2019. április 14., vasárnap

Az alapvető jogok biztosa az iskola, a tankerület és a szakértői bizottság eljárásáról egy sajátos nevelési igényű gyermek oktatása kapcsán


Egy sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatása és iskolakijelölése ügyében szinte valamennyi érintett szereplő, az iskola, a fenntartó tankerület, sőt maga az illetékes szakértői bizottság is a garanciális jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva járt el – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy szülői panaszbeadvány vizsgálata során. Székely László ombudsman a tanulságok nyomán jelentésében több ajánlást tett, közöttük az ügyben szereplő pedagógusok és ügyintézők kötelező továbbképzésének szükségességét is megfogalmazta.
Egy édesanya panaszbeadványban sérelmezte, hogy a gyermeke budapesti általános iskolájának igazgatója figyelmen kívül hagyta a szakértői bizottság javaslatát a pszichés problémákkal és tanulási zavarokkal küzdő sajátos nevelési igényű tanuló egyéni előrehaladású oktatásáról. A tanév végén az iskola ráadásul azt közölte a szülővel, hogy gyermeke nem sajátította el az alapokat, integráltan nem nevelhető, így nem engedhetik a második évfolyamra. Ezt követően a gyermek a tankerület igazgatójának engedélyével egy másik, speciális általános iskolában kezdte meg a következő tanévet.
Az ombudsman utánajárt a problémának. Jelentésében is kitért rá, hogy a szakértői bizottság korábban ugyan kijelölte a panaszos sajátos nevelési igényű és integrált oktatásra jogosult gyermeke számára a kötelező felvételt biztosító iskolát, a szülők azonban ezzel a döntéssel elégedetlenek voltak, ezért kérték gyermekük átvételét a másik tanintézetbe. Később ennek a tanintézetnek az eljárását is kifogásolták. Az alapjogi biztos megállapította, hogy ez a második iskola a tanulót a jogszabályi előírást figyelmen kívül hagyva vette fel, mivel a szakértői vélemény nem ezt a tanintézetet jelölte ki a számára. Mindez sértette a jogbiztonság követelményét. A biztos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felvétel jogszerűtlensége nem mentesíti a kötelezettségei alól az iskolát, mivel az a hatályos alapdokumentuma szerint rendelkezett a tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges személyi-tárgyi alapfeltételekkel.
A biztos jelentésében – hasonló, korábbi ügyeket követően – immár sokadszor hangsúlyozta, hogy a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van ahhoz, hogy a jogosultság megállapításától fogva az állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást kapjon, amit a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői véleményt követve az iskola igazgatója engedélyezi a sajátos nevelési igényű tanuló adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású oktatást és meghatározza, hogy melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Az első évfolyam harmadszori megismétlésének elkerülése érdekében a szakértői bizottság külön ajánlást fogalmazott meg matematikából. A biztos megállapította, hogy ezt az ajánlást az iskola figyelmen kívül hagyta. A visszás helyzetet tovább rontotta, hogy a tankerület nem tárta fel, sőt megerősítette az iskola jogsértő gyakorlatát.
A biztos az iskolakijelölési eljárással kapcsolatosan is visszásságot tárt fel. A gyermek ugyanis ismét iskolaváltásra kényszerült, de a szakértői bizottság a szabályok mellőzésével olyan újabb tanintézetet jelölt ki számára, amely az alapdokumentuma szerint eleve nem rendelkezett a sajátos nevelési igényű tanuló oktatásához szükséges feltételekkel. A biztos megállapította, hogy a szakértői bizottság eközben olyan tankerületet vont be az eljárásba, amely az ügyben eleve nem volt illetékes, ez a tankerület pedig egy olyan iskola kijelölését támogatta, amely nem tudta biztosítani a tanuló státuszának megfelelő oktatást.
Székely László alapjogi biztos az iskolánál és a tankerületnél is kezdeményezte, hogy a helyes joggyakorlat ismereteinek elsajátítása és a sajátos nevelési igényű tanulók megfelelő nevelése-oktatása érdekében kötelezzék továbbképzésre az érintett pedagógusokat és tankerületi ügyintézőket. Az ombudsman emellett felhívta az ügyben eljáró szakértői bizottságot az iskolakijelölés szabályainak teljes körű betartására.

www.ajbh.hu

2019. április 10., szerda

Cecilia Ahern – Üvöltés

Mindennapinak tűnő szituációk és ahogy megéljük őket. Mindennapjaink problémái, amelyek mindenkit másként érintenek, azonban megérintenek. Megéljük őket, de legalább ismerünk olyat, akivel már történt hasonló. Különböző korosztályok és élethelyzetek kerülnek bemutatásra rövid történetekkel, melyek akár nőként, akár férfiként tanulságot hordoznak magukban, érdemes kicsit mögé látni a banálisnak tűnő cselekményeknek is.

Fülszöveg
„A kötetben harminc különleges, fantáziadús történetet olvashatunk, amelyekben nők küzdenek le ezernyi viszontagságot agyafúrtságuk, leleményességük és könyörületességük révén.
A novellák főszereplőit olyan dilemmák, vágyak és törekvések mozgatják, amelyekkel a világ minden pontján azonosulni tudnak a nők. Az ismerős élethelyzetek jó adag mágikus realizmussal fűszerezve meghökkentő és sokszor roppant mulatságos végkifejletbe torkollnak. A gondolatébresztő írások hősnői életük különböző területein (házasság, gyereknevelés, politika, karrier) szembesülnek titokzatos, de nagyon is valós problémákkal.
Egyikük bőrén vészjósló harapásnyomok jelennek meg, a másikat egy rémálomszerű prezentáció kellős közepén szó szerint elnyeli a föld, a harmadik pedig elhatározza, hogy visszaviszi megunt férjét a boltba, ahol annak idején beszerezte. A különféle akadályokkal birkózó nők életét az is formálja, miként tekintenek rájuk mások, de leginkább persze az, hogy ők maguk érzékelik-e a bennük rejlő erőt.
A harminc novella őszinte képet mutat arról, milyen a mai világban nőnek lenni.”

Az írónőről
„Újságírásból és média kommunikációból szerzett diplomát. 21 évesen írta U.i.: Szeretlek c. első regényét, melyet 2004-es megjelenésekor több mint 40 országban adtak el és amelyből film is készült.
2004/2005-ban a Brit Könyvdíj (British Book Awards) Legjobb Újonc (Best Newcomer) kategóriájára jelölték. 2005-ben elnyerte az Irish Post Award for Literature és a Corinne-díjat második könyvéért (Ahol a szivárvány véget ér).
Megjelent novellái bevételeit jótékony célokra ajánlotta fel.
Bennem élsz c. regényét a Legnépszerűbb Könyv díjára jelölték 2008-ban, ugyanebben az évben a Glamour az Év Nőjének választotta.” (Libri, 2019)

A műről
Miután A vétkes és A tökéletes című könyveivel levett a lábamról, amit a Lantmadár című regényével meg is erősített, nem is volt kérdés, hogy nagy érdeklődéssel vártam az új könyvét. Ami ráadásul nagyon érdekes témával foglalkozik. Amikor a fülszöveget elolvastam, elfogott némi aggodalom, hiszen azt írja, hogy „harcosan feminista”, ami a fogalom nagyon gyakori helytelen használata miatt kétes érzéseket kelt az emberben. Mondom ezt nőként, feministaként. A szerencse az, hogy az írónő ismét remekelt!
30 különböző történtet, melyek mindegyikében női főszereplő kerül valamilyen mókás, azonban mégis hétköznapinak tűnő szituációba. Remekül bemutatja a női lét dilemmáit, élethelyzeteit, melyek mellett nap, mint nap elsétálunk mi magunk is. Elhessegetjük, átlépünk rajta, egyszerű szorongásnak, pillanatnyi dolognak tűnnek. A történet hősnőivel valószínűleg mindannyian azonosulni tudunk, pedig életkor, életmód, családi állapot tekintetében nagyon különbözőek a szereplők.
Amikor először olvastam a címét, Katy Perry hasonló című száma jutott eszembe, amelynek szintén hasonló mondanivalója van: halld, hogy üvöltök! Nagyon találó a könyv címe, azonosul a mondanivalójával, mégis figyelemfelhívó. Akár a történetek, egyenként és együtt is. Humoros, szórakoztató sztorik. Aki csak egy kicsit nevetgélni szeretne más „kárán”, annak is ajánlom a kötetet, mindazonáltal minden történet mögött van egy felvetés, egy kérdés, egy kis fricska, hogy mennyire vesszük észre akár saját magunkat a mindennapokban. Nőként, Anyaként vagy bármilyen szerepben. Szerencsére nem kell megmenteni a női nemet és véleményem szerint a kötet célja sem az, hogy véres zászlóként hordozza körbe a „nőt” és bizonygassa, hogy lám, neki milyen rossz. Ki-ki saját vérmérsékletének és életfilozófiájának megfelelően tudja forgatni a novellákat, de szerintem az is talál benne néhány neki szóló gondolatot, aki romjaiból építi újra önmagát, önbizalmát és az is, aki kellő humorral és tapasztalattal áll már az életében adódó viszontagságok elé, hiszen ő is jót tud szórakozni egy-egy történeten. Ez egy könyv nőknek nőkről? Nem. Ez egy novelláskötet, amelyben csupa olyan női karakter szerepel, akikről érdemes olvasni, mert történetük szórakoztató, tanulságos és rámutat egy nőket érintő problémára. Az, hogy ezeket a „problémákat” hogyan súlyozzuk, az már ránk van bízva, azonban mindenképp érdemes elgondolkodni rajtuk, pláne akkor, amikor a kis elbeszélés végére érve nem egyértelmű, hogy mi lenne a probléma, a megfogalmazott üzenet, hiszen annyira hétköznapi a szituáció…

Olvasson bele a Üvöltés c. könyvbe! (PDF)

Adatok
Cím: Üvöltés
Szerző: Cecelia Ahern
Oldalszám: 350 oldal
Megjelenés: 2019. március 05.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789632938745
Méret: 200 mm x 125
Moly adatlap: https://moly.hu/konyvek/cecelia-ahern-uvoltes

2019. április 5., péntek

ODT márciusi ülése


Az Országos Diák Tanács márciusban is megtartotta ülését, amin ismételten kiemelten foglalkozott a kötelező nyelvvizsga kérdésével. A tanácskozáson az ODT szintén tárgyalta az előrehozott érettségik bővítésének kérdését valamint foglalkozott a kötelező kollégiumi órák számának csökkentésével is. Az ülésen részt vett dr. Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár Úr is.
Az ODT ismételten felhívta dr. Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár Úr figyelmét az ODT 2019.02.15-ei ülésén elfogadott határozatra, amiben megfogalmazta, hogy a Kormányzat mérlegelje a szabályozás tervezett bevezetésének eredeti időpontját és minél előbb hozza nyilvánosságra az új szabályozáshoz társuló rendelkezéseket, különösen a pontszámítási rendszer változásait és a sajátos nevelést igénylő (SNI) tanulók felsőoktatási jelentkezéséről szóló részletszabályozást.
Az ODT következő ülésére meghívja a Nemzeti Ifjúsági Tanács és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselőit annak érdekekében, hogy a három legitim érdekképviseleti szerv egységes álláspontot fogalmazzon meg a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § 3. bekezdésének 2020. január 1-től hatályos módosításával kapcsolatban.
Az ODT rámutatott arra, hogy egy olyan érettségi rendszer, amely megengedi az előrehozott érettségi letételét azon tantárgyakból, amelyek tanítása az utolsó évfolyamnál hamarabb fejeződik be, előnyös lenne a közoktatásban tanulók számára. Az ODT felkérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy előzetes ígéretéhez híven alkossa meg a megfelelő jogi hátteret és már a 2019-es őszi és a 2020. májusi érettségi vizsgaidőszakra terjessze ki az Országos Diákparlament 8-as pontja szerint az előrehozott érettségi tantárgyak körét.
Az Országos Diákparlament 36-os pontjában megfogalmazott javaslat szerint az ODT támogatja azt az elképzelést, hogy a jelenleg az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 4. paragrafusának szabályozása szerinti 15 kötelező óra kollégiumi foglalkozás helyett, hetente minimum 8, de legfeljebb 15 óra kötelező kollégiumi foglalkozás kerüljön megtartásra. Az Országos Diáktanács a tanulók terheinek csökkentése és a nagyobb intézményi hatáskör érdekében támogatja az ilyen jellegű jogszabálymódosítást.
Az ülésen 2. napirendi pontban megszavazásra került 5 fő személye (Ázbej Theodor, Kovács Domokos, Lajer Bettina, Robotka Róbert Marcell, Szilas Kincső Natália), akik részt vesznek a 2019. őszi Megyei Diákparlamentek és a 2020-as Országos Diákparlament előkészítő munkacsoport munkájában.
Az ülésen 2. napirendi pontban megszavazásra került 5 fő személye (Ázbej Theodor, Kovács Domokos, Lajer Bettina, Robotka Róbert Marcell, Szilas Kincső Natália), akik részt vesznek a 2019. őszi Megyei Diákparlamentek és a 2020-as Országos Diákparlament előkészítő munkacsoportban.
Az ülésen meghozott határozatok itt érhetőek el:

Beszámolót írta:
Kovács Domokos Péter – ODT Tag


2019. április 4., csütörtök

Diákhírlevél


Megjelent a Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központ munkatársai által szerkesztett Diákhírlevél 2019. áprilisi száma. A havonta megjelenő kiadvány korábbi és legfrissebb száma az alábbi linken érhető el:


A Diákhírlevél letöltése ingyenes.

2019. február 18., hétfő

Ismét ülésezett az Országos Diáktanács


Az Országos Diáktanács januári kihelyezett ülése után ismételten az Emberi Erőforrások Minisztériumában tartotta meg ülését. Az Országos Diáktanács két témában tárgyalt Dr. Maruzsa Zoltán Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárral, amelye során a testület a következő határozatokat hozta:
1, Az Országos Diáktanács 2019.02.15-ei ülésén az 1. napirendi pontban a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § 3. bekezdésének 2020. január 1-től hatályos módosításainak hatását tárgyalta felvételi rendszerre, figyelembe véve, hogy milyen hatása lesz a változtatásnak a felsőoktatásban tanulók összetételére és a pontszámításra. A megvitatás során az Országos Diáktanács tagjai hangsúlyozták, hogy a 2014-ben megfogalmazott változtatás bizonytalanságot okoz, mivel a pontszámításhoz szükséges rendeletek még nem kerültek módosításra, így a hatálybalépéskor felvételizők nem tudnak felkészülni az új rendszerre. A képviselők konszenzusra jutottak abban, hogy fontos a nyelvtanulás és a nyelvvizsga megszerzése, de rámutattak arra, hogy a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat sikeres megszerzésének lehetősége nem minden közoktatási intézményben egyenlő. A tárgyalás során kiemelésre került, hogy az Oktatási Hivatal adatai alapján különösen a pedagógusképzést érintené a középszintü nyelvvizsga feltétele, hiszen a jelenleg a felsőoktatás e területére 2018 tavaszán felvett tanulók 59%-a rendelkezik középszintű nyelvvizsgával. A megbeszélés során az Országos Diáktanács felkérte az ülésen megjelent Dr. Maruzsa Zoltán Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárt, hogy a Kormányzat mérlegelje a szabályozás tervezett bevezetésének eredeti időpontját és minél előbb hozza nyilvánosságra az új szabályozáshoz társuló rendelkezéseket, különösen a pontszámítási rendszer változásait és a sajátos nevelést igénylő (SNI) tanulók felsőoktatási jelentkezéséről szóló részletszabályozást.

2, Az Országos Diáktanács 2019.02.15-ei ülésén a 2. napirendi pontban tárgyalt a közoktatásban végbement és tervezett digitális fejlesztésekről, valamint az internet minőségének helyzetéről a közoktatási intézményekben. Megállapításra került, hogy az eszközparkok korszerűsítése mellett elengedhetetlen a folyamatos és fokozatos internet és digitális tananyag fejlesztés, valamint a pedagógusképzés is. Vannak olyan közoktatási intézmények, ahol a digitális oktatás nem az eszközök hiánya miatt, hanem a nem megfelelő internet minőség miatt nem vagy részlegesen valósul meg, ezért az Országos Diáktanács hangsúlyozta a megfelelő internet fontosságát. Tájékoztatást kért a jelenleg zajló és tervezett fejlesztésekről a szélessávú internet kérdésében. A tagok hangsúlyozták, hogy sokszor tapasztalják környezetükben, hogy a fejlesztések ellenére sem megfelelő az internet minősége az iskolákban, ezért javasolták, hogy vizsgálják felül a közoktatásban megvalósuló digitális fejlesztésekkel kapcsolatos támogatások hatékonyságát.

Az ülés után a frissen megalakult munkacsoportok 5 téma szerint kezdtek el dolgozni és ötletelésük során felvázolták terveiket, amiket az elkövetkezendő időben szeretnének megvalósítani.

A testület következő ülését előreláthatólag 2019.03.22-én tartja.

2019. február 12., kedd

Tavaszi érettségi vizsga


- Péntekig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn az MTI-vel.
    A hivatal tájékoztatása szerint ebben az időszakban az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek.
    A tavaszi vizsgaidőszakban a középiskolák és a megyei, fővárosi kormányhivatalok szerveznek érettségiket.
    2019-ben a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 3-tól június 28-ig tart. Az írásbeli vizsgákat május 3-24. között rendezik, az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13. A középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 17-től 28-ig tart.
    Az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételire külön kell jelentkezni, egyik jelentkezés sem váltja ki vagy helyettesíti a másikat.
    A felsőoktatási intézményekbe szintén február 15-ig lehet jelentkezni a felvi.hu honlapon elérhető E-felvételiben.
    A jelentkezés benyújtásáról szóló legfontosabb információk és a kormányhivatalok elérhetőségei is megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján.

MTI 2019. február 11., hétfő 12:31

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése


Emily M. Danforth regényének főszereplője, egy fiatal lány, Cameron Post, akinek életét 12 éves korától követhetjük nyomon négy éven át. Cameron jó tanuló, jó sportoló, őszinte, jószívű kamaszlány, csakhogy ő a lányok iránt mutat érdeklődést, a fiúk hidegen hagyják. Egyszerre szégyelli és élvezi az újfajta érzéseket és izgalmakat. Mikor szülei egy balesetben meghalnak, vallásos nagynénje veszi át nevelését. Cameron igyekszik titkolni leszbikus vágyait, de nagy szerelme elárulja, és ő egy keresztény átnevelő táborba kerül, másfél tucat sorstársa közé.
Danforth hihetetlen érzékenységgel nyúl ehhez a kényes témához. A könyvben nincs durva erőszak, nem bántják a gyerekeket, sőt még rosszindulat sincs egyik felnőttben sem, pusztán meg vannak győződve róla, hogy ezeket a kamaszokat "helyre kell hozni", "meg kell javítani". Mindent jóindulatból tesznek, de mint tudjuk a pokolhoz vezető út is jószándékkal van kikövezve. A tábor hitvallása az, hogy "homoszexualitás nem létezik", csak le kell küzdeni a bűnös vágyakat, hogy üdvözüljünk. A történet elején még játékos gyereklány a könyv végére felnőtt nővé érik, tisztába jön az érzéseivel, felismeri a szeretet és elfogadás szükségszerűségét másokkal és magunkkal szemben is, és a gyász nyomasztó felhője is elillan, amint megérti, hogy szülei nem az ő "bűne" miatt haltak meg.
Sodró lendületű, elgondolkodtató regény, mely figyelemreméltóan pártatlan tud maradni, nem foglal állást sem a melegek mellett, sem ellene, sem a vallás mellett, sem ellene. Szereplői nem tisztán jók vagy rosszak, hanem mint a valóságban is, esendők és nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is meg kell találniuk a helyes utat és önmagukat.
Bár a történet a kilencvenes évek elején játszódik, sajnálatos módon igen aktuális napjainkban is.

Fülszöveg
Amikor a tizenéves Cameron Post szülei autóbalesetben váratlanul meghalnak, a lány első, sokkoló reakciója a megkönnyebbülés. Az suhan át az agyán, hogy hála az égnek sosem fogják megtudni, mit tett pár órával korábban: a legjobb barátnőjével csókolózott a szénapadláson.
Cam a szülei halálát követően a mélyen vallásos nagynénjéhez és jó szándékú, de reménytelenül régimódi nagyanyjához költözik. Tudja, hogy attól kezdve egészen más lesz az élete. A Montana állambeli Miles Cityben a túlélés két legfőbb alapszabálya: olvadj be, és hagyj békén másokat! Cam mindkettő tökéletes szakértője lesz – de az érzéseit és vágyait nem tudja magában elfojtani.
Egy napon a kisvárosba költözik Coley Taylor, a gyönyörű és hibátlan cowgirl, aki az iskola legmenőbb srácának a barátnője. Coley és Cam között váratlan, intenzív barátság alakul ki, amely, úgy tűnik, akár több is lehet, mint barátság…
De amikor ez már-már reális lehetőséggé válik, Cameront hideg zuhanyként éri a felismerés: csúnyán elárulták. Nagynénje drasztikus lépésre szánja el magát annak érdekében, hogy „helyrehozza” az unokahúgát – az Isteni Ígéret Keresztény Iskola és Gyógyítóközpont bentlakásos nevelőprogramjába küldi őt.
A Cameron Post rossz nevelése egy felejthetetlen regény önmagunk felfedezéséről és arról, hogy találjuk meg a bátorságot ahhoz, hogy a saját szabályaink szerint éljük az életünket.
A regényből Chloë Grace Moretz főszereplésével Sundance-nagydíjas film is készült.

Adatok
Cím: Cameron Post rossz nevelése
Szerző: Emily M. Danforth
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 440 oldal
Megjelenés: 2019. február 05.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789632932132
Méret: 200 mm x 125



2019. február 11., hétfő

Tanítsunk Magyarországért: elindult az egyetemi mentorprogram


- Egyetemisták segítik szeptembertől négy megyében a hátrányos helyzetű általános iskolásokat, hogy megvalósíthassák tanulási, elhelyezkedési elképzeléseiket.

    A "Tanítsunk Magyarországért" egyetemi mentorprogram hétfői debreceni megnyitóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a felkészítési kurzusra jelentkező mintegy háromszáz hallgató előtt a program indítását indokolva két tapasztalatot említett. Egyrészt - mondta - a kistelepüléseken élő 14 éveseknek nehéz elhagyni a megszokott környezetüket, "traumát okoz" az iskolaváltás. Másrészt az a nemzetközi tapasztalat, hogy azoknak a diákoknak az eredményei, akiket csak néhány évvel idősebb mentorok segítenek a tanulásban, 15-20 százalékkal is javulhatnak.
    Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a program részleteiről elmondta, hogy a részt vevő egyetemisták három-négy 7-8. osztályos diákkal kezdik meg a közös munkát. A programot első körben négy megyében - Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar - 50 kiválasztott általános iskolában indítják szeptembertől. A jelentkező mentorok fél éves egyetemi kurzuson készülhetnek fel a "terepmunkára".
    Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke hozzátette: középiskolásokat is bevonnak a mentorprogramba. A közös tanulás meghatározó élmény mind a középiskolásoknak, mind a kistelepülésen élő általános iskolásoknak, és a kialakult kapcsolatok a program lezárását követően is fennmaradhatnak - tette hozzá.
    A Debreceni Egyetemen négy és fél perc alatt telt be a meghirdetett kurzus, ezért további kettőt indítanak, így csaknem háromszázan vehetnek részt a mentorprogramban - jelezte Bartha Elek oktatási rektorhelyettes.

MTI 2019. február 11., hétfő 19:10

2019. február 8., péntek

Elindítja az ország első középiskolai 3D-s digitális művészeti képzését a Diákszempont


 - Elindítja az ország első középiskolai 3D-s digitális művészeti képzését a Diákszempont Általános Iskola és Gimnázium - mondta az iskola igazgatója az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorblokkjában pénteken.

    Dechertné Gelencsér Anna ismertette: a művészeti tagozaton az általános iskolai erős vizuális nevelést egészítik majd ki a 3D-s képzéssel. Szakmai partnerként egy szoftvercég segít abban, hogy a piac elvárásainak megfelelő legyen az oktatás az intézményben.
    A 3D-s tervezés, nyomtatás, animálás, illetve 11-12. évfolyamon a 3D-s programozás kerül a középpontban majd - fűzte hozzá.
    Az igazgató elmondta: a 2016-ban alapított iskola célja, hogy a diákok holisztikus látásmódot szerezzenek, lássák az összefüggéseket.
    Ezt a nagyvállalatoknál jól ismert rendszerszemléletű gondolkodással érik el, ennek részeként rendszeresen vannak projektidőszakok, amelyekben a tantárgyak közötti kapcsolatok megteremtése a cél - tette hozzá Dechertné Gelencsér Anna.

MTI 2019. február 8., péntek 13:28

2019. február 6., szerda

Az alapvető jogok biztosa egy beszédfogyatékos tanuló fejlesztésének elmaradásáról


A fogyatékossággal élő tanulók jogainak védelmére, a rájuk vonatkozó garanciális szabályok betartásának fontosságára hívta fel a figyelmet Székely László ombudsman egy panaszügy nyomán kiadott jelentésében. Egy beszédfogyatékos, sajátos nevelési igényű tanuló egy éven át nem részesült megfelelő fejlesztésekben, miután szülei a szakértői bizottság kihagyásával a kijelölt intézményhez képest más iskolába íratták be, az új iskola álláspontja szerint pedig a szakértői véleményben foglaltak nem segítették volna a gyermek fejlődését.

Egy édesanya fordult a biztoshoz azzal, hogy gyermeke egy budapesti általános iskolában nem kapja meg a szakértői véleményben foglalt fejlesztéseket. Sérelmezte, hogy a szükséges iskolai fejlesztések hiányában a gyermeknél önhibáján kívül tanulásbeli elmaradásokat állapítottak meg, emiatt pedig a gyámhatóság eljárást indított ellenük. A panaszos beszédfogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű gyermeke számára a szakértői bizottság kijelölt egy iskolát. A szülők azonban azzal a tanintézettel elégedetlenek voltak, ezért kérték, hogy a gyermeket – testvéreivel együtt – egy másik iskolába vegyék fel. A kiválasztott iskola a panaszos gyermekét annak ellenére felvette, hogy alapdokumentuma szerint csak az autizmus spektrumzavarral és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók számára biztosít nevelést-oktatást, a beszédfogyatékossággal élő tanulók számára nem.

Mindezt összefoglalva a biztos jelentése hangsúlyozta, hogy a sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy a jogosultságának megállapításától kezdve különleges bánásmód keretében, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A bizottság javaslatot tesz a megfelelő általános iskolára, illetve megfogalmazza a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, ezek javasolt időkeretét. A gyermek legjobb érdekének védelmében a szülő iskolaválasztási joga emiatt indokoltan korlátozott: csak azon intézmények közül választhat, amelyek rendelkeznek a szükséges szakmai, személyi, tárgyi feltételekkel. Az ombudsman felhívta arra is a figyelmet, hogy ha egy sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, akkor e szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot.

A biztos a panaszolt ügyben a gyermek jogának sérelmét állapította meg. Az iskola ugyanis a tanulót annak ellenére vette át, hogy tudott a tanuló sajátos nevelési igényéről és az ahhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításának szükségességéről, miközben e speciális tevékenységek nem szerepeltek az alapdokumentumában meghatározott köznevelési feladatok között. Az iskola a jogbiztonság követelményét is megsértette, mivel figyelmen kívül hagyta, hogy a szakértői bizottság nem ezt a tanintézményt jelölte ki a gyermek számára.

Székely László ombudsman hangsúlyozta, hogy az egyenlő bánásmód követelménye az oktatás területén olyan pozitív intézkedéseket vár el, amelyek lehetővé teszik az egyén helyzetéből adódó hátrányok csökkentését. Az iskola, ha a gyermeket felvette, nem mentesülhet ezen feladatok alól arra hivatkozva, hogy a tanuló oktatására a szakértői bizottság másik iskolát jelölt ki.

A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolák számára ilyen esetekben szükségszerű a szakértői bizottságok vizsgálatának, adott esetben a korábbi szakértői vélemények felülvizsgálatának kezdeményezése, de a szülő egyetértése mellett. Ha a szakértői bizottsági eljárás kezdeményezésével a szülő nem ért egyet, akkor az egyetértés pótlására az iskolának gyermekvédelmi, köznevelési hatósági eljárások indítására van lehetősége.

Az ombudsman jelentése rögzíti, hogy az iskolának a szakértői véleményben előírt, szükséges pozitív intézkedéseket a tanuló érdekében addig is meg kell tennie, amíg a szakértői bizottság vizsgálata folyamatban van, amíg kiadják az új vagy felülvizsgált szakértői véleményt. Az iskola szülői egyetértés hiányában ugyan kezdeményezte a szakértői vélemény felülvizsgálatát, de ezzel párhuzamosan egy tanéven keresztül nem biztosította a szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztéseket, mert álláspontja szerint a gyermek más irányú fejlesztése jobban tudná segíteni a fejlődését. A biztos megállapította, hogy az iskola ezzel megfosztotta a tanulót az őt jogszerűen megillető előnyben részesítéstől, nem gondoskodott megfelelően a rábízott gyermekről. A biztos a tankerületi központ gyakorlata kapcsán is visszásságot tárt fel, mert a tankerületi központnak a szülői kérelemre indult vizsgálata megerősítette az iskola jogilag aggályos gyakorlatát.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a tankerületi központ elnökét, hogy hívja fel az oktatási-nevelési intézmény vezetőjének a figyelmét a sajátos nevelési igényű tanulók felvételével, átvételével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek következetes betartásának fontosságára. Az igazgatónál kezdeményezte, hogy a tanuló számára a szakértői vélemény felülvizsgálatáig biztosítsa a jelenleg érvényes szakértői véleményben foglalt valamennyi fejlesztést, és tegyen meg minden szükséges, rendelkezésére álló intézkedést a gyermek állapotának megfelelő szakértői vélemény felülvizsgálata érdekében.


Forrás: www.ajbh.hu

2019. január 30., szerda

Kihelyezett ülését tartott az Országos Diáktanács


Már hagyománynak tekinthető, hogy a megyei diákparlamentek után felálló új tagokkal és póttagokkal bővülő Országos Diáktanács kihelyezett ülést tart. A kétnapos ülésnek a tavalyi évhez hasonlóan idén is Székesfehérvár adott otthont.
A két nap során kiemelt cél volt, az új tagok és póttagok integrálása, hiszen ősszel az ország összes megyéjében lezajlottak a megyei diákparlamentek, ahol megválasztásra kerültek a képviselők. A 44 fős tanácsnak lehetősége volt a megyei diákparlamenten megfogalmazott kérdéseit feltenni dr. Maruzsa Zoltán Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárnak, aki a pénteki nap folyamán volt jelen.
Az ülést megelőzően Kiss Dóra (Budapest) Tag, Kovács Domokos Péter (Pest megye) Tag és Ázbej Theodór (Budapest) Póttag felmérte, hogy milyen terveik vannak a megyei képviselőknek a 2019-es évre. Az Új csapat, friss kezdet címmel bemutatott dokumentumban javaslatokat tettek a testület számára, hogy milyen munkacsoportokat kellene megalkotnia az elkövetkező időben. A testület megtárgyalta majd elfogadta a javaslatokat, így a következő ülésig megalkotásra kerülnek a munkacsoportok, amelyek a hatékony és sikeres munkát fogják elősegíteni. A munkacsoportok 5 kiválasztott témával fognak foglalkozni. A külső és belső kommunikáció erősítése mellett a Diákönkormányzati Kisokos 3.0 terjesztésével, a megyei diákparlamentek ügyrendjének újragondolásával és az új nyelvoktatási stratégiával fognak foglalkozni.
A tanácskozás után a résztvevők megtekintették Csók István képtárban Jankovics Marcell Trianon című kiállítását és az estét a 21 Gramm Akusztik jóvoltából közösségépítő koncertezéssel töltötték. Az esti programon a fehérvári népzenész diákoknak köszönhetően táncházra is sor került, majd beugróval folytatódott a csapatépítés.
Az Országos Diáktanács tagjai másnap kommunikációs és vita tréningen vettek részt és meglátogatták a Titkok Háza természettudományos élménypedagógiai központot.
A következő ülésre előreláthatólag 2019.02.15-én kerül sor, amelyen a Tanács tovább folytatja az Országos Diákparlament megbízását: gondozza a 2017-ben megfogalmazott 50 pontot.
A beszámolót írta: Kovács Domokos Péter – Tag – Pest megye
Fotó: ÖKK Fehérvár


2019. január 29., kedd

Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága


Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál.
A pillangó zsarnoksága a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót.

Hosszú idő óta forgatom magamban, hogy mit is írjak erről a könyvről. Egyrészt végre magyarul is olvasható a szerző új regénye. Mivel a korábban olvasott kötetek a tetszett és a nagyon tetszett skálán mozogtak, az új kötet megjelenése már önmagában is örömhír. Másrészt viszont megszokottan nagy terjedelmű könyvet olvasva többször is azon kaptam magam, hogy untat, elaltat.
Szóval én változtam meg és nem veszem észre a mű zsenialitását, vagy a szerző „nyúlt mellé” ezúttal? Vagy esetleg a regény témája feküdte meg „gyomromat”?
A könyv fülszövege a Raj című regényt említi példaként. Több mint tíz éve olvastam, de még mindig emlékszem, hogy lenyűgözött a monumentalitása. Volt ugyan néhány történetszál, amely a történet szempontjából nem sok jelentőséggel bírt, de összeségében jó volt olvasni. Az a fajta regény, amelyik úgy egyensúlyoz a sci-fi és a dokumentum regény határán, hogy az olvasó akár megtörténtnek is hiheti a leírtakat.
A Limit egyértelműen sci-fi. Terjedelmes, kellemes olvasmány volt.
A 2016-ban megjelent Breaking News is nagyon tetszett. A regény alapvetően fikció, de az alapos kutatómunka eredményeként valós tényekkel és szereplőkel vegyítve igen csak hihető történetet alkot. Sok olyan rész volt, ahol egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy az írói fantázia, vagy a tényként meg nem írható valóság húzódik-e a sorok mögött.
Összességében azt szeretem Frank Schätzing regényeiben, ahogy elegánsan egyensúlyoz a még éppen hihető határán. Azt, hogy elmerülhetek az általa rajzolt világban. Mindvégig azt gondolva, ez akár igaz is lehet…
Nos A pillangó zsarnoksága ebből a szempontból sem működött. A történet krimiként induló eleje még „rendben van”, azonban a végtelen sok párhuzamos univerzum koncepciójánál már megbicsaklott a történet. Egyrészt – elismerve a mögöttes elmélet logikáját és szépségét – számomra nem volt képes a hihetőség határán belül maradni, másrészt meg mindegy volt a történet szempontjából. Hiszen ha az egyes világok közti különbség csak egy-egy emberi döntésen múlik, amikor az egyikben a szereplő jobbra a másikban meg balra megy, amikor minden alternatíva megtörténik, akkor egészen egyszerűen nincs mit kedveli a főhősben, nincs miért izgulni…
Pedig akár jó is lehetett volna, hiszen például a Neil Gaiman – Michael Reaves: Köztesvilág trilógiája remekül vette ezt az akadályt.
Persze van a könyvnek jól sikerült része is. Például a PU-453 világban játszódó epizód szerint már 2050-et írunk. Ennek a világnak a megalkotása, a működése és a technikai fejlettség leírása nagyon magával ragadó.

Fülszöveg
Emlékszünk még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Ez a zárt, pici jelenet sodorja bele az olvasót az ember ellen forduló természeti környezet ezer oldalas eposzába.
Eltelt tizenöt év, és Frank Schätzing most visszatért legsikeresebb regényszerkesztési módszeréhez. Agok, a dél-szudáni milicista hazája zavaros háborújában vezet gerillatámadást a mészárosként ismert John Olony állásai ellen, a regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét. Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal.
Így kezdődik Frank Schätzing legfrissebb technoeposza, az új RAJ, amelyben egy amerikai közúti baleseti helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a virtuális realitás és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig.
A pillangó zsarnoksága a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót.

Adatok
ISBN:978 963 293 814 1
Athenaeum Kiadó, 2018
Fordította: Fodor Zsuzsa és Győri László
Terjedelem: 631 oldal
Bolti ár: 5499,- Ft
A kötet megvásárolható közvetlenül a kiadói csoporttól is, IDE kattintva.


Eredménytelenül végződtek az egyetem és a magyar tagozat vezetése közti tárgyalások


Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
- Eredménytelenül végződtek a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) vezetése és a magyar tagozat képviselői között folytatott hétfő esti tárgyalások. Az estébe nyúló négyórás megbeszélésen csak a tárgyalások folytatásáról tudtak megállapodni.

    A Maros megyei prefektusi hivatalban tartott megbeszélésen részt vett Mircea Dusa prefektus, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és a szövetség egy-egy marosvásárhelyi szenátora és képviselője is.
    A felek a tárgyalások után a magyar közmédiának elmondták, csak a magyar tagozat diákjainak az egyelőre el nem ismert vizsgáiról tárgyaltak. Az egyetemen belüli önálló magyar struktúrák létrehozásáig nem jutottak el. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint egyetértettek abban, hogy a diákoknak nem szabad kárt szenvedniük a magyar tagozat és a román vezetés vitája miatt.
    A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi egyesülésével létrejött MOGYTTE-n pénteken kezdődtek spontán diáktüntetések amiatt, hogy az egyetem nem ismerte el a magyar diákok vizsgaeredményeit, mert a magyar tanárok nem az egységes vizsgarend szerint vizsgáztattak.
    Az egyetemen a most zajló vizsgaidőszaktól vezették be, hogy azonos tételek és pontozás alapján kell az egyetem román, magyar és angol tagozatán is megtartani a vizsgákat. A magyar oktatók mintegy 90 százaléka december végén aláírásával nyomatékosította, hogy nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot. A tanárok az egységes vizsgarendszert megalázónak tartották, de a többi között azt is problémásnak látták, hogy kötelezi a közös bibliográfia használatát, és kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket.
    Leonard Azamfirei rektor a tárgyalások után elmondta: azt a kompromisszumos javaslatot tették a magyar oktatóknak, hogy az egyetem elismeri az eddigi vizsgák eredményeit, ha a továbbiakban az egyetemi chartában is rögzített egységes vizsgatételek alapján tartják a vizsgákat. Ezt azonban a magyar tagozat képviselői elutasították.
    Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője a tárgyalások után elmondta: nem kaptak ugyan ígéretet arra, hogy a vizsgajegyeket elismeri az egyetem vezetése, de meggyőződése, hogy a diákok nem fognak kárt szenvedni. "Elképzelhető, hogy mi fegyelmit kapunk.  (...) Együtt élünk ezzel hét-nyolc éve. (.) Minden oktató elmegy a saját kérdéseivel és levizsgáztatja a diákokat. Ha a dékáni hivatal nem akarja ezeket a jegyeket bevezetni a katalógusba, mi le fogjuk adni a vizsgaeredményeket lepecsételt borítékban, iktatószámmal, és aztán ők magyarázzák meg a diákoknak, hogy miért nem jó ez így. Lépéskényszerben van az egyetem vezetése is, mert a szesszió végén nehéz elmagyarázni a külvilágnak, a minisztériumnak, hogy nincs lezárva a diákok helyzete. Ezért vagyok én nyugodt. Azt nem lehet bevállalni, hogy egy egész tagozat nem megy át a vizsgán. Ezt el kell magyarázni máshol is" - mondta a tagozatvezető.
    Kelemen Hunor a tanárokkal szembeni bizalmatlanság jeleként értelmezte, hogy az egyetem vezetése nem engedi meg a professzoroknak, hogy úgy tanítsanak és úgy vizsgáztassanak, ahogy jónak látják. "Ezt a bizalmatlanságot fel kell oldani" - jelentette ki. Hozzátette: a felek megegyeztek arról, hogy a vizsgaidőszak után folytatódnak a tárgyalások, amelyeknek immár az önálló magyar kar kérdését is rendezniük kell. Az RMDSZ-elnök szerint nincsen olyan érv, amivel meg lehetne magyarázni, hogy az egyetemen működhet angol nyelvű kar, és nem működhet magyar nyelvű kar. Arra utalt, hogy az önálló magyar oktatási struktúrák létrehozását évek óta következetesen elutasító egyetemi vezetés január közepén angol nyelvű kar létrehozásáról döntött.
    A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy a magyar vezetők mindaddig nem töltik be tisztségeiket, amíg nem születik a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés. Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.
    A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.

MTI 2019. január 29., kedd 9:17

2019. január 28., hétfő

Elindult a jelentkezés a nyári erdei vándortáborokra


- Elindult hétfőn a jelentkezés az Országos Erdészeti Egyesület erdei vándortáboraira, melyekben nyáron felsősök és középiskolások csoportjai indulhatnak egyhetes túrákra a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis erdeiben - közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel.

    A társaság tájékoztatása szerint a júniustól augusztusig tartó táborozási időszakra a www.erdeivandor.hu oldalon lehet jelentkezni a megfelelő időpont kiválasztásával. A legfeljebb 40 fős csoportokat oktatási intézmények és civil szervezetek vezetésével várják, de bárki szervezhet túrát, aki a létszámot és egy képzett kísérő jelenlétét biztosítani tudja.
    A diákok egységesen 25000 forintos díjért vehetnek részt a táborokban. Az összeg tartalmazza az egyhetes teljes ellátást, a szállást és a táborokhoz tartozó programok belépődíjait. A két felnőtt kísérő egyikének rendelkeznie kell gyalogos vándortábor-vezető képesítéssel.
    A vándortáborokban kiemelt szerepet kap a környezeti nevelés, a fenntarthatóság és a szelektív hulladékgyűjtés, a csomagolásmentességre törekvés és a műanyag hulladék csökkentése.
    Az útvonalak kialakítása az állami erdőgazdaságok közreműködésével valósult meg, öt szakaszon, 350 kilométeren át biztosítanak élményeket, kalandot és kikapcsolódást a természetben. Az idei évben új túralehetőséget is kiépítenek a Zemplénben és a Vasi-hegyháton.
    Az Országos Erdészeti Egyesület összesítése szerint 2018-ban az erdei vándortáborokban száz csoport több mint kétezer diákja és kísérő tanáraik járták végig a hazai középhegységekben kialakított öt útvonal valamelyikét. A fiatalok 150 ezer kilométernyi utat tettek meg és 13 ezer éjszakát töltöttek sátrakban.
    Az erdei vándortáborokkal egy időben nyílt meg a jelentkezés a vízi és a bringás vándortáborokra is. Tavaly a háromféle táborban 7 ezren vettek részt, a vendégéjszakák száma meghaladta a 40 ezret, valamint 1400 pedagógus végezte el az akkreditált vándortábor-vezető képzést. A program megvalósítását az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda támogatja.


MTI 2019. január 28., hétfő 14:44
Fotó:
https://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/megnyilt_jelentkezes_erdei_vandor

2019. január 25., péntek

Vasárnapig lehet jelentkezni az országos középiskolai problémamegoldó versenyre


- Vasárnapig várják anyaországi és határon túli diákok jelentkezését az országos középiskolai problémamegoldó versenyre (okpv).

    A tehetséggondozással foglalkozó Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Case Solvers közösen szervezett vetélkedőjén a diákoknak a történelmi lexikális tudás mellett bizonyítaniuk kell problémamegoldó és prezentációs készségüket, kreativitásukat, valamint együttműködési képességüket a csapatmunkában. A verseny célja többek között az, hogy a résztvevők olyan elemzői és előadói tapasztalatokat szerezzenek, amelyeket későbbi tanulmányaikban is sikerrel hasznosíthatnak - közölte Heinek Júlia főszervező.
    Magyarországi és határon túli magyar középiskolákból is várják háromtagú csapatok jelentkezését, de az indulóknak nem kötelező egy intézménybe járniuk.
    A diákok oktatóvideók segítségével megismerhetik a versenyen is előforduló feladatok megoldásához szükséges eszköztárat. Jelentkezni az okpv (https://okpv.hu/) oldalán, a versenykiírás menüpontban található regisztrációs gombra kattintva lehet.
    Az országos döntő március 23-án lesz az MCC budapesti székhelyén.
    A négykörös verseny győztes csapata négynapos dublini utazást nyer.

MTI 2019. január 25., péntek 3:33

2019. január 24., csütörtök

Európai Bizottság: minden korábbinál többen vettek részt 2017-ben az Erasmus+ programban


Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti:
    Brüsszel, 2019. január 24., csütörtök (MTI) - Minden korábbinál többen vettek részt 2017-ben az Erasmus+ programban, amelynek keretében nagyjából 800 ezer fiatal tanulhatott vagy végezhetett önkéntes munkát külföldön, köztük 17 ezer magyar - írta csütörtöki jelentésében az Európai Bizottság.

    Az Európai Unió 2017-ben rekordösszeget, 2,6 milliárd eurót fektetett a programba, amely így mintegy 797 ezer fő részére nyújtott támogatást külföldi oktatásban, képzésben vagy önkéntes tevékenységben való részvételhez, ami 10 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.
    Összesen 85 ezer szervezet vett részt 22 400 projektben. A program több mint 400 ezer felsőoktatási hallgató, munkatárs és gyakornok számára tette lehetővé, hogy egy ideig külföldön tanuljon, gyakornokoskodjon vagy tanítson, közülük csaknem 34 ezren valamelyik partnerországban a világ különböző pontjain.
    A legtöbben Franciaországból, Németországból és Spanyolországból indultak útnak. A legnépszerűbb célpontoknak Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság számított.
    Az Erasmus+ azonban nem csak az egyetemi hallgatóknak és munkatársaknak szól, 2017-ben többek között 160 ezer szakképzésben részt vevő tanulónak és munkatársnak, 158 ezer fiatalnak és ifjúságsegítőnek is ösztöndíjat nyújtott. Emellett együttműködési projektek is szolgálták az iskolai tanárok és munkatársak (47 ezer fő), illetve diákjaik (110 ezer fő) javát.
    2017-ben közel 21 ezer hátrányos helyzetű személy vett részt az Erasmus+ felsőoktatási mobilitási tevékenységeiben.
    Magyarországról körülbelül 17 400-an jutottak ki külföldre a programmal 2017-ben, s közöttük 4300-an voltak a felsőoktatási hallgatók és gyakornokok, a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Szegedi Egyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről. A legnépszerűbb célpont Németország, Románia és Spanyolország volt.
    A számadatok azt mutatják, hogy az Erasmus+ továbbra is jó úton halad azon célkitűzés elérése felé, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU-ban élő fiatalok összesen 3,7 százaléka számára nyújtson támogatást - közölte a brüsszeli testület.
    "Az Erasmus elindításának 30. évfordulóját 2017-ben ünnepelhettük, amikor is ezen program ismét hozzájárult a látókörök szélesítéséhez, elősegítette a kulturális cseréket és új lehetőségeket teremtett az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport területén. A ma közzétett adatok megerősítik, hogy az Erasmus+ kulcsszerepet játszik az erősebb, befogadóbb és rugalmasabb Európa kialakításában" - írta Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.
    Emellett kiemelte: a bizottság szándékában áll egy még nagyobb és még jobb programmal folytatni a megkezdett utat annak érdekében, hogy még többet fektessenek be a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező európai fiatalokba.
    Indulása óta az Erasmus egy - tanárcserét, önkéntességet, szakképzést is magában foglaló - komplex rendszerré bővült, amelyben több mint 9 millióan vettek részt. Harminc év leforgása alatt több mint 5 millióan, köztük 3,3 millió diák részesült külföldi egyetemek oktatásában. A programban részt vevő országok köre 11-ről mára 33-ra emelkedett, és 169 partnerország csatlakozott hozzájuk.

MTI 2019. január 24., csütörtök 16:05

Rákóczi Szövetség: idén is lesz diákutaztatási program március 15-e alkalmából


- A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából idén is meghirdeti utaztatási programját Kárpát-medencei középiskolásoknak a Rákóczi Szövetség. A felhívásra február 18-ig lehet jelentkezni.

    A szövetségnek az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a program célja, hogy a Kárpát-medence országaiban élő magyar középiskolások együtt emlékezzenek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, illetve ehhez kapcsolódóan minél több személyes kapcsolat szövődjön a magyar diákok, tanárok és iskolák között.
    A Rákóczi Szövetség által meghirdetett pályázatra bármely Kárpát-medencei középiskola jelentkezhet.
    Feltétel, hogy az utazó középiskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen és egy másik iskolával a nemzeti ünnephez kapcsolódó közös programot szervezzen.
    A Rákóczi Szövetség - az utazásban részt vevő diákok számától függően - akár 300 ezer forint utazási támogatásban is részesítheti a sikeres pályázókat, illetve segít a fogadó iskola közvetítésében.
    További információk és a pályázati űrlap a Rákóczi Szövetség honlapján található, a https://www.rakocziszovetseg.org/fooldal-n/64-aktualis/378-palyazati-felhivas-marcius-15-i-diakutaztatasi-program linken. 
    A közleményben kitértek arra is, hogy 2018-ban csaknem 400 Kárpát-medencei középiskola több mint 15 ezer diákja és tanára kapcsolódott be diákutaztatási programjaikba.

MTI 2019. január 24., csütörtök 4:41

2019. január 13., vasárnap

Anna Politkovszkaja: Orosz napló


A szerző utolsó munkája ez a mű, sajnos nem élhette meg könyvének megjelenését, mivel 2006 októberében a legbátrabb újságírónak is nevezett Politkovszkaját az otthonául szolgáló moszkvai társasházban meggyilkolták. Az angol nyelvű kiadás után több mint tíz évvel jelent meg magyarul. Filippov Gábor szerkesztő szerint még pontosabb lett, mint az angol verzió, mivel az eredeti orosz kéziratot használták a precíz fordításhoz.

Először megdöbbentett az a tény, hogy a mai napig nem adták ki Oroszországban, de a könyv elolvasása után már nem csodálkozom. Tűpontosan, precízen jegyezte fel a 2003 vége (Putyin második megválasztása) után történt eseményeket egészen 2005 augusztusáig.
A demokrácia hanyatlásának folyamatát örökíti meg a szerző. Világossá teszi előttünk azokat a módszereket, ahogyan Putyin bebetonozta a hatalmát. Az erőszak, a korrupció, a hazugsággyártás…de honnan ismerősek ezek a fogalmak?
Napról napra ábrázolja Anna Politkovszkaja a demokratikus intézmények, a civil szervezetek elsorvasztását, a tömeg közönybe fulladását.
Egyrészről nem könnyű eligazodni e hatalmas ország politikai, közéleti palettáján, a rengeteg név, intézménynév, szervezetek nevének szövevényes rendszerében. Bevallom az események sodró lendülete elterelte a figyelmemet a rengeteg adatról, ugyanakkor örültem is, mert így éreztem hitelesnek a művet. Másrészről azonban a szerző, mint újságíró sok esetben személyes kapcsolatban állt a könyvben szereplő áldozatok hozzátartozóival, s olyan megrendítően számol be a velük történtekről, kezdve a Dubrovka színházi, beszláni túszdrámától fiatal katonák, tisztességesen dolgozó emberek érthetetlen haláláig, hogy sorai mély nyomot hagytak bennem. Szíven üti az embert, amikor bepillantást nyerünk abba az életbe, amiről már nem szól a média. A könyvben a rendszer mögött Anna Politkovszkaja láttatja az embereket, akik elszenvedik a rendszert, s annak hibáit. Míg a külföld felé Putyin egy látszatdemokráciát mutat, a szerző e könyvében lerántja a leplet, s pőrén, puritán stílusban tárja elénk a valóságot. A sors fintora, hogy míg mi ezt olvashatjuk, az Oroszországban élők oroszul nem vehetik kezükbe a művet.
Ajánlom a könyvet a történelem, politika iránt érdeklődőknek… a kritikai gondolkodást kedvelőknek. Vigyázat, a könyv érzékenyít, kijózanít, felráz!

Fülszöveg
Anna Politkovszkaját, az egyik legbátrabb orosz újságírót 2006 őszén bérgyilkos lőtte le Moszkvában. Közvetlenül a halála előtt fejezte be mellbevágó, "testközeli" feljegyzéseit a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról.
A szerző szenvedélyes, mégis tárgyilagos krónikáját nyújtja a szabadság elvesztésének, a 2003. decemberi parlamenti választásoktól 2005 zord nyaráig, amikor az ország még nem ocsúdott föl egészen a beszláni iskolai túszdráma sokkjából. Lépésről lépésre követi nyomon az új önkényuralom kiépülésének folyamatát, amelynek működtetésében a meggyilkolt újságírók, összevert és bebörtönzött ellenzékiek mellett legalább ekkora szerep jut a demokratikus díszleteknek, a Kreml által finanszírozott álellenzéknek és az elvtelen, profitéhes oligarcháknak. A politikán kívül és alatt pedig fel-felhangzik a kiábrándult és megnyomorított átlagemberek tömegeinek hangja, akik a szabadság ígéretének futó felvillanása után ismét hosszú időre elvesztették a reményt, hogy hazájuk egyszer végre az ő érdekeiket szolgálhatja.
Az Orosz napló ugyanakkor több a közelmúlt történelmének egyszerű elbeszélésénél. Figyelmeztetésül és intésül is szolgál a populizmus és az álhírek világában, amelyben a szabadság új ellenségei szorgalmasan tanulnak egymástól. A putyini hatalmi eszközök vírusként terjednek a világban, és ha nem ismerjük fel őket időben, sikerre is vannak ítélve. Politkovszkaja könyve nem orosz történet, hanem egyetemes lecke a szabadság törékenységéről - igazságát pedig saját tragikus halála nyomatékosítja.

Könyv adatok
Cím: Orosz napló
Szerző: Anna Politkovszkaja
Fordította: Szieberth Ádám
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 448 oldal
Megjelenés: 2018. november 26.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632938325
Méret: 125 mm x 36 mm x 200 mm


A felsőoktatási fejlesztéseket


- Az egyetemi nyílt napokhoz kapcsolódóan hét helyszínen mutatják be az európai és hazai forrásokból megvalósuló felsőoktatási fejlesztéseket január 15. és február 2. között  - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára vasárnap sajtótájékoztatón, Budapesten.

    Schanda Tamás elmondta, hogy 33 magyar felsőoktatási intézményben több mint 300 projekt valósul meg 280 milliárd forintot meghaladó hazai és európai uniós fejlesztési források felhasználásával.
    A rendezvényt január 15-én a Pécsi Tudományegyetem egészségtudományi karán, január 16-án Győrben a Széchenyi István Egyetemen, január 22-én Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen, január 23-án Veszprémben a Pannon Egyetemen, január 24-én Debrecenben az egyetem természettudományi és technológiai karán, január 26-án Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és február 2-án a Szegedi Tudományegyetemen tartják - ismertette az államtitkár.
    Hozzátette: fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy a felsőoktatás sok területét érintő fejlesztések hogyan segítik a hallgatók tanulmányait, későbbi elhelyezkedésüket, a korszerű és versenyképes tudás megszerzését.
    A magyar felsőoktatásban a fiatalok minden tudást megszerezhetnek ahhoz, hogy sikeresen lépjenek a munkaerőpiacra és ott megállják a helyüket - hangsúlyozta az államtitkár. Azt mondta: idén a fejlesztések közül a duális képzésre összpontosítanak, mert szükség van arra, hogy a jövő munkaadói és munkavállalói már a tanulás idején találkozzanak.
    Schanda Tamás kifejtette: a magyar gazdaság az egyik legnyitottabb Európában, jelentős működőtőke érkezik, a befektetők világszínvonalú innovációt és technológiát telepítenek az országba, és szükség van a jól képzett szakemberekre. A felsőoktatási képzésben mintegy 2 ezer duális hallgató vesz részt, és több mint 100 ezer diák tanul duális szakképzési rendszerben, a vállalati partnerként részt vevő cégek száma pedig meghaladja a 700-at.
    A kormány támogatja, hogy a felsőoktatási intézményekben a legkorszerűbb eszközökkel tanítsanak, mivel a magyar gazdaságnak az innováció erősítésére, versenyképes tudásra van szüksége, és ezt a felsőoktatási intézmények fejlesztései elősegítik - mondta az ITM államtitkára.

MTI 2019. január 13., vasárnap 12:37

2019. január 10., csütörtök

Megnyílt az Educatio oktatási szakkiállítás a Hungexpón


Budapest, 2019. január 10. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára (k) a minisztérium standjánál a 19. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon a megnyitó napján a fővárosi Hungexpón 2019. január 10-én. Az ingyenes rendezvényen az idén 18 ország több mint ötven intézménye, mintegy kétszáz kiállító vesz részt, húszezer négyzetméteren. MTI/Balogh Zoltán

2019. január 9., szerda

BILINCS VAGY KILINCS?!


Joghasználat, jogalkalmazás a köznevelési intézményben

Gyerekek, diákok, szülők, pedagógusok jogairól 
az iskolában,óvodában, kollégiumban

 A SaNyI és BaTMaN gyerekek, tanulók külön jogairól


Megjelent dr. Bíró Endre ügyvéd, címzetes egyetemi tanár (ELTE BGGYK) új jogi kézikönyve, amit az iskolai, óvodai és kollégiumi joghasználók számára készített a hatályos köznevelési jogszabályok alapján. Életmű-könyv is ez a kötet, hiszen a legújabb fejezetek mellett minden értékes, időtálló gondolat megtalálható benne – a 2018-as köznevelési viszonyoknak megfelelő feldolgozással – a szerző korábbi iskolajogi és jogpedagógiai tárgyú könyveiből.


A kötet első ízben tartalmazza részletesen a sajátos nevelési igényű (SaNyI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BaTMaN) gyerekek, tanulók külön jogainak elemzését; valamint az óvodai- és kollégiumi köznevelési külön jogok áttekintését.

Fejezetcímek és izgalmas tárgykörök:

            1. JOGHASZNÁLAT AZ ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN, KOLLÉGIUMBAN
(Jog és nem jog megkülönböztetése, a jogi szabályozás szerkezete a nevelési-oktatási intézményben, jogi elemek a pedagógus munkájában, diákjogok, diákönkormányzat, szülői jogok, szülői szervezet, pedagógusok jogai, nevelőtestület, szakmai munkaközösségek, belső jogi normák: pedagógiai program, szmsz, házirend; hatásköri tábla.)
            2. TIPIKUS JOGI PROBLÉMÁK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN  Joghasználati kérdőjelek, jogalkalmazási hibák és jogpedagógiai felkiáltójelek az óvodai, iskolai, kollégiumi joggyakorlatban (Például: osztályozás, vizsgaszabályok,  bántalmazás, „eltanácsolás”, magántanulóság, felmentés, személyiségi jogok, fegyelmi felelősség, fegyelmezés, tanulói magatartást befolyásoló köznevelési jogi eszközök, konfliktuskezelés, kártérítés, mit tegyen a tanár, ha drogfogyasztást észlel?, integrált oktatás, óvodai és kollégiumi külön jogi szabályok.)
            3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SaNyI) GYEREKEK, TANULÓK KÜLÖN JOGAIRÓL
            4. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ (BaTMaN)
                TANULÓK KÜLÖN JOGAIRÓL
            5. JOGPEDAGÓGIA
            6. A JOGI NEVELÉSRŐL, A JOGHASZNÁLÓI OKTATÁSRÓL, KÉPZÉSRŐL
            7. ÜZENET A PALACKBAN…  AZ ÖRÖMISKOLA

A kötet a Jogismeret Alapítvány közhasznú szervezet kiadásában jelent meg 310 oldalas, B/5. nyomdai formátumban. Megrendelhető a www.jogismeret.hu honlapon a „Kiadványok oldalon”; vagy e-mailben az info@jogismeret.hu címen.

A szakkönyv ára bruttó 4.305,- Ft.  A megrendelőkkel a kiadó egyeztet a budapesti (óbudai: Kazal utca 20. és ferencvárosi: Ecseri út 3.) személyes átvételről. Ha ez nem sikerül, akkor a kötet csomagolásának és biztonságos postai megküldésének plusz költsége 1.300,- Ft, amelynek megfizetését kérjük a megrendelőtől.

Külön kérjük Önöket, hogy - ha méltónak és fontosnak tartják a könyvet ehhez - saját internetes felületeiken tegyék közzé ezt a Tájékoztatót és küldjék meg, osszák meg kollégáik, ismerőseik, barátaik körében! Csakis ilyen módon lehetséges talán eljuttatni e köznevelési jogi szakkönyv hírét azokhoz, akiket közvetlenül érintenek az óvoda, iskola, kollégium joggyakorlati problémái: szülőkhöz, pedagógusokhoz, intézményvezetőkhöz, szakértőkhöz, érdekvédőkhöz, kapcsolódó szakmai szervezetekhez.  Köszönjük, ha segítenek ebben!

Jogismeret Alapítvány kiadó,
06/1/3670839;


2019. január 7., hétfő

Törvénnyel erősítették meg Romániában, hogy tanítók is oktathatják a román nyelvet a kisebbségi tannyelvű elemi osztályokban


Törvénnyel erősítették meg Romániában, hogy tanítók is oktathatják a román nyelvet a kisebbségi tannyelvű elemi osztályokban

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
 - Kihirdette Klaus Iohannis román államfő hétfőn azt a törvényt, amelynek alapján nem szükséges felsőfokú végzettséggel rendelkezniük a kisebbségi tannyelvű iskolák elemi osztályaiban román nyelvet oktató pedagógusoknak.

    A román szenátusban december 10-én elfogadott törvény a kormány szeptemberi sürgősségi rendeletét erősíti meg, és annak a botránynak a végére tesz pontot, amelyet Valentin Popa korábbi oktatási miniszter okozott egy augusztusban hozott intézkedésével. Popa a tanévnyitó előtt néhány héttel - a tanítók helyett - szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, anélkül, hogy erről kikérte volna a kisebbségi érdekképviseletek vagy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár véleményét.
    Az intézkedés nagy felháborodást váltott ki a kisebbségek körében. A szociálliberális kormánykoalícióval a parlamentben együttműködő RMDSZ elérte a - magyar tanítókat hátrányosan érintő - rendelet visszavonását. Popa lemondott miniszteri mandátumáról, mert nem értett egyet a rendelet hatálytalanításával, de nem akarta a kormány stabilitását saját "lelkiismereti" problémáival veszélyeztetni.
    A kormány azonnal hatályossá váló sürgősségi rendelete már szeptember végén véget vetett a tanév első heteiben keletkezett káosznak, és így azóta továbbra is az érintett kisebbségi tannyelvű osztályokban egyébként is tanító pedagógusok oktatták a román nyelvet.
    Az alkotmány szerint Romániában a kormány sürgős esetekben azonnal hatályba lépő kormányrendelettel avatkozhat be a törvényhozásba, de ezeket a jogszabályokat később a parlament is megvitatja, és megerősítheti, módosíthatja, vagy törölheti. Az RMDSZ-nek ezért a törvényhozásban is meg kellett szereznie a kormánykoalíció támogatását ahhoz, hogy kivédjen egy olyan intézkedést, amely megítélése szerint visszalépést jelentett volna a kisebbségi oktatásban.
    Az államfő ezúttal nem küldte vissza megfontolásra a jogszabályt a parlamentnek és alkotmányossági óvással sem hátráltatta hatályba lépését, miként tette azt más - olykor éppen a kisebbségek számára fontos - jogszabályok esetében.

MTI 2019. január 7., hétfő 12:36

2019. január 4., péntek

Ábécéskönyv jelent meg a Braille-írás világnapján


- A felnőttként látásukat vesztett embereknek segít elsajátítani a Braille-jelek használatát az az ábécéskönyv, amelyet pénteken mutattak be Budapesten, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) székházában.

    A hiánypótló, oktatást segítő kiadványt az MVGYOSZ Braille-bizottságának tagjai szerkesztették. A könyvet Rozemberczki Zoltán, a Braille-bizottság elnöke mutatta be. Elmondta, hogy azért volt szükség a könyv megírására, mert az elmúlt 5-10 évben sokat változott a Braille-írás karakterkészlete, szabályrendszere Magyarországon. Így az új tankönyvben a régiek mellett a legújabb karakterek is szerepelnek.
    "Ez nemcsak egy ábécéskönyv, hanem egy jel- és szabálygyűjtemény is egyben" - hangsúlyozta, hozzátéve, törekedtek arra, hogy az új kiadványban a pontírás összes korábbi, jól bevált hagyománya is átöröklődjön. Ebben segített a Braille-jeleket tanító szakemberek több évtizedes tapasztalata is.
    Beszélt arról is, hogy a kiadvány összeállítása során a leckéket didaktikusan építették fel, elsőként a legkönnyebb pontkombinációkat mutatják be a tanulóknak. A könyv végére a tanuló eljuthat oda, hogy egy átlagos Braille-írást el tud majd olvasni. Ennek időtartama személyfüggő, de akár nyolc hónap alatt is elsajátítható az ábécé. 
    A Braille-bizottság elnöke szerint hiánypótló lenne, ha az ábécéskönyv mellett kottaírással, matematikával, fizikával, kémiával foglalkozó könyvek is készülnének látássérültek számára.
    Pesti Zoltánné, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke a rendezvényen elmondta: az általuk működtetett Elemi Rehabilitációs Központ szakemberei nagy örömmel fogadták a hiánypótló kiadványt, amely megkönnyíti a felnőtt korukban látásukat vesztett emberek oktatását. "Ez a tankönyv óriási segítség azoknak, akik eddig csak a maguk által elkészített anyagokból tudtak tanulni" - hangsúlyozta. Az MTI-nek elmondta, hogy a vakok egy jó része felnőtt vagy idős korára veszíti el látását, amikor jóval nehezebb megtanulni újra olvasni. Ennek egyik oka, hogy ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökkenhet, emellett nehéz feldolgozni az ezzel járó traumát. Ezért is fontos olyan segédanyagok készítése, amelyek megkönnyítik a tanulást.
    Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője az eseményen megemlékezett arról, hogy január negyedikén született Louis Braille, a pontírás megalkotója, akinek ábécéje segítségével a vakok számára is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása.
    Felidézte, hogy a pontírás már több mint száz éve megjelent Magyarországon, a modern technika elterjedésével ugyanakkor a látássérülteknek egyre többet segítenek a számítógépek és az okostelefonok is. Ezekhez a készülékekhez is lehet kapcsolni Braille-kijelzőt, amely segítségével betűhelyesen tudják elolvasni a látássérült emberek azt a szöveget, amely megjelenik a kijelzőn és a monitoron - magyarázta.
    A szakmai vezető továbbra is fontos célnak nevezte a Braille-kultúra terjesztését, fejlesztését, támogatását. Mint mondta, a látássérült emberek a pontíráson keresztül tudják a helyesírást megfelelően elsajátítani, illetve a szövegértésben is lényeges szerepet játszik a pontírás. "Fontos, hogy ugyanúgy, ahogy egy látó ember a síkírásos szöveg olvasása közben, a látássérült is meg-meg tudjon állni, hogy értelmezze a szöveget, elgondolkodjon egy-egy soron vagy visszaugorjon a szövegben" - emelte ki.
    Becslése szerint Magyarországon a vakok 10-20 százaléka ismeri a pontírást.
    A kiadványon kívül bemutattak egy új, okostelefonnal összeköthető Braille-kijelzőt, amelynek segítségével a telefonon, illetve a számítógépen megjelenő tartalmakat is el tudják olvasni a látássérült emberek.
    Az eseményen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) könyvtárát, amely 1700 művet számlál, a világnap alkalmából Louis Braille-ről nevezték el. Az eseményen mutatták be azt a Louis Braille életéről szóló társasjátékot is, amelyet látó emberek és vakok egyenlő esélyekkel tudnak játszani. A játékhoz tartozó összes nyomtatott anyag síkírásos nyomtatásban és Braille-írásban is elérhető.

MTI 2019. január 4., péntek 14:51