- Országszerte
zajlanak a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgák. Az írásbeliken mintegy
74 ezren adnak számot tudásukról emelt és középszinten. Azok a diákok, akik
önhibájukon kívül, például a hétfő reggeli balesetek miatt nem értek oda az
írásbelire, pótló vizsgát tehetnek.
Az Oktatási
Hivatal hétfői, MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint magyar nyelv és
irodalomból középszinten 1180 helyszínen 72 250 diák, emelt szinten 47
helyszínen 1664 vizsgázó tesz érettségit.
A magyar nyelv és
irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két
feladatlapot kell megoldaniuk. Az I. feladatlap megoldására 90 perc, a II.
számúra 150 perc áll rendelkezésre.
Az I. feladatlap
egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási
feladatot tartalmaz. A diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint
oszthatják meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is
meghatározhatják. A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással
összefüggő) ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Az
I. feladatlapban közölt szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati
szövegműfaj alkotása, a kettő közül a vizsgázó választ. E feladat megoldásának
elvárható terjedelme 120-200 szó. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a
felügyelőtanár összegyűjti.
Ezután osztják ki
a II. feladatlapot. A feladatlap a vizsgázóktól egy műértelmező szöveg
alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű
adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási
feladat közül a vizsgázó választ, a megoldás elvárható terjedelme 400-800 szó.
A magyar nyelv és
irodalom emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 perces. Az írásbeli vizsga
szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két
különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók egyetlen
feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják
meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A szövegértési és
nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi
témájú értekező prózához, esszéhez vagy annak részletéhez, lírai műhöz,
szépprózai alkotáshoz vagy annak részletéhez, egy drámához vagy annak
részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és
irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
A két
szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú
önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme
400-800 szó, a reflektáló szövegé 150-450 szó.
Az írásbeli
vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár
használható, ebből vizsgatermenként legalább négy példány szükséges. A
szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
A korábbi évek
szabályozásával ellentétben a helyesírás és íráskép értékelésénél nem levonni
kell pontokat, hanem a tartalom alapján elérhető 90 pont mellett a helyesírás
és az íráskép alapján további 8+2 pont szerezhető mindkét szinten.
Magyar mint idegen
nyelvből középszinten 53 helyszínen 125 vizsgázó tesz érettségi vizsgát.
Az élő idegen
nyelvi - ezek közé tartozik a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy is -
írásbeli érettségi vizsga szerkezete minden idegen nyelv esetében azonos.
Középszinten az
írásbeli vizsga időtartama 180 perc. Az első feladatlap az "Olvasott
szöveg értése", amely 60 perc időtartamú, a második a
"Nyelvhelyesség" feladatsor, amelynek megoldására 30 perc áll
rendelkezésre. Az ezt követő 15 perces szünet után a 30 perces "Hallott
szöveg értése" feladatlap megoldása következik, majd végül az
"Íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora.
Az érettségi
dolgozatok javítása és értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési
útmutatók alapján történik - közölte a hivatal.
Hétfőn reggel több
baleset is nehezítette a közlekedést, az M7-es autópálya főváros felé vezető
oldalát Törökbálintnál teljes szélességében lezárták.
A vonatkozó
kormányrendelet szerint azok a diákok, akik az írásbeli vizsgáról fel nem
róható okból elkésnek, távol maradnak, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel
távoznak, mielőtt a válaszadást befejeznék, az adott tárgyból pótló vizsgát
tehetnek.
Az oktatas.hu
oldalon közzétett tájékoztató szerint a diákoknak fel nem róható ok minden
olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek
bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan
magatartására.
MTI 2018. május 7., hétfő 10:23
