2020. december 29., kedd

Kétnyelvű jubileumi kiadvány a 30 éves Magyar Jazz Szövetségtől

 - Nyolcvan oldalas, magyar és angol nyelvű, képekkel gazdagon illusztrált kiadványt jelentetett meg a Magyar Jazz Szövetség megalakulása harmincadik évfordulója alkalmából.

https://www.jazzszovetseg.hu/rendezvenyek/az-ev-fiatal-jazz-zenesze/10-rolunk/127-30-ev-jazz

    A 30 év jazz című kötet áttekinti a dzsessz és a szövetség történetét, képet ad a műfaj hazai intézményrendszeréről és szellemi hátországáról, bemutatja a nemzetközi érdeklődésre számot tartó magyar előadókat, az új nemzedéket képviselő fiatalokat - szerepel a szövetség ajánlójában.

    A Turi Gábor szerkesztésében megjelent kiadványban megtalálható a listája a szövetség szakmai díjaiban részesült muzsikusoknak, kritikusoknak, szervezőknek, támogatóknak.

    A Magyar Jazz Szövetség, a műfaj mindmáig egyetlen, országos hatáskörű társadalmi és szakmai szervezete 1990-ben alakult. Kezdeményezője és elsőként megválasztott elnöke Gonda János volt, akit azóta Kőszegi Imre, László Attila, Márkus Tibor, majd 2013-tól Bágyi Balázs követett a szervezet élén.

    A ma több száz tagot számláló szövetség hivatásos és amatőr muzsikusokat, szakembereket és dzsesszkedvelőket egyaránt tömörít a soraiban. Tevékenysége az idők során folyamatosan bővült, a műfaj általános képviseletén túl rendezvények szervezését, tehetséggondozást, ismeretterjesztést és a műfajért tevékenykedők szakmai elismerését is magába foglalja.

    A 30 év jazz című kötet díjmentesen beszerezhető a kiemelt dzsesszklubokban, a műfajjal foglalkozó oktatási intézményekben és a kiemelt kulturális központokban. Elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

 

MTI 2020. december 28., hétfő 10:59

 

 A könyv pdf-formátumban letölthető ITT

2020. december 28., hétfő

Online rendezi meg nyílt napját januárban a Semmelweis Egyetem

  - Online formában rendezik meg a Semmelweis Egyetem (SE) a nyílt napját. Január 15-én és 16-án több mint száz esemény mutatja be az intézmény hat karát, szakközépiskoláit, tudományos diákköri munkáját és tehetséggondozó programját.

    Az egyetem hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye idézi Hermann Péter oktatási rektorhelyettest, aki szerint fontos, hogy az érettségi előtt álló fiatalok, valamint az egészségügyi szakközépiskolába készülők a jelen helyzetben is a leghatékonyabban ismerhessék meg az intézményt.

    Hozzátette: a SE az első helyes jelentkezések tekintetében a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény az orvos- és egészségtudomány iránt érdeklődők körében. Ezért az a céljuk, hogy mások mellett a leendő orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, gyógytornászok, szülésznők, mentőtisztek, egészségügyi menedzserek, konduktorok idén is választ kapjanak a továbbtanulással kapcsolatos kérdéseikre.

    A programra már lehet regisztrálni.

 

MTI 2020. december 28., hétfő 10:00

2020. december 4., péntek

Képzeld el Clooney-val!

 Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt


Nem titok: egy forgatókönyv alapját tartja kezében az olvasó, melynek rendezője és főszereplője George Clooney, és decemberben kerül a Netflix adásába. Mégis – mint mindig – hiba lenne a filmmel kezdeni. Szuggesztív, finoman aprólékos szöveget írt Lily Brooks-Dalton, és ettől csontunkban érezzük a történetet, (lehetséges) jövőnket.

A fiatal írónő az Agymenők című sorozat szakmai felkészültségével és a svéd krimik feszültségével vezet végig egy rövidnek tűnő, de valójában lassan feltárulkozó eseményen. A leírások picinyke LEGO kockaként építenek fel egy képzelt, de bármikor valósággá váló világot, ahol már nincs, vagy alig van szerepe az embernek.

Nincsenek hosszú párbeszédek, álmodozások, egyáltalán bármi, ami nem történt volna már meg vagy nem közvetlen feladatot jelent. A szereplők helyzetét, lehetőségeit nézve mindez felesleges és önmagukra nézve is káros luxus lenne. Nincs kivel veszekedni, kibékülni vagy újrakezdeni. Tények vannak, melyeknek ismeretlen az oka, és nem belátható a következménye.

Emlékek vannak, amelyekre lehet másképp gondolni, mint korábban vagy ugyanúgy, de leginkább csak emlékezni lehet rájuk. Arra, hogy mennyire tud fájni, ami már korábban is fájt, és hogy mennyire hasonlítanak ezek a fájdalmak egymásra. Arra, hogy mennyi erő van egy jó emlékben, és hogy mennyire lehet vágyni rá, hogy újra megtörténjen.

A szöveg olyan egyszerű kérdésekre ad választ, mint hogy bele lehet-e halni a szomorúságba? Lehet-e haladni, ha az emlékeink töltik ki a gondolatainkat? Meg lehet-e halni békével? Aki nem tud, az meg tud-e tanulni szeretni? Ha nem ismerjük, akitől származunk, öröklődnek-e a gondolatai, döntései?

A könyvben szerepet kap az Iris név, ami szivárványt jelent. Isten szivárványt küld az özönvizet túlélő Noénak. Vajon ez ugyanaz az üzenet vagy véletlen egybeesés?

No, de miről szól a könyv?

A történet két szálon fut.

Több évnyi távollét és összezártság után küldetéséből visszatérő űrexpedíció közeledik a Földhöz. Olyan messzire merészkedtek, amilyen messze ember még nem járt. Megannyi, pontosan dokumentált, feldolgozásra és továbbgondolásra váró adat. Hozzájuk hasonlót még senki nem tapasztalt, mért vagy látott.

A másik történet Clooneyé. A magányos – képtelen vagyok leírni, hogy öreg, hiszen ő mindig tehetséges, sármos és érdekes – kutatóról szól. Az északi sarki bázist kapkodó hirtelenséggel ürítik ki, de ő maradni akart. Dolgozni, amíg él. Addig élni, amíg dolgozni tud. Egy kislány marad vele, Iris.

A két szálban közös, hogy sem az űrhajó öt fős legénysége, sem a kutató egy éve nem hallott hírt emberekről. Megszakadt a rádiókapcsolat. Az is közös bennük, hogy… Sok közös van bennük, amit a szerző óvatosan, lassan bont ki, mint valami sejtelmes karácsonyi ajándékot. Így tárul az olvasó elé egy-egy újabb, picinyke része az ajándéknak, ami talán, ha egész teljességében ott lesz előttünk, minden sallangtól mentesen, maga az élet valódi lényege.

Amikor a könyv tartalma a papír/digitális felület és a szemünk közötti élete után átköltözik a fejünkbe, önálló életre kel. A jelentéktelen képek újra elevenednek, és keresik jelentésüket.

 

Lily Brooks-Dalton

Fülszöveg

Augustine-t, a zseniális, idős asztronómust csak a csillagok érdeklik. A tudós évek óta elszigetelt kutatóállomásokon él, és az eget tanulmányozza, hogy felderítse az univerzum létrejöttét. A mostani állomásán, egy sarkvidéki kutatóbázison viszont katasztrofális eseményről kapnak hírt, és evakuálják a dolgozókat, ám Augustine makacsul megtagadja a munkája félbehagyását. Nem sokkal a többiek távozása után felfedez egy rejtélyes gyermeket, Irist, és észreveszi, hogy a rádiófrekvenciák elnémultak. Magukra maradtak.

Ugyanebben az időben Sullivan éppen az Aether fedélzetén repül hazafelé a Jupitertől.

Ő és a csapata többi tagja az első olyan űrhajósok, akik ilyen mélyen merészkedtek az űrbe, és Sully már megbékélt az áldozatokkal, amelyeket ez megkövetelt tőle: a lánya hátrahagyásával és a házassága felbomlásával. Az útjuk eddig sikeres volt, de amikor a Küldetésirányítás magyarázat nélkül elhallgat, Sullynak és társainak el kell gondolkozniuk azon, hogy hazatérnek-e valaha.

Miközben Augustine és Sully embertelen, de gyönyörű környezetben néznek szembe bizonytalan jövőjükkel, a történetük fokozatosan összefonódik, egy megrázó végkifejlet felé tartva. Lily Brooks-Dalton regénye a legfontosabb kérdéseket teszi fel kristálytiszta prózájával: mi éli túl a világvégét? Hogyan adjunk értelmet az életünknek?

A kötetet a 2016-os megjelenését követően számos magazin az év legjobbjai közé válogatta, Colson Whitehead egyenesen a kedvencének nevezte. 2020-ban George Clooney készített belőle The Midnight Sky (Az éjféli égbolt) címmel filmet a Netflixre, ráadásul ő játssza főszerepben Augustine karakterét.

 

Filmpremier a Netflixen december 23-án!

https://www.youtube.com/watch?v=Hw8CWomUPQE

A kötet megrendelhető az Agave Könyvek webáruházában

25 % kedvezménnyel!

https://www.agavekonyvek.hu/konyvek/ejfeli-napfeny

Köszönet a recenziós példányért az Agave Könyveknek!