2017. november 17., péntek

Novák Katalin: megtérítik az újabb nyelvvizsga díját januártól a fiataloknak

Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alatti fiatalnak akkor is, ha már rendelkezik - akár több - nyelvvizsgával - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken a Debreceni Egyetemen (DE).

    A legfeljebb 34 500 forintos támogatással a kormány keddi döntése értelmében ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy "ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább", tanuljanak további nyelveket - tette hozzá Novák Katalin A hallgatói mobilitás stratégiai jelentősége a felsőoktatás nemzetközivé válásában címmel, a Magyar Rektori Konferenciával közösen rendezett debreceni konferencián.
    A hallgatói mobilitásról tartott előadásában az államtitkár fontos célnak nevezte, hogy "minél több versenyképes tudással rendelkező, erős öntudatú magyar fiatal legyen, ezért támogatják a nemzetközi tapasztalatszerzést, és a nyelvtudást.
    "Támogatjuk, hogy a magyar fiatalok külföldön szerezzenek tapasztalatot, ennek elengedhetetlen feltétele a nyelvismeret, (...) bizonyítéka a nyelvvizsga" - mondta.
    Hozzátette: évente több mint 14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordítanak a magyar fiatalok mobilitására, ami 17 ezer magyarországi és ezer határon túli magyar fiatalt érint.
    Novák Katalin előadásában részletesen szólt a különféle hallgatói ösztöndíjakról. A célkitűzések között megemlítette, szeretnék elérni 2023-ra, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók 20 százaléka legalább három hónapos, de minimum 15 kredit értékű külföldi tanulmányúton vegyen részt. Jelenleg ez az arány 11 százalék.
    A Tempus Közalapítvány ösztöndíj-programja évi 1500 fiatalt érint, a harmincéves Erasmus-program keretében pedig több mint 220 ezer magyar hallgató szerezhetett külföldön tapasztalatokat - sorolta, hozzátéve, hogy 2020-ig 150 millió eurós forrásból további 58 ezer fiatal vehet részt a programban.
    A különféle ösztöndíj-programok között Novák Katalin megemlítette a külhoni fiataloknak meghirdetett támogatásokat is.
    Kovács Barnabás barcelonai főkonzul, kutatásvezető elmondta: a Debreceni Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia, illetve az Európai Tudományos, Oktatási és Kutató Intézet hármas konzorciuma végzett kutatásokat a hallgatói mobilizációról, amelynek részleteiről szekcióüléseken számolnak be a debreceni konferencián.
    Kovács Barnabás ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a hallgatói mobilitás közel fél évszázadra tekint vissza Magyarországon, amikor a debreceni Református Kollégium diákjai Európában szereztek külföldi tudást, és hazatérvén magyar nyelven adták tovább.
    Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kitért egyetemük orosz, indiai és kínai kapcsolataira, s "a jövő nyelvének" nevezve az oroszt és a kínait, a hallgatói mobilitás szempontjából is fontosnak nevezte e nyelvek tanulását.
    Bács Zoltán, a DE kancellárja hozzátette: jelenleg 105 országból 5077 külföldi hallgató tanul egyetemükön, ahol 54 szakon lehet angolul tanulni.
    Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára elmondta: a 65 hazai felsőoktatási intézmény több mint felében van idegen nyelven oktatás, ha nem is olyan volumenű, mint Debrecenben. Jelenleg 160 országból, 32 ezer hallgató tanul Magyarországon - jegyezte meg.
    A Debreceni Egyetem és a Magyar Rektori Konferencia rendezvényét angol nyelvű videoüzenetben köszöntötte Navracsics Tibor, az EU oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
    A magyar biztos üzenetében a hallgatói mobilitást az Európai Unió egysége szempontjából is fontosnak nevezte, s külön kitért az Erasmus-program sikerére.

MTI 2017. november 17., péntek 14:28

Fotó forrás:
Budapest, 2017. november 16. Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára expozét tart az egyes családtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 16-án. MTI Fotó: Soós Lajos

2017. november 15., szerda

Lee Child: A nevem: Jack Reacher

A General Press Könyvkiadó egymás után jelenteti meg Lee Child regényeit. A regények emblematikus hőse Jack Reacher az örökké úton lévő vándor, az egykori katonai rendész, a remek logikájú, keményöklű, kávéfüggő igazságosztó.
Nemrég beszélgettem egy barátommal. Szóba kerültek a Jack Reacher könyvek is. Én lelkesen dicsértem őket, barátom kötekedve megjegyezte, hogy ugyan ki vágna neki egy több mint húsz részes sorozatnak. Tisztáztuk, hogy Lee Child regényeiben a főszereplő a közös, de igazából nem lineáris, egymásra épülő sorozat. Persze rögtön jött a kérdés, melyik regénnyel érdemes kezdeni az ismerkedést. Akkor azt válaszoltam, hogy bármelyikkel. Child megbízhatóan magas színvonalon dolgozik. Nyilván vannak téma- és stílusbeli különbségek, de alapvetően mindegyik kötet jó választás.
Ma a huszonkettedik Jack Reacher kötetet javasolnám sorozatkezdő, ismerkedő olvasmánynak. A nevem: Jack Reacher című kötet tizenkét Reacher novellát tartalmaz. A gyerekkori történettől kezdve a katona időkön keresztül a vándor korszakig. Remek összeállítás annak bemutatására, hogy milyen sokszínűek és érdekesek Lee Child regényei. Éppen ezért tökéletes kezdő kötet az ismerkedéshez, és üde színfolt a rajongók számára. Érdemes elolvasni!

Fülszöveg:
Jack Reacher egy isten háta mögötti maine-i kisváros főterén áll, ahol szemtanúja lesz, ahogy egy fiatal férfi letépi egy arra sétáló lány válláról a táskát, és elmenekül. És éppen felé tart. Mit tehet egy rendes állampolgár, aki pont jó időben van jó helyen? A válasz, legalábbis Jack Reacher számára, egyértelmű: feltartóztatja a tolvajt, amíg a rendőrök a helyszínre nem érnek. Ezzel azonban olyasmibe keveredik, amiből nem is lesz olyan egyszerű kikászálódnia. Vajon véletlenül sétált arra a lány? Alkalom szülte a tolvajt, vagy az egész jelenetet megrendezték? És mi volt a táskában?
Mindezekre a kérdésekre választ kaphat az olvasó az Időtényező című írásból, amely egyike annak a tizenkét novellának, amelyeket közreadunk ebben a gyűjteményben. Jack Reacher újabb és újabb kalandokba keveredik a földgolyó számtalan pontján: New Yorkban, Okinaván, egy Cambridge felé tartó autóúton, az amerikai Délen… amerre épp viszi az útja. Nem számít, merre jár – csomagok és célállomás nélkül –, a baj mindig rátalál.

Adatok
  • Megjelenés: október 26.
  • Ár: 3690 Ft
  • Formátum: 137 × 197 mm
  • Kötés: füles kartonált
  • Terjedelem: 352 oldal
  • ISBN: 9789634520795



2017. november 9., csütörtök

A magyar nyelv napja - reformáció és Arany János

- A reformáció hatása a magyar nyelvre és Arany János munkássága a magyar nyelv napja idei központi témái, amelynek kiemelkedő debreceni és nagyszalontai eseménye lesz, amikor a Református Kollégium Oratóriumában, illetve a nagyszalontai Csonkatorony mellett több száz diák együtt szavalja el Arany János A legszebb virág című versét - jelentették be a szervezők a programsorozat debreceni beharangozó sajtótájékoztatóján csütörtökön.

    "Amíg magyarul beszélünk, tudjuk kik vagyunk" - utalt az anyanyelv identitásunkat is meghatározó szerepére Jantyik Zsolt, a helyi programokat koordináló Debreceni Művelődési Központ igazgatója.
    Kustár Zoltán, a debreceni Református Kollégium igazgatóságának elnöke azt mondta: az 500 éves reformáció legfontosabb programjának nevezte, hogy minden ember anyanyelven olvashasson Bibliát.
    Utalt arra, hogy a magyar nyelven megjelent szentírás az irodalmi nyelv alapja is lett, s az 1538 óta működő Református Kollégium - ahol két éven át Arany János is tanult - lelkészi és tanítóképző intézményei a magyar nyelv oktatásának fontos helyszínei voltak. Ezért is lesz az ünnep kiemelt eseményének, a közös versmondásnak a helyszíne a kollégium Oratóriuma - mondta.
    Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke hozzátette: a debreceni diákokkal együtt szavalják majd Arany János A legszebb virág című versét a helyi gimnázium tanulói, az óvodások pedig egy budapesti intézmény óvodásaival egy időben mondanak el közösen agy Arany-verset november 13-án, a magyar nyelv napján.
    Jantyik Zsolt azt is elmondta, hogy Nagyszalonta mellett Balatonfüred is kapcsolódik a debreceni eseményekhez: a Balaton-parti városban versmondó versenyt rendeznek, ahol határon túli fiatalok mellett számos hazai település diákjai, köztük debreceni fiatalok is részt vesznek.
    A magyar nyelv napja debreceni programjaihoz számos helyi intézmény is kapcsolódik. Érdekes programokkal várják a fiatalokat és az érdeklődőket a Csokonai Színházban, a Déri Múzeum irodalom házában, a helyi közösségi házakban, könyvtárakban, a Kölcsey központban és az egyetemi közösségi térben, a nagyerdei víztoronyban - hangzott el a sajtótájékoztatón.
    Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon tette hivatalos nyelvvé a magyart a reformkori országgyűlés.


MTI 2017. november 9., csütörtök 13:28

2017. november 6., hétfő

Diákjog-e a nyílt napon való részvétel?

Fontos kérdés, hogy a diák hol folytassa tanulmányait az általános iskola, illetve a középiskola befejezése után. A megalapozott döntésben nagy segítséget tud nyújtani, ha a tanuló részt tud venni a vágyott iskola nyílt napján.
Az is könnyen belátható azonban, hogy ha egy nyolcadikos diák minden középiskolát meglátogat, igen keveset tartózkodik az általános iskolában. A saját iskolában meglévő óralátogatási kötelezettség és a nyílt napon megszerezhető továbbtanulási információhoz való jog között a jogalkotó az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet útján kíván egyensúlyt teremteni. A rendelet módosítja az iskolai hiányzások igazolására vonatkozó szabályozást és rögzíti, hogy a tanuló tanítási évenként legfeljebb két alkalommal részt vehet pályaválasztási célú rendezvényen, s az iskola a szervező intézmény által kiállított igazolást köteles elfogadni.
A jövőbeni viták elkerülése érdekében szó szerint idézem a 2017. október 4-től hatályos új szabályt a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletből:
51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.
(2)  Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
d) a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja,
e) az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a továbbtanulásra készülő diák három intézménybe szeretne elmenni nyílt napra.
 A válasz az, hogy az első két nyílt nap esetében a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 52. § (2) bekezdés e) pontja alapján igazolt a távollét.
További intézmények meglátogatására akkor van lehetőség, ha a tanuló (18 év alatti tanuló esetén a szülő) írásban, az iskola házirendjében szabályozott módon előzetesen kérte, hogy részt vehessen a harmadik intézményben is a nyílt napon, és ezt az iskola engedélyezte. Ez esetben a rendelet 52. § (2) bekezdés a) pontja alapján lesz igazolt a távollét.

2017. november 6.

dr. Jásper András

Fotó: https://stocksnap.io/photo/Y2AHVPYB51

2017. október 28., szombat

Kronológiát tartalmazó atlasz az érettségin

Több megkeresést kaptunk érettségire készülő diákoktól, hogy vajon használható-e a kronológiát is tartalmazó korábbi történelem atlasz a 2017/2018. tanév vizsgaidőszakában.

A 2017. október 4-től hatályos új szabály szerint igen. Ezen a napon lépett hatályba az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet új 3.§-a. Az új szabály szerint:
„3. § A 2017/2018. tanév vizsgaidőszakaiban az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2017/2018. tanévi vagy azt megelőző tankönyvjegyzékeken szereplő középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.”

2017. október 28.

dr. Jásper András

2017. október 24., kedd

Cecelia Ahern – A tökéletes

Abba a hibába estem, hogy a borítójáról ítéltem meg a könyvet, de szerencsére ki is nyitottam… Soha ne ítélj meg egy könyvet a borítójáról, mert a végén elszalasztasz egy remek olvasmányt!

Fülszöveg
„A társadalom, melyben Celestine North él, tökéletességet vár el tagjaitól. Azzal, hogy az erkölcsi vizsgálóbizottság Vétkesnek ítélte a lányt, megfosztotta őt alapvető jogaitól, és darabjaira zúzta szét egész eddigi életét. Amióta pedig Crevan bíró úr első számú közellenségnek nyilvánította, Celestine menekülni kényszerül egyetlen bizalmasával, Carrickkel. Óva őrzi nagy titkát, amellyel talán romba dönthetné az egész Vétkes-rendszert, és amely miatt már így is számtalan ember tűnt el nyomtalanul.

A csatában Crevan bíró úr áll nyerésre, és Celestine-nek fogytán az ideje, egyre nagyobb nyomás nehezedik rá. Döntenie kell, hogy magát menti-e, vagy önmagát feláldozva az összes Vétkest. Vajon be tudja-e bizonyítani, hogy az ember nem tökéletes lény, és olykor tévedhet?” (Libri, 2017)


Az íróról
Cecelia Ahern (Dublin, Írország 1981. szeptember 30.) az egyik legnépszerűbb kortárs ír regényíró. Az Ui. Szeretlek című könyve hozta meg neki a világsikert. Producere volt a Nem ér a nevem című tévésorozatnak Christina Applegate főszereplésével. Ahern apja a volt ír kormányfő (Taoiseach), Bertie Ahern. Sógora Nicky Byrne a Westlife tagja. Újságírásból diplomázott a dublini Griffith College-ban. 2009-ben született gyermeke, Robin. (Wikipedia, 2015)

A műről
A regény a Vétkes című könyv folytatásaként íródott, de alapvetően önmagában is élvezhető és érhető, mert minden olyan háttérinformációt megad, amely a történet szempontjából fontos. Nekem volt olyan szerencsém, hogy egymás után tudtam elolvasni a két könyvet, ami azért mondható pozitívumnak, mert nem biztos, hogy kibírtam volna, ha várnom kell rá, mint mondjuk a Harry Potterekre… (bár a mai napig nem értem, hogy miként bírtam egy-egy évet várni a következőig, hiszen mindegyiket imádtam).
A legjobb – vagy legrosszabb – az egészben, hogy nem rugaszkodott el a mai valóságtól és nem kell, hogy nagyon messzire menjen, mert akár itt nálunk, Magyarországon is játszódhatna. Sok olyan kérdést feszeget, amelyek a társadalmunk egészét érintik, és nagyon nehéz meghúzni a határt jó és rossz között. Nehéz beismerni, hogy nem minden dönthető el egyértelműen, és mindennek megvan a másik oldala is, de mindenesetre pánikkeltő belegondolni, hogy néha elmélázik az ember a gondolattal, hogy aki „vétkezett” az „bűnhődjön”, az ár mindegy.
A Tökéletes – és a Vétkes is – szerintem egy remek szatíra arról, hogy milyen elkeseredetten keressük a társadalmi elfogadottságot, mindazonáltal egy rettenetes mélységeket megélő dráma arról, hogy a társadalom mennyire el tud fordulni önmagától. Mindezt pedig egy remek ifjúsági regénybe csomagolva kapjuk.
Nem tudtam letenni a regényt, és ha téged is érdekelnek az igazságtalanságok, vagy hiszel abban, hogy az igazság mindig mindenre magyarázatot ad, akkor nem fogsz csalódni ebben a könyvben, mert simán kétségbe fogod vonni a saját gondolataidat is.
A borító alapján biztosan nem olvastam volna el, a boltban nem vettem volna le a polcról, de mivel jó helyről jött az ajánlás, ezért adtam neki egy esélyt, és egyáltalán nem bántam meg! Több ilyen regény kellene, amelyik nem csupán magával ragad, de mondanivalója is van. Nem várja el, hogy egyetérts vele, sőt, éppen arra buzdít, hogy vitatkozz, gondolkozz és lásd reálisan a mindennapjaidat. Nagyon szeretném, ha minél többen tennék magukévá a kritikus gondolkodás képességét, a vitakultúrát, annak a befogadását, hogy az igazság nem fekete vagy fehér. A hibáinkból tanulunk ugyan, de ki dönti el, hogy milyen árat fizetünk érte?

Laukó Zsófia
Adatok:
  • ISBN: 9789632936598
  • Terjedelem: 380 oldal
  • Méret: 130 x 197 mm
  • Kötés: füles, kartonált
  • Ár: 3499 Ft
  • Megjelenés: 2017. 08. 28.





2017. október 23., hétfő

Elfogadta a román szenátus az oltástörvény tervezetét

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
    Bukarest, 2017. október 23., hétfő (MTI) - Egyetlen tartózkodással, csaknem egyhangúlag szavazta meg a román szenátus hétfőn az oltástörvény tervezetét, amely a súlyos kanyarójárvány közepette éles közvitát váltott ki a román társadalomban.   

    A szenátorok lényegi módosítás nélkül erősítették a bukaresti kormány által augusztusban elfogadott törvénytervezetet, amelynek első változatát még áprilisban bocsátotta közvitára az egészségügyi minisztérium. Az eredeti tervek szerint a törvény 2018 január elsején lépett volna hatályba, ezt a rendelkezést azonban a szenátus törölte a szövegből.
    A román egészségügyi hatóságok az oltásmegtagadás büntetésével akarták elejét venni annak, hogy a kanyaróhoz hasonlóan más, felszámoltnak hitt ragályos betegségek okozzanak járványt az országban, de szándékuk heves ellenállásba ütközött az oltások káros mellékhatásaitól tartó, a kanyaró körüli médiakampány mögött gyógyszeripari érdekeket sejtő civil szervezetek részéről. A kidolgozott tervezet végül nem írt elő közvetlen büntetést az oltásmegtagadásért, viszont megbélyegzéssel és kiközösítéssel próbál nyomást gyakorolni a szülőkre.
    A törvénytervezet szerint a gyerekek bölcsődei, óvodai vagy iskolai beíratásához oltási bizonylatot kell mellékelni, vagy háziorvosi igazolást arról, ha valamely vakcina beadása ellenjavallt. Amennyiben a gyermek nem kapta meg a korának megfelelő kötelező védőoltások mindegyikét, az oktatási intézménynek és az egészségügyi hatóságoknak egy éven belül gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerek ellenállóvá váljon az oltásprogramban nevesített ragályos betegségekkel szemben.
    A szülők (vagy törvényes gyámok) hozzájárulása a gyermek beoltásához alapértelmezett, azok a szülők, akik ezt ellenzik, írásos nyilatkozattal akadályozhatják meg a törvényben megszabott
kötelező vakcinák beadását.
    Magát az oltásmegtagadást nem büntetnék, de tízezer lejes (670 ezer forintos) bírságot helyeznek kilátásba azoknak az oltásmegtagadó szülőknek, akik nem vesznek részt a számukra szervezett egészségügyi tanácsadásokon. A megyei oltásügyi bizottságoknak legalább háromhavi rendszerességgel kell "tanácsadást" szervezniük az oltásmegtagadó szülők számára, amíg rá nem veszik őket, hogy jobb belátásra térjenek.
    A román közegészségügyi hatóságok által ingyenesen biztosított oltásprogram a torokgyíkkal, tetanusszal, szamárköhögéssel, kanyaróval, rózsahimlővel, mumpsszal, és hepatitis B vírussal szembeni immunitás kialakítását célozza.
    Az oltások beadatását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában a szülők egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított kampány hatására. A médiakampány és az oltóanyag-ellátás akadozása miatt a lakosság átoltottsági szintje a járványügyi védettséget jelentő 95 százalékról 80 százalékra csökkent. Ilyen körülmények között a több európai országot érintő kanyarójárvány Romániában csaknem tízezer megbetegedést okozott és 35 halálos áldozatot követelt.
     A törvényről a végső döntést a kétkamarás román parlament képviselőháza hozza meg.


MTI 2017. október 23., hétfő 21:02
Fotó: https://stocksnap.io/photo/R03OF7GWTB