 |
| MTI Fotó: Balogh Zoltán |
- Pénteken ünnepli
70. születésnapját Sebő Ferenc. Az évfordulóra időzítve Sebő 70 címmel,
Jávorszky Béla Szilárd tollából könyv jelent meg CD melléklettel a Kossuth
Kiadó gondozásában, a zeneszerző, zenetudós, előadóművész főszereplésével
szombaton gálakoncert lesz a Müpában.
"A koncerten
a nosztalgikus visszatekintés helyett azt a folyamatot szeretném ábrázolni,
amelyben magamat érzem. Ennek lába a történelem gyökerénél van, a mához szól,
és megvan a jövője is, hiszen a fiatal generáció ugyanazokkal a problémákkal
küzd, amelyekkel mi négy-öt évtizeddel ezelőtt. Számomra elégtétel a sok
küzdelemért, hogy úgy látom, missziónk folytatása biztosítva van" - mondta
Sebő Ferenc az MTI-nek adott interjúban.
A népzene ünnepe
című esten a Sebő Együttes és az ünnepelt egykori tanítványai lesznek a
színpadon.
Mint Sebő Ferenc
felidézte, amikor társaival, elsősorban a 2013-ban elhunyt Halmos Bélával
pályájuk elindult a hatvanas évek végén, a szakemberek is azt mondták, a
népzene autentikus előadását nem lehet megtanulni. Generációja a fejébe vette,
hogy bebizonyítsa, ez nincs így, és sikerült. "Mentorunk, Martin György
legfrappánsabb tanácsa az volt, hogy tanuljátok meg rendesen, mert nem fogjátok
élvezni".
Ahogy a frissen
megjelent könyvben is olvasható, a Sebő Ferenc nevével fémjelzett
táncházmozgalmat az induláskor, 1972-ben az a megközelítés lendítette előre,
hogy a muzsikát és a táncot pontosan úgy kell előadni, ahogy van.
"A hatvanas
évek végéig nem vállalták fel Magyarországon a táncot és a népzenét, ami előtte
évszázadokon át a társkeresés legfontosabb kötőanyaga volt. Jókat nevetek
azokon, akik azt mondják, a népdalok nem a mi életünkhöz kapcsolódnak, nem a
mai ember érzésvilágát fejezik ki. Holott dehogynem: szerelemről, bánatról,
halálról szólnak, ráadásul a nyelvezetet mindig aktualizálták az adott
generáció problémáira" - hangsúlyozta a zenész.
A táncházmozgalom
indulásakor a zenészként pályája elején járó Sebő Ferenc és Halmos Béla számára
a rutint erősítő iskola volt 1973 második felében egy hathónapos japán munka
egy tokiói magyar étteremben.
"A mozgalom
beindulásához az is kellett, hogy Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Sára Sándor egyre
többet foglalkozott a határon túli magyarok problémáival. Minden fórumon arról
beszéltek, hogy kötelességünk az összmagyar kultúrával foglalkozni. Missziónak
éreztük, hogy Japánban játszhatunk, az általunk játszott népzenére nagyon sokan
rákattantak, miközben Bélával csodálatosan összecsiszolódtunk" - idézte
fel Sebő Ferenc.
Sebő Ferenc első
gyűjtése 1972-ben Széken volt egy csoporttal. "Kölcsönmagnóval kezdtem,
nem sokkal később sikerült szert tennem egy hordozható UHER magnóra. Több
évtizeden át gyűjtöttünk zenét, leginkább Kallós Zoltán néprajzkutató
irányításával adott helyekre, pontos címekre mentünk, aztán a megismert
énekesekkel, táncosokkal próbáltuk mélyíteni a kapcsolatot. Azt is megnéztük,
ki hogy tartja a vonót, milyenek az ujjrendek" - fűzte hozzá.
A zenész több ezer
órás archívumából mostanában a Bartók Rádióban Népzene című, hetente jelentkező
műsorában mutat be kincseket. Az anyagból a Sebő 70 című könyv CD-mellékletén
is szerepel néhány.
A tekerőlanton és
gitáron játszó, éneklő Sebő Ferenc versmegzenésítéseit József Attila
költeményeivel kezdte.
"Valahogy már
az elején eltaláltam ennek a műfajnak a hangnemét, manapság is hasonló
megoldásokat használok. Az énekelt vers hagyományai több évszázadra nyúlnak
vissza, a népzenei megközelítésből áradó egyszerűség alkalmas arra, hogy a
szöveget előtérbe helyezze. Bár az 1968-as Ki mit tud?-on még azzal dobták
vissza a jelentkezésemet, hogy ilyen műfaj nem létezik, velem együtt számos
formáció indult el hasonló törekvésekkel" - fejtette ki.
Az 1973-tól létező
Sebő Klubba olykor az ihlető költők, köztük Weöres Sándor és Nagy László is
lejártak. Mint Sebő Ferenc megjegyezte, a szerzők lelkesen támogatták egyébként
is dallamért kiáltó verseik megzenésítését, sőt néha átírták saját soraikat,
hogy jobban lehessen énekelni.
Sebő Ferenc a
hetvenes években a Népművelődési Intézetben dolgozott, közben számos televíziós
produkcióban és filmben népszerűsítette a népzenét és a verseket; a Magyar
Televízióban 1991-től szerkesztőként tevékenykedett. Amíg a Sebő Együttes
inaktív volt, másfél évtizeddel építész diplomája után beiratkozott a
Zeneakadémia nappali tagozatára, és 1984 és 1989 között elvégezte a
zenetudományi szakot; szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjteményéből írta.
"Az egyetem évei alatt állt össze bennem az összefüggésrendszer, amit a
népzenéről gondolni kell". Ma elméletet tanít a Népzene tanszéken.
Kitért arra, hogy
a hetvenes évektől a táncházakkal párhuzamosan elkezdtek foglalkozni az oktatás
megszervezésével, országszerte alakultak a művészképző iskolák, a folk a
különösség és a furcsaság kategóriájából az eltelt évtizedek alatt a mindennapi
használatba ment át.
A kilencvenes
években Sebő Ferenc a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, majd
a létrejövő Hagyományok Házában, amely a táncházmozgalom intézményévé is vált,
2002-től 2011-ig, nyugdíjba meneteléig dolgozott szakmai igazgatóként. Manapság
a közmédián látható tehetségkutató műsor, a Fölszállott a páva zsűrielnöke.
A számos sikeres
versfeldolgozó és népzenei lemezt készített Sebő Együttes 1973-ban alakult és
első korszakában a nyolcvanas évek közepéig volt aktív. Az újjáalakulást 1998
hozta meg, napjainkban Barvich Iván, Perger László, Soós Réka és Tímár Sára
szerepel a csapatban, amely heti rendszerességgel fellép a 2008 óta a Budavári
Művelődési Házban működő Sebő Klubban. A Sebő Együttes idén Kovács András
Ferenc megzenésített verseit tervezi megjelentetni.
MTI 2017. február 9., csütörtök 13:53
