt generációk „csuklóból tudják”, hogyan forgassák vissza a laptop elfordult képernyőjét, és olyan készség szinten kezeli, ahogy a korábbi generáció a diótörőt és a főtt tojás-szeletelőt.
2.       Az idősek önfejűek.
Igen. Ahogy mi is és a gyerekeink is. Apám kártyalapokból épített tornyot, a fiam a Lego Architekből. Hol összehasonlítható ez? Mindkettő abban járatos, amit a tapasztalatai, a gyermek és fiatal felnőtt koruk tanított nekik. Én speciel egy harmadik, a Jengás generációba tartozom.
3.       A generációk nem tudnak együtt élni.
Mást-mást tudunk. Más-más módon értelmezzük a Mátrixot. Akár ki is egészíthetjük egymást. A tisztelet, a másik állaspontjának megismerése, megértése, döntései hátterének megismerése és a jó természetünk segíthet áthidalni a távolságokat.
Legyen szó akár végletekig ellehetetlenült kapcsolatok, késői megértéséről is.
Ismét ugyanaz, vagy most ez valami új?
Steigervald Krisztián magyaráz, biztat, érvel és a jövőre vonatkoztatható következményeket keres.
Persze, hogy nem hagyott hidegen a könyv. Ezekkel a gondolatokkal fekszem és kelek. Aztán tesztelem az olvasottakat baráti, családi telefonbeszélgetésekben. (Hol máshol, ha már a Korona-vírus révén az illatokhoz, érintésekhez és ízleléshez kötött vasárnapi ebédek és egyéb kapcsolatok is átkerültek az eddig futurisztikusnak tartott virtuális valóságba.)
Mindenki hozzáteszi a saját történetét arról, hogy a generációk saját tapasztalata és egymásra hatása kinél, milyen módon él. Beszélnek nevelésről, szülőkről, tanárokról, arról, ki hogyan próbált hol sikeresen, hol sikertelenül hatni a másik döntéseire.
Eltérő tapasztalatokra épülő tanácsok és konfliktusok fémjelzik a generációk együttműködését vagy egymástól távolodó útját. Mint a Dallas! Se vége, se hossza, és bár egyrészről folyton ugyanaz ismétlődik, mégsem enged az a pici gyomorszorító érzés a tipikus konfliktusoknál. Már ha értitek, mire gondolok…
Ráadás: tanulni tanítsuk meg őket!
Karácsonyi ajándékok, közös időtöltések, társasjátékok, feladatokhoz és munkához való viszony, bizonytalanság, szerepek és egyéb vesébe látó téma után – a 21. század iskolája kerül terítékre.
Mázsás tömbként lebeg minden szülői értekezleten a résztvevők feje fölött a kérdés: mivel teszünk jót a mai diákoknak. Hogyan és mit tanuljanak? Minek veszik hasznát az életben? Szükségesek-e a régi alapinformációk vagy ezeket egy könnyed legyintéssel el kellene engedni, mint feleslegest? No, és hát: mivel lehet lekötni a digitális, interaktív játékok sebességéhez és ingergazdagságához szokott gyerekek figyelmét? A gyerek a hibás? A szülő? A tanár?
A digitális pedagógiáé a jövő. A diákok mindig is nehezen tolerálták az unalmast, de most kifejezetten keresik és elvárják az élményt, a hasznukra fordítható tudást. A betűsorok helyett animációkban, folyamatábrákban és gondolattérképekben megjelenített tudásanyagra lenne szükség.
Az információ áradatából a lényeg kiszűrésének módját, a hatékony tanulási módszerek és önismeret elsajátítása, amire nekik szükségük van. A gyorsan változó, részben amortizálódó tudásanyag miatt életük végéig tanulniuk kell.
Ez más, mint mikor azt gondoltuk, hogy egy örök munkahelyen, örök állásban élhetjük le az életünket. Végképp más azokhoz a lassan változó időkhöz képest, mint mikor ugyanúgy hívták évszázadokon át családok férfi tagjait, hisz ugyanazon a helyen, ugyanazzal foglalkoztak.

Steigervald Krisztián: Generációk harca
Hogyan értsük meg egymást?
Fülszöveg
„Önismeret nélkül ma már nehéz elképzelni az életünket. Ahogyan szeretnénk tisztában lenni saját belső folyamatainkkal, ugyanúgy igényünk van arra is, hogy értsük a másik ember motivációit, mozgatórugóit. Steigervald Krisztián abban segít nekünk, hogy eligazodjunk a különböző generációk világában, hogy szüleink, nagyszüleink vagy éppen gyerekeink és unokáink ne furcsa idegenek legyenek.” Orvos-Tóth Noémi
„Egy szakértő, aki ért a halandó emberek nyelvén, egy X generációs apuka, aki nem eltagadni, hanem elfogadni akarja a fiatalokat. Krisztián könyvét azoknak ajánlom, akik bezzegelés helyett megértésre, árokásás helyett hídépítésre törekszenek. Vagyis mindenkinek, aki szeretne békében és biztonságban élni ezen a világon.” D. Tóth Kriszta
„48 éves középkorú emberként nap mint nap szembesülök azzal, hogyan lesznek a generációk közötti repedésekből árkok, aztán pedig szakadékok. Steigervald Krisztián könyvét azért ajánlom a nálam fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt, mert arra tanít, hogyan nézzünk át a generációs szakadék túloldalára. Sőt, még többre: arra, hogy miként emeljünk hidakat fölötte.”  Nyáry Krisztián

Steigervald Krisztián évek óta tart előadásokat arról, milyen történelmi, technológiai és kulturális események hatására változtunk meg az utóbbi csaknem száz évben: hogyan hatottak az egyes korszakok a gondolkodásunkra és világlátásunkra, miért alakultak ki ebből a különböző (veterán-, baby boomer, X, Y, Z és alfa-) generációk, melyiknek milyen jellegzetességei vannak, miképpen viszonyulnak egymáshoz, és hogyan érthetnék meg egymást ezek tagjai a jobb együttműködés érdekében – egy sikeresebb, boldogabb élet reményében.
Generációk harca című könyvének legfontosabb célja, hogy letisztítsa a generációkról az igaztalan sztereotípiákat, valamint feltárja értékeiket. Így mindenki felismerheti a saját generációs korlátait, és a nemzedékek között dúló csatározások helyett képesek leszünk magunkat kívülről szemlélni, másokat megérteni – vagy akár nevetni is azokon a szituációkon, amikor csupán a generációnk beszélt belőlünk…

„Az eltelt évszázadok során csupán minimális különbségek voltak megfigyelhetők az egyes generációk megélésében. Az elmúlt ötven-hatvan évben viszont rohamtempóban változott meg szinte minden: az élet várható hossza, a társadalom korösszetétele, a jövőkép, a kommunikáció – s így például a tisztelet – fogalma, a várakozás jelentése, az agy leterheltsége, és még sorolhatnám. Érdemes megismerni, alaposabban feltérképezni ennek az átalakulási folyamatnak a mibenlétét és az egyes korcsoportokra gyakorolt hatását, mert enélkül csak azt látjuk, hogy nem az van, ami eddig volt – és ez feszültséghez vezet. Az ismeret viszont megértéshez és elfogadáshoz. Ennek a könyvnek ez a célja.” Steigervald Krisztián
Adatok
  •    Oldalszám: 256 oldal
  •    Méret: 130 x 200 mm
  •    Kötés: kartonált, füles
  •    Ár: 3399 Ft
  •    ISBN: 978 615 6058 14 0


Steigervald Krisztián a múlt évezred legvégén, 1999-ben szerezte meg közgazdász diplomáját. Huszonöt évnyi „vidéki” lét után költözött Budapestre, ahol nyolc évig egy nemzetközi piackutató cégnél dolgozott több pozícióban is. Ez idő alatt kezdte meg pszichológiai tanulmányait. A generációk kutatásával húsz éve, szülői, pedagógusi, vezetői, céges workshopokkal, tréningekkel öt éve foglalkozik.
Steigervald Krisztián Hogyan értsük meg egymást? videósorozata a Generációk harca című kötethez már megtekinthető a Partvonal Könyvkiadó Facebook oldalán
A harmadik videó első része megtekinthető itt: https://www.facebook.com/partvonalkiado/videos/237306550957733/


2020. április 30., csütörtök

OH: hétfőn megkezdődnek az érettségi vizsgák


- Hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2019/2020-as tanév május-júniusi érettségi időszaka - közölte az Oktatási Hivatal az csütörtökön az MTI-vel. A következő hetekben 1144 helyszínen várhatóan mintegy 84.300-an érettségiznek.

    Az Oktatási Hivatal emlékeztetett: a kormány döntése értelmében, a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel, a jogszabályban meghatározott kivételekkel csak írásbeliket tartanak.
    A vizsgákat május 4. és június 17. között a középiskolák és a kormányhivatalok az előírt egészségvédelmi óvintézkedések betartásával szervezik, a diákoknak és a pedagógusoknak központi forrásból maszkot, kesztyűt és fertőtlenítő szert is biztosítanak.
    Az írásbeliket május 4-21. között rendezik. Azon tárgyak vizsgái, amelyekből a legtöbben érettségiznek, rendhagyó módon 9 órakor kezdődnek.
    Elsőként a magyar nyelv és irodalom vizsgáit tartják: ebből a tárgyból középszinten 68458-an, emelt szinten pedig 2119-en írásbeliznek május 4-én.
    A következő napon matematikából középszinten 65 630-an, emelt szinten 4892-en érettségiznek.
    Május 6-án történelemből középszinten 64 342, emelt szinten 7073 érettségiző vizsgázik.
    Majd az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 7-én angol nyelvből középszinten 34.693-an, emelt szinten 14 521-en; május 8-án német nyelvből középszinten 10 365-en, emelt szinten 2489-en érettségiznek.
    A további vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.
    A vizsgaidőszakban összesen 69 470 végzős középiskolás érettségizik, és rajtuk kívül 14830-an tesznek majd legalább egy tárgyból érettségit. A jelentkezők várhatóan közel 355 300 vizsgát teljesítenek: 106 tárgyból 55680-at emelt szinten, 182 tárgyból 29 9620-at pedig középszinten.
    Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 331 450 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 93,3 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 8930 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák 2,5 százaléka). A szintemelő vizsgák száma: 11 130 (a vizsgák 3,1 százaléka). Pótló és javító vizsgára együttesen 3250-en vállalkoztak.
    Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 4. és 9., a középszintű szóbelik június 11. és 16. között lesznek, a jogszabályban meghatározottak szerint.
    Szóbeli vizsga kizárólag azon tárgyakból tehető, amelyeknek középszinten csak szóbeli vizsgarésze van (célnyelvi civilizáció, bibliaismeret, judaisztika, népművészet és hittan), továbbá testnevelés tantárgyból is szóbelit kell szervezni.
    Az írásbeli alól jogszabály szerint felmentett tanulók szintén szóban vizsgázhatnak, ahogy azok az érettségizők is szóbelizhetnek, akik a középszintű írásbeli vizsgán 12 százalék feletti, de 25 százalék alatti eredményt értek el.


MTI 2020. április 30., csütörtök 11:05
Fotó: Budapest, 2020. április 9. A kormany.hu által közreadott képen Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján Budapesten 2020. április 9-én. Idén csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartanák meg az oktatási akciócsoport javaslata szerint - mondta az államtitkár. MTI/kormany.hu

2020. április 26., vasárnap

Koronavírus - Egy könyv a vírusról gyerekeknek


Axel Scheffler, a Pipp és Polli sorozat szerzője, Julia Donaldson könyveinek állandó illusztrátora, az egyik legnépszerűbb angol gyerekkönyv-illusztrátor egyedülálló új könyvet jelentetett meg a koronavírus-járványról – és ez a könyv most ingyenesen elérhető, letölthető és terjeszthető bárki számára - a könyv magyarországi kiadójánál, a Pagonynál is.

Ez a könyv fontos kérdésekre ad választ olyan egyszerű nyelven, amely könnyen befogadható 4-10 éves gyerekek számára is:
– Mi a koronavírus?
– Hogyan lehet elkapni ezt a vírust?
– Mi történik, ha valaki megfertőződik?
– Miért aggódnak most az emberek annyira emiatt a vírus miatt?
– Van-e gyógyszer?
– Miért van zárva olyan sok hely most? Az óvodák, iskolák is?
– Miért nem szabad most találkozni a nagypapával, nagymamával?
– Miért nem találkozhatok a barátaimmal?
– Mit tehetek én, hogy segítsek?
– Mi fog történni a jövőben?

A pdf formában ingyen letölthető könyv a következő linken érhető el: https://www.pagony.hu/resources/public/koronavirus_0415_2.pdf
A könyvet bemutató kiadói cikk:

2020. április 19., vasárnap

Digitális oktatás és a szerzői jogok


A digitális tanrend bevezetése sok kérdést vetett fel, új kihívások és problémák elé állította az oktatás résztvevőit. Ezek egyike a szerzői jog kérdése.
A szerzői jogi szabály tulajdonképpen egyszerű. Ha én írok cikket, verset, tanulmányt az én engedélyem kell ahhoz, hogy ezt más is elolvashassa. Feltölthetem a netre, hogy bárki szabadon olvashassa, vagy éppen megállapodhatok egy könyvkiadóval, hogy kapok bizonyos összegű szerzői jogdíjat, a kiadó pedig könyv formájában eladhatja az írásomat. Ezek után a könyv elején szinte biztos, hogy megjelenik az alábbi szöveg: „Minden jog fenntartva…”
Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza.
Általában
De mi a helyzet most? A vírus miatt elrendelt tantermen kívüli oktatás során?
A szerzői jogi törvény (a továbbiakban: Szjt.) most is érvényes, rendelkezéseit most is be kell tartani, de van egy vészhelyzeti szabály, amely előírja, hogy a Szjt. egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.
Az átmeneti szabályozás szerint nem szükséges a szerző, a kiadó engedélye a mű
a) többszörözéséhez és terjesztéséhez, ha azt az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik, vagy
b) iskolai oktatás céljából [Szjt. 33. § (4) bekezdése] az iskolai oktatás helyszínén történő digitális formában, elektronikus eszközön történő felhasználásához, illetve biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéséhez,
feltéve, hogy e felhasználásokra nem üzletszerűen kerül sor.

A mű iskolai oktatási célra, iskolai foglalkozás keretében - beleértve a biztonságos elektronikus hálózaton keresztül tartott foglalkozást - átdolgozható. Az átdolgozott mű iskolai foglalkozás keretében történő előadásához sem szükséges az eredeti mű szerzőjének engedélye.

A könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők és az oktatási intézmény biztonságos elektronikus hálózatán keresztül szemléltetés érdekében számukra lehívásra hozzáférhetővé tehetők.
Biztonságos elektronikus hálózat az olyan műszaki megoldás, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését.

Fotós: