2019. június 6., csütörtök

Karig Sára: A szerencse lánya


Intellektuális csemege olyan ember történetét olvasni, akinek hétköznapi ismerősei voltak olyan nagy emberek, akik nevét még az iskolában tanultam meg. Karig Sára közeli kapcsolatban volt a C-vitamin feltalálásáért Nobel díjat kapott Szent-Györgyi Alberttel és családjával, Radnóti Miklóssal és feleségével vagy említhetem „a vörös grófnő”, Károlyi Mihály, a magyar népköztársaság első miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke feleségét, Károlyi Mihálynét. Hosszan lehetne sorolni a híres kortársakat, munkatársakat, mint például Raul Wallenberget, nekem mégis legjobban az tetszett, amilyen természetességgel mesélt róluk Karig Sára.

Lassan haladtam a könyv olvasásával, de nem a nyelvezet nehézsége miatt. Interjúkötet, amelyben tulajdonképpen a riporter kérdéseire adott, magnószalagra rögzített élő szöveg került. Tehát maga a szöveg jól tagolt, könnyen olvasható. Azonban Karig Sára emlékein, élményein bizony elég gyakran meg kellett állnom gondolkozni. Az interjút ráadásul nagyon gazdag és részletes jegyzet, névjegyzék és képanyag egészíti ki. Ezek böngészéséhez is kellett idő.
 Érdemes volt megállni olyan részletek olvasásánál is, mint a „Kék cédulás választási csalás” vagy éppen a Gulág börtöntáboraiban elszenvedett időszak.
Számomra nagy élmény volt ez a könyv. Ajánlom is mindazoknak, akik szeretik a történelmet nem csak a történelemkönyvekből megismerni, hanem kíváncsiak a TANÚK szubjektív, mégis TÉNYSZERŰ emlékeire is. Úgy vélem, ez a kötet nagyon hasznos kiegészítője közelmúltunk történelmének.

Fülszöveg:
Karig Sára nevét sokan ismerik a Népek Meséi sorozatból, Bulgakov-fordításaiból, és talán még az 1947-es választásokkal kapcsolatos szerepéről is hallottak jó néhányan. 1988-89-ben elmesélte fordulatos élettörténetét Bakonyi Évának. Az interjú, s vele az interjúalany most új életre kel: megtudjuk, hogy a bajai úrilányból hogyan lett szociáldemokrata, Radnótiék és a Szent-Györgyi család barátja; hadifoglyok, bujkáló zsidók, árva gyerekek megmentője, utóbb a Világ Igaza; a kék cédulás választások leleplezője, majd hat évig vorkutai fogoly, hazajövetele után pedig évtizedekig az Európa Könyvkiadó szerkesztője, neves műfordító, akinek köszönhetően számos orosz, bolgár és ukrán irodalmi mű szólalt meg magyarul. A szöveget jegyzetekkel, annotált névmutatóval és fényképekkel adjuk közre.

Könyv adatok
  • Cím: A szerencse lánya
  • Szerző: KARIG SÁRA
  • Kiadó: Magvető Kiadó
  • Sorozat: Tények és Tanúk
  • Oldalszám: 684 oldal
  • Megjelenés: 2019. április 10.
  • Kötés: Keménytáblás
  • ISBN: 9789631438406
  • Méret: 197 mm x 124 mm


Link

Részlet a könyvből
Na, hogy miért dobtak ki engem a zárdából, azt is elmondom. Nálunk soha nem verték a gyerekeket. Senki nem is figyelmeztetett engem arra, hogy ott esetleg előfordulhat. Elég nagy érdeklődéssel mentem iskolába, bár akkor már olvastam, könyveket nem tiltottak el tőlünk, és normális, emberi hangon beszéltek nálunk. Nagy örömmel, új táskával, a kis matrózruhámban elindultam, fekete lakkcipőben, fehér zoknival. Még anyám mondta: „Ne piszkítsd össze, és ne a háztetőn menj, tedd meg ezt most az egyszer.” Elmentem, beültem a padba. Említettem, hogy én már akkor olvastam. A Miasszonyunkról elnevezett iskolanővéreknek nagyon szép egyenruhájuk volt. Fekete, alatta fehér, és az arcukból csak kevés látszott, a nyakuk már nem. Fekete-fehér volt minden rajtuk, rakott szoknyában jártak, néha fehér kötényt vettek fel, például a háztartási órán. Az volt a nagy csalódás, mikor láttam, hogy bejön egy nő, kis fityula volt a fején, semmi fátyol, ami lebegett volna utána. Jelöltnő volt, nekik is volt próbaidejük.

A folytatáshoz kattintson ide!