2019. július 12., péntek

Megjelent a 2019/2020-as tanév rendje


Megjelent a 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet. Ez a jogszabály határozza meg a köznevelési intézmények számára a 2019/2020-as tanév beosztását és időrendjét. Fontos kiemelni, hogy az egyes intézmények kis mértékben eltérhetnek a szünetek dátumaitól. A jogszabály szerint a tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában, a fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolában és az alapfokú művészeti iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában hét, a szakgimnáziumban nyolc munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel.
Egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
Egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel.
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. november 4. (hétfő).
A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2020. január 6. (hétfő).
A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. április 8. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2020. április 15. (szerda).
Az iskola a fent meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

További fontos dátumok:
  • Első tanítási nap: szeptember 2.(hétfő)
  • Jelentkezés a középiskolai központi írásbeli felvételi vizsgákra: 2019. december 6.
  • Központi írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba: 2020. január 18.
  • Az első félév vége: 2020. január 24.
  • Szóbeli meghallgatások a középiskolába jelentkező diákoknak: 2020. február 24. és március 13. között.
  • Írásbeli érettségik kezdete: 2020. május 4. (magyar nyelv és irodalom)
  • Utolsó tanítási nap: 2020. június 15. (hétfő)

A jogszabály teljes szöveg megtekinthető az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban: 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet

Készült a 2019. július 12-én elérhető jogszabályszöveg alapján. Készítette: dr. Jásper András
A kép forrása: http://www.nadasdyiskola.hu/

2019. április 14., vasárnap

Az alapvető jogok biztosa az iskola, a tankerület és a szakértői bizottság eljárásáról egy sajátos nevelési igényű gyermek oktatása kapcsán


Egy sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatása és iskolakijelölése ügyében szinte valamennyi érintett szereplő, az iskola, a fenntartó tankerület, sőt maga az illetékes szakértői bizottság is a garanciális jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva járt el – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy szülői panaszbeadvány vizsgálata során. Székely László ombudsman a tanulságok nyomán jelentésében több ajánlást tett, közöttük az ügyben szereplő pedagógusok és ügyintézők kötelező továbbképzésének szükségességét is megfogalmazta.
Egy édesanya panaszbeadványban sérelmezte, hogy a gyermeke budapesti általános iskolájának igazgatója figyelmen kívül hagyta a szakértői bizottság javaslatát a pszichés problémákkal és tanulási zavarokkal küzdő sajátos nevelési igényű tanuló egyéni előrehaladású oktatásáról. A tanév végén az iskola ráadásul azt közölte a szülővel, hogy gyermeke nem sajátította el az alapokat, integráltan nem nevelhető, így nem engedhetik a második évfolyamra. Ezt követően a gyermek a tankerület igazgatójának engedélyével egy másik, speciális általános iskolában kezdte meg a következő tanévet.
Az ombudsman utánajárt a problémának. Jelentésében is kitért rá, hogy a szakértői bizottság korábban ugyan kijelölte a panaszos sajátos nevelési igényű és integrált oktatásra jogosult gyermeke számára a kötelező felvételt biztosító iskolát, a szülők azonban ezzel a döntéssel elégedetlenek voltak, ezért kérték gyermekük átvételét a másik tanintézetbe. Később ennek a tanintézetnek az eljárását is kifogásolták. Az alapjogi biztos megállapította, hogy ez a második iskola a tanulót a jogszabályi előírást figyelmen kívül hagyva vette fel, mivel a szakértői vélemény nem ezt a tanintézetet jelölte ki a számára. Mindez sértette a jogbiztonság követelményét. A biztos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felvétel jogszerűtlensége nem mentesíti a kötelezettségei alól az iskolát, mivel az a hatályos alapdokumentuma szerint rendelkezett a tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges személyi-tárgyi alapfeltételekkel.
A biztos jelentésében – hasonló, korábbi ügyeket követően – immár sokadszor hangsúlyozta, hogy a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van ahhoz, hogy a jogosultság megállapításától fogva az állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást kapjon, amit a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői véleményt követve az iskola igazgatója engedélyezi a sajátos nevelési igényű tanuló adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású oktatást és meghatározza, hogy melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Az első évfolyam harmadszori megismétlésének elkerülése érdekében a szakértői bizottság külön ajánlást fogalmazott meg matematikából. A biztos megállapította, hogy ezt az ajánlást az iskola figyelmen kívül hagyta. A visszás helyzetet tovább rontotta, hogy a tankerület nem tárta fel, sőt megerősítette az iskola jogsértő gyakorlatát.
A biztos az iskolakijelölési eljárással kapcsolatosan is visszásságot tárt fel. A gyermek ugyanis ismét iskolaváltásra kényszerült, de a szakértői bizottság a szabályok mellőzésével olyan újabb tanintézetet jelölt ki számára, amely az alapdokumentuma szerint eleve nem rendelkezett a sajátos nevelési igényű tanuló oktatásához szükséges feltételekkel. A biztos megállapította, hogy a szakértői bizottság eközben olyan tankerületet vont be az eljárásba, amely az ügyben eleve nem volt illetékes, ez a tankerület pedig egy olyan iskola kijelölését támogatta, amely nem tudta biztosítani a tanuló státuszának megfelelő oktatást.
Székely László alapjogi biztos az iskolánál és a tankerületnél is kezdeményezte, hogy a helyes joggyakorlat ismereteinek elsajátítása és a sajátos nevelési igényű tanulók megfelelő nevelése-oktatása érdekében kötelezzék továbbképzésre az érintett pedagógusokat és tankerületi ügyintézőket. Az ombudsman emellett felhívta az ügyben eljáró szakértői bizottságot az iskolakijelölés szabályainak teljes körű betartására.

www.ajbh.hu

2019. április 10., szerda

Cecilia Ahern – Üvöltés

Mindennapinak tűnő szituációk és ahogy megéljük őket. Mindennapjaink problémái, amelyek mindenkit másként érintenek, azonban megérintenek. Megéljük őket, de legalább ismerünk olyat, akivel már történt hasonló. Különböző korosztályok és élethelyzetek kerülnek bemutatásra rövid történetekkel, melyek akár nőként, akár férfiként tanulságot hordoznak magukban, érdemes kicsit mögé látni a banálisnak tűnő cselekményeknek is.

Fülszöveg
„A kötetben harminc különleges, fantáziadús történetet olvashatunk, amelyekben nők küzdenek le ezernyi viszontagságot agyafúrtságuk, leleményességük és könyörületességük révén.
A novellák főszereplőit olyan dilemmák, vágyak és törekvések mozgatják, amelyekkel a világ minden pontján azonosulni tudnak a nők. Az ismerős élethelyzetek jó adag mágikus realizmussal fűszerezve meghökkentő és sokszor roppant mulatságos végkifejletbe torkollnak. A gondolatébresztő írások hősnői életük különböző területein (házasság, gyereknevelés, politika, karrier) szembesülnek titokzatos, de nagyon is valós problémákkal.
Egyikük bőrén vészjósló harapásnyomok jelennek meg, a másikat egy rémálomszerű prezentáció kellős közepén szó szerint elnyeli a föld, a harmadik pedig elhatározza, hogy visszaviszi megunt férjét a boltba, ahol annak idején beszerezte. A különféle akadályokkal birkózó nők életét az is formálja, miként tekintenek rájuk mások, de leginkább persze az, hogy ők maguk érzékelik-e a bennük rejlő erőt.
A harminc novella őszinte képet mutat arról, milyen a mai világban nőnek lenni.”

Az írónőről
„Újságírásból és média kommunikációból szerzett diplomát. 21 évesen írta U.i.: Szeretlek c. első regényét, melyet 2004-es megjelenésekor több mint 40 országban adtak el és amelyből film is készült.
2004/2005-ban a Brit Könyvdíj (British Book Awards) Legjobb Újonc (Best Newcomer) kategóriájára jelölték. 2005-ben elnyerte az Irish Post Award for Literature és a Corinne-díjat második könyvéért (Ahol a szivárvány véget ér).
Megjelent novellái bevételeit jótékony célokra ajánlotta fel.
Bennem élsz c. regényét a Legnépszerűbb Könyv díjára jelölték 2008-ban, ugyanebben az évben a Glamour az Év Nőjének választotta.” (Libri, 2019)

A műről
Miután A vétkes és A tökéletes című könyveivel levett a lábamról, amit a Lantmadár című regényével meg is erősített, nem is volt kérdés, hogy nagy érdeklődéssel vártam az új könyvét. Ami ráadásul nagyon érdekes témával foglalkozik. Amikor a fülszöveget elolvastam, elfogott némi aggodalom, hiszen azt írja, hogy „harcosan feminista”, ami a fogalom nagyon gyakori helytelen használata miatt kétes érzéseket kelt az emberben. Mondom ezt nőként, feministaként. A szerencse az, hogy az írónő ismét remekelt!
30 különböző történtet, melyek mindegyikében női főszereplő kerül valamilyen mókás, azonban mégis hétköznapinak tűnő szituációba. Remekül bemutatja a női lét dilemmáit, élethelyzeteit, melyek mellett nap, mint nap elsétálunk mi magunk is. Elhessegetjük, átlépünk rajta, egyszerű szorongásnak, pillanatnyi dolognak tűnnek. A történet hősnőivel valószínűleg mindannyian azonosulni tudunk, pedig életkor, életmód, családi állapot tekintetében nagyon különbözőek a szereplők.
Amikor először olvastam a címét, Katy Perry hasonló című száma jutott eszembe, amelynek szintén hasonló mondanivalója van: halld, hogy üvöltök! Nagyon találó a könyv címe, azonosul a mondanivalójával, mégis figyelemfelhívó. Akár a történetek, egyenként és együtt is. Humoros, szórakoztató sztorik. Aki csak egy kicsit nevetgélni szeretne más „kárán”, annak is ajánlom a kötetet, mindazonáltal minden történet mögött van egy felvetés, egy kérdés, egy kis fricska, hogy mennyire vesszük észre akár saját magunkat a mindennapokban. Nőként, Anyaként vagy bármilyen szerepben. Szerencsére nem kell megmenteni a női nemet és véleményem szerint a kötet célja sem az, hogy véres zászlóként hordozza körbe a „nőt” és bizonygassa, hogy lám, neki milyen rossz. Ki-ki saját vérmérsékletének és életfilozófiájának megfelelően tudja forgatni a novellákat, de szerintem az is talál benne néhány neki szóló gondolatot, aki romjaiból építi újra önmagát, önbizalmát és az is, aki kellő humorral és tapasztalattal áll már az életében adódó viszontagságok elé, hiszen ő is jót tud szórakozni egy-egy történeten. Ez egy könyv nőknek nőkről? Nem. Ez egy novelláskötet, amelyben csupa olyan női karakter szerepel, akikről érdemes olvasni, mert történetük szórakoztató, tanulságos és rámutat egy nőket érintő problémára. Az, hogy ezeket a „problémákat” hogyan súlyozzuk, az már ránk van bízva, azonban mindenképp érdemes elgondolkodni rajtuk, pláne akkor, amikor a kis elbeszélés végére érve nem egyértelmű, hogy mi lenne a probléma, a megfogalmazott üzenet, hiszen annyira hétköznapi a szituáció…

Olvasson bele a Üvöltés c. könyvbe! (PDF)

Adatok
Cím: Üvöltés
Szerző: Cecelia Ahern
Oldalszám: 350 oldal
Megjelenés: 2019. március 05.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789632938745
Méret: 200 mm x 125
Moly adatlap: https://moly.hu/konyvek/cecelia-ahern-uvoltes

2019. április 5., péntek

ODT márciusi ülése


Az Országos Diák Tanács márciusban is megtartotta ülését, amin ismételten kiemelten foglalkozott a kötelező nyelvvizsga kérdésével. A tanácskozáson az ODT szintén tárgyalta az előrehozott érettségik bővítésének kérdését valamint foglalkozott a kötelező kollégiumi órák számának csökkentésével is. Az ülésen részt vett dr. Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár Úr is.
Az ODT ismételten felhívta dr. Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár Úr figyelmét az ODT 2019.02.15-ei ülésén elfogadott határozatra, amiben megfogalmazta, hogy a Kormányzat mérlegelje a szabályozás tervezett bevezetésének eredeti időpontját és minél előbb hozza nyilvánosságra az új szabályozáshoz társuló rendelkezéseket, különösen a pontszámítási rendszer változásait és a sajátos nevelést igénylő (SNI) tanulók felsőoktatási jelentkezéséről szóló részletszabályozást.
Az ODT következő ülésére meghívja a Nemzeti Ifjúsági Tanács és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselőit annak érdekekében, hogy a három legitim érdekképviseleti szerv egységes álláspontot fogalmazzon meg a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § 3. bekezdésének 2020. január 1-től hatályos módosításával kapcsolatban.
Az ODT rámutatott arra, hogy egy olyan érettségi rendszer, amely megengedi az előrehozott érettségi letételét azon tantárgyakból, amelyek tanítása az utolsó évfolyamnál hamarabb fejeződik be, előnyös lenne a közoktatásban tanulók számára. Az ODT felkérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy előzetes ígéretéhez híven alkossa meg a megfelelő jogi hátteret és már a 2019-es őszi és a 2020. májusi érettségi vizsgaidőszakra terjessze ki az Országos Diákparlament 8-as pontja szerint az előrehozott érettségi tantárgyak körét.
Az Országos Diákparlament 36-os pontjában megfogalmazott javaslat szerint az ODT támogatja azt az elképzelést, hogy a jelenleg az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 4. paragrafusának szabályozása szerinti 15 kötelező óra kollégiumi foglalkozás helyett, hetente minimum 8, de legfeljebb 15 óra kötelező kollégiumi foglalkozás kerüljön megtartásra. Az Országos Diáktanács a tanulók terheinek csökkentése és a nagyobb intézményi hatáskör érdekében támogatja az ilyen jellegű jogszabálymódosítást.
Az ülésen 2. napirendi pontban megszavazásra került 5 fő személye (Ázbej Theodor, Kovács Domokos, Lajer Bettina, Robotka Róbert Marcell, Szilas Kincső Natália), akik részt vesznek a 2019. őszi Megyei Diákparlamentek és a 2020-as Országos Diákparlament előkészítő munkacsoport munkájában.
Az ülésen 2. napirendi pontban megszavazásra került 5 fő személye (Ázbej Theodor, Kovács Domokos, Lajer Bettina, Robotka Róbert Marcell, Szilas Kincső Natália), akik részt vesznek a 2019. őszi Megyei Diákparlamentek és a 2020-as Országos Diákparlament előkészítő munkacsoportban.
Az ülésen meghozott határozatok itt érhetőek el:

Beszámolót írta:
Kovács Domokos Péter – ODT Tag


2019. április 4., csütörtök

Diákhírlevél


Megjelent a Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központ munkatársai által szerkesztett Diákhírlevél 2019. áprilisi száma. A havonta megjelenő kiadvány korábbi és legfrissebb száma az alábbi linken érhető el:


A Diákhírlevél letöltése ingyenes.

2019. február 18., hétfő

Ismét ülésezett az Országos Diáktanács


Az Országos Diáktanács januári kihelyezett ülése után ismételten az Emberi Erőforrások Minisztériumában tartotta meg ülését. Az Országos Diáktanács két témában tárgyalt Dr. Maruzsa Zoltán Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárral, amelye során a testület a következő határozatokat hozta:
1, Az Országos Diáktanács 2019.02.15-ei ülésén az 1. napirendi pontban a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § 3. bekezdésének 2020. január 1-től hatályos módosításainak hatását tárgyalta felvételi rendszerre, figyelembe véve, hogy milyen hatása lesz a változtatásnak a felsőoktatásban tanulók összetételére és a pontszámításra. A megvitatás során az Országos Diáktanács tagjai hangsúlyozták, hogy a 2014-ben megfogalmazott változtatás bizonytalanságot okoz, mivel a pontszámításhoz szükséges rendeletek még nem kerültek módosításra, így a hatálybalépéskor felvételizők nem tudnak felkészülni az új rendszerre. A képviselők konszenzusra jutottak abban, hogy fontos a nyelvtanulás és a nyelvvizsga megszerzése, de rámutattak arra, hogy a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat sikeres megszerzésének lehetősége nem minden közoktatási intézményben egyenlő. A tárgyalás során kiemelésre került, hogy az Oktatási Hivatal adatai alapján különösen a pedagógusképzést érintené a középszintü nyelvvizsga feltétele, hiszen a jelenleg a felsőoktatás e területére 2018 tavaszán felvett tanulók 59%-a rendelkezik középszintű nyelvvizsgával. A megbeszélés során az Országos Diáktanács felkérte az ülésen megjelent Dr. Maruzsa Zoltán Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárt, hogy a Kormányzat mérlegelje a szabályozás tervezett bevezetésének eredeti időpontját és minél előbb hozza nyilvánosságra az új szabályozáshoz társuló rendelkezéseket, különösen a pontszámítási rendszer változásait és a sajátos nevelést igénylő (SNI) tanulók felsőoktatási jelentkezéséről szóló részletszabályozást.

2, Az Országos Diáktanács 2019.02.15-ei ülésén a 2. napirendi pontban tárgyalt a közoktatásban végbement és tervezett digitális fejlesztésekről, valamint az internet minőségének helyzetéről a közoktatási intézményekben. Megállapításra került, hogy az eszközparkok korszerűsítése mellett elengedhetetlen a folyamatos és fokozatos internet és digitális tananyag fejlesztés, valamint a pedagógusképzés is. Vannak olyan közoktatási intézmények, ahol a digitális oktatás nem az eszközök hiánya miatt, hanem a nem megfelelő internet minőség miatt nem vagy részlegesen valósul meg, ezért az Országos Diáktanács hangsúlyozta a megfelelő internet fontosságát. Tájékoztatást kért a jelenleg zajló és tervezett fejlesztésekről a szélessávú internet kérdésében. A tagok hangsúlyozták, hogy sokszor tapasztalják környezetükben, hogy a fejlesztések ellenére sem megfelelő az internet minősége az iskolákban, ezért javasolták, hogy vizsgálják felül a közoktatásban megvalósuló digitális fejlesztésekkel kapcsolatos támogatások hatékonyságát.

Az ülés után a frissen megalakult munkacsoportok 5 téma szerint kezdtek el dolgozni és ötletelésük során felvázolták terveiket, amiket az elkövetkezendő időben szeretnének megvalósítani.

A testület következő ülését előreláthatólag 2019.03.22-én tartja.

2019. február 12., kedd

Tavaszi érettségi vizsga


- Péntekig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn az MTI-vel.
    A hivatal tájékoztatása szerint ebben az időszakban az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek.
    A tavaszi vizsgaidőszakban a középiskolák és a megyei, fővárosi kormányhivatalok szerveznek érettségiket.
    2019-ben a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 3-tól június 28-ig tart. Az írásbeli vizsgákat május 3-24. között rendezik, az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13. A középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 17-től 28-ig tart.
    Az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételire külön kell jelentkezni, egyik jelentkezés sem váltja ki vagy helyettesíti a másikat.
    A felsőoktatási intézményekbe szintén február 15-ig lehet jelentkezni a felvi.hu honlapon elérhető E-felvételiben.
    A jelentkezés benyújtásáról szóló legfontosabb információk és a kormányhivatalok elérhetőségei is megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján.

MTI 2019. február 11., hétfő 12:31