 |
| Fotó: http://www.ajbh.hu |
Az ombudsman szerint
a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés
egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, továbbá súlyosan sértette a
jogbiztonság követelményét az, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét
közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki - közölte az
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.
A közlemény
szerint Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot
amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a
felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű)
nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman megállapította: az új követelmény
meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek
egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési
időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének
megteremtéséről.
Az ombudsman
jelentésében rámutatott, hogy egy idegen nyelv elsajátítását elsősorban a
személyi és tárgyi feltételek, illetve a megfelelő csoportlétszámok határozzák
meg. A nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben résztvevő gimnáziumi tanulóktól
a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapfokú (B1), a szakgimnáziumi
tanulóktól pedig középfokú szintű idegennyelv-ismeretet várnak el, és jelenleg
az előbbi tanulóknak mindössze 7,5 százaléka tesz idegen nyelvből - a középfokú
nyelvvizsgával egyenértékű - emelt szintű nyelvvizsgát.
Nem egyszerűen
oktatásszakmai problémát, hanem alapjogi aggályokat vet fel, ha az idegen nyelv
tanításának komoly iskolai akadályai vannak - hangsúlyozta a biztos.
Székely László
szerint az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget
tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének.
A jelentés hangsúlyozza, hogy rendszerszintű visszásságot és az oktatáshoz való
jog sérelmét okozza a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a
nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.
A jelentésben arra
is kitértek: a jogbiztonság követelményét súlyosan sértette, hogy a
szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét
megelőzően hirdették ki, így egyáltalán nem volt idő felkészülni az új
feltételekre. Ez nemcsak az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos helyi
feltételrendszer hiányát, hanem a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és
befejezését is bizonytalanná tette. Mindez sértette az oktatáshoz való jogot
azzal, hogy hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni
kívánók felkészítését is - írták.
Az ombudsman
mindezek miatt azt javasolta Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások
miniszterének, hogy erőteljesebben fejlesszék az iskolai idegennyelv-oktatás
infrastruktúráját, és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék
későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.
MTI 2017. február 6., hétfő 11:22
