December 15-éig érvényes a diákigazolvány vasúton, HÉV-en és Volán-járaton

 December 15-éig elfogadják a 2019/2020-as tanévre érvényesített diákigazolványokat a MÁV-Start vonatain, a Volánbusz járatain és a HÉV-eken - tájékoztatta a MÁV kedden az MTI-t.

 

    Az Oktatási Hivatal - október 31. helyett - december 15-éig meghosszabbította a diákigazolványok érvényességét, ezért a tanulók december közepéig kedvezményesen utazhatnak velük - írták.

    Azoktól a tanulóktól, akiknek még nem érkezett meg az új diákigazolványuk, elfogadják az oktatási intézmények által elektronikusan küldött, QR-kóddal ellátott, diákigazolványt helyettesítő igazolás kinyomtatott változatát is.

    Felhívták a figyelmet arra is a közleményben, hogy a közegészségügyi előírásokat továbbra is be kell tartani; a maszk használata a közösségi közlekedési eszközökön, az állomásokon és megállóhelyeken is kötelező.

 

MTI 2020. október 20., kedd 13:38

Civilszervezetek a gyerekek egészséges lelki fejlődéséért - javaslatcsomag

 Javaslatcsomagot állított össze tizennégy civil szervezet a gyerekek egészséges lelki fejlődésének védelmét szolgáló jelrendszer továbbfejlesztéséért.

 

    A javaslat egyik aláírója, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) pénteken az MTI-vel azt közölte: az elmúlt időszakban átfogó társadalmi vita indult a gyermekeknek szánt szexuális érzékenyítéssel kapcsolatban. Az aláíró szervezetek - 2=1 Családsegítő és Házasmisszió Magyarország Alapítvány, Családképző Fórum Egyesület, Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány, Férfiak Klubja, Fiatal Családosok Klubja, Ikon - Fiatal Konzervatívok a Nemzetért, Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete, Magyar Műhely Alapítvány, Magyar Női Unió Egyesület, Mindennapok Női Szemmel Egyesület, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Ringató Magyar Zenei Nevelési Alapítvány, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Szívvel és Lélekkel Óvodapedagógusok Egyesülete - szerint a gyermekek érdekét, és ezzel szoros összefüggésben a szülők jogait szem előtt tartó, higgadt és megkerülhetetlen szabályozásra van szükség.

    A NOE honlapján elérhető javaslatcsomagban kiemelték: a gyermeknek joga van ahhoz, hogy testi, szellemi és lelki fejlődéséhez korának megfelelő nevelést kapjon. Ezért azt javasolják, hogy a szexuális nevelésre alkalmas - különösen a szexuális kisebbségekkel is foglalkozó - kiadványoknál, rádióműsoroknál, filmeknél és az ilyen célú egyéb online tartalmaknál kötelezően tüntessék fel a "szexuális érzékenyítést és nevelést célzó kiadvány/műsor/film/tartalom" szöveget. Papíralapú könyvek, kiadványok esetében készüljön egy ezt jelző embléma is, a gyermekeknek szánt, papíralapú könyveken, kiadványokon, egyéb információhordozókon pedig tüntessék fel, melyik korosztálynak ajánlják. Ezekről a kiadónak és a tartalomszolgáltatónak kell gondoskodnia - hangsúlyozták.

    Az aláírók szorgalmazzák, hogy a gyermekek oktatásában, nevelésében az érzékenyítő tartalmak alkalmazására a fenntartóknak csak jogszabályban megjelölt, erre hivatott szervezetnek az adott korosztályra érvényes jóváhagyásával legyen lehetőségük. A bölcsődék, alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények pedig tegyék nyilvánossá a nevelési-oktatási programjuknak a Nemzeti alaptantervtől, illetve az Óvodai nevelés országos alapprogramjától eltérő részleteit, ezen belül például azt is, hogy szeretnének-e szexuális kisebbségek iránti érzékenyítést folytatni.

    Javasolták azt is: az alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények esetében szülessen szabályozás arról, hogy - bármilyen témájú - érzékenyítő programok az intézményeken belül milyen feltételek szerint valósulhatnak meg. A gyermek az érzékenyítő foglalkozáson csak a szülők írott engedélyével vehessen részt, a program során semmilyen szenzitív adat gyűjtése ne legyen engedélyezett, fogyatékosságügyi témában pedig csak az érintett érdekvédelmi szervezetek bevonásával lehessen érzékenyítő foglalkozást tartani - írták.

    Javaslatot tettek arra is, hogy a legkisebb településeken is induljon elérhető képzés, tanácsadó szolgáltatás a gyermeki fejlődés részleteiről, valamint bővüljön a szülők konzultációs lehetősége a gyermekeiket érintő kérdésekről.

    "Álláspontunk senki ellen nem irányul, senkit nem minősít, (...) feltétel nélkül elismerjük minden társadalmi, etnikai, szociális vagy bármely más alapon összetartozó vagy szerveződő kisebbség azon elidegeníthetetlen jogát, hogy az általa megélt sajátos helyzetét alkotmányos keretek között a társadalom többségi tagjaival megismertesse" - olvasható a közleményben.

 

MTI 2020. október 16., péntek 16:10

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem hátrányos a magyarok számára a romániai érettségi rendszer

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

 - Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint nem különbözteti meg hátrányosan a magyar tannyelvű iskolák végzettjeit a romániai érettségi rendszer.

 

    A kedden született ítéletről több romániai portál is beszámolt.

    A strasbourgi bíróság hat székelyföldi fiatal panaszát vizsgálta meg, akik román nyelv és irodalomból megbuktak az érettségi vizsgán. További tíz hasonló panasz még a bíróság elbírálására vár. A fiatalok a Székely Figyelő Alapítvány felhívására tettek panaszt az emberi jogok bíróságánál, miután Árus Zsolt, az alapítvány elnöke elvesztette a saját lánya nevében indított hasonló tárgyú romániai pereket, strasbourgi keresetét pedig nem fogadta be a bíróság.

    A panaszosok azt kifogásolták, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzettjeinek kettővel több vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy érettségi diplomát szerezzenek. (A plusz terhet a román nyelv és irodalom tantárgyból teljesítendő írásbeli és szóbeli vizsga jelenti.) Ezt azért tartották hátrányos megkülönböztetésnek, mert az egyetemek az érettségi eredményeket is figyelembe veszik, amikor arról döntenek, hogy kiket vesznek fel képzéseikre. Románia pedig a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásával vállalta, hogy egyenlő feltételeket biztosít a továbbtanuláshoz valamennyi állampolgára számára.

    Az EJEB többségi döntéssel hozta meg határozatát. A héttagú bírói testületből éppen Magyarország és Románia képviselője Paczolai Péter és Iulia Motoc nem értett egyet az ítélettel.

    A bírói testület elismerte, hogy a panaszosoknak kettővel többször kellett vizsgázniuk, de úgy vélte, hogy ez közvetlen és elkerülhetetlen következménye azon tudatos és önkéntes döntésüknek, hogy nem románul, hanem más nyelven tanulnak, valamint annak is, hogy a román állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget. A bíróság megállapította: a törvény elismer egy jogot, de nem rendel el egy kötelezettséget, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvükön kellene tanulniuk.

    A jogi harcot elindító Árus Zsolt blogbejegyzésben kommentálta szerdán az ítéletet. Úgy vélte: a bíróság figyelmetlenül olvasta a román kormány által szolgáltatott statisztikai adatokat, mert azokból egyértelműen kiderül, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzősei között alacsonyabb a sikeresen vizsgázók aránya, és éppen a román nyelv és irodalom vizsgán buknak meg a legtöbben.

    Árus közölte: az ítéletet nem tudják elfogadni, ezért az EJEB Nagykamarájához fordulnak, és kérik a határozat felülvizsgálatát.

    Egy szeptemberben közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarok soraiban szinte teljes az egyetértés abban, hogy a magyar gyermekeknek jól meg kell tanulniuk románul. Ugyanakkor a felnőttkorú magyarok 67 százaléka diszkriminatívnak érzi, hogy a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán ugyanazokat a feltételeket támasztják a magyar anyanyelvű és magyar iskolában végzett diákokkal szemben, amelyeket a román anyanyelvűekkel szemben. A kutatást ismertető Kiss Tamás kolozsvári szociológus elmondta: a magyar diákok érettségi vizsgákon elért átlagát csupán a román nyelv és irodalomból elért osztályzat tolja az országos átlag alá. A magyar nyelven tanulók a nemzetközi (PISA) méréseken jobban teljesítenek az országos átlagnál.

 

MTI 2020. október 14., szerda 13:52

Megkezdődött a Múzeumi ReStart rendezvény

 Megkezdődött a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) a Múzeumi ReStart rendezvény, amelyen átadták Az év múzeuma, Az év kiállítása díjat és a Közösségi Múzeum elismerést. Az egész napos szakmai programok online követhetők.

 

    Varga Benedek, az MNM főigazgatója a pénteki budapesti eseményen elmondta: a koronavírus-járvány első hulláma megakadályozta, hogy májusban megrendezzék a Múzeumok Majálisát, a második hullám pedig azt, hogy a Múzeumi ReStart rendezvény programjain a múzeumi szakma újra találkozhasson.

    Hozzátette: a programokat először szeptemberre, majd októberre szervezték át.

    Az eredetileg a Múzeumkertbe tervezett program egy részét szűk körben a múzeum dísztermében rendezik meg.

    Kassai Hajnal, az Emmi közgyűjteményi főosztályának vezetője kiemelte: téma akad elég, hiszen az idei évben a pandémia és a munkatársak közalkalmazotti jogviszonyból való kivezetése újabb kihívásokat hozott. A Múzeumok Ma 2020 átfogó múzeumi kutatása is azt jelzi számukra, hogy a vezetőkben megfogalmazódott az igény új modellek kidolgozására. Hozzátette: a rendezvényen 12 szakmai workshop fut egymás mellett, két-két témával, általában reflektálva az előbb említett új körülményekre. Az online eseményen 28 előadó, 64 kerekasztal-résztvevő szerepel. A programra összesen 897 regisztráció érkezett - tette hozzá.

    A konferencián nemcsak a klasszikus szakterületek (régészet, történelem, néprajz, művészetek, termeszét és műszaki tudományok, múzeumpedagógia, közművelődés, kommunikáció), hanem a gazdasági irányítás és a menedzsment képviselői is tanácskoznak.

    Az idén márciustól következő év márciusáig tartó Múzeumok Ma 2020 országos kutatás eredményeit Fülöp Péter, a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkár mutatta be a résztvevőknek. A kérdőíves lekérdezésben 125 múzeumigazgató, 166 középvezető, 1325 múzeumi munkatárs vett részt. Emellett 44 igazgatóval készült mélyinterjú, és a későbbiekben újabb intézményvezetők vesznek részt fókuszcsoportos vizsgálatokban.

    Mint elhangzott, a kutatás országos körképet ad a múzeumok jelenlegi gazdasági, szervezeti, humán erőforrás állapotáról, fejlesztendő területeiről és ismerteti a múzeumok elképzeléseit a múzeumok feladatáról, jövőbeli célkitűzéseiről. A kutatócsoport adatokkal és érvekkel támogatja a szakmai és kultúrpolitikai döntéshozatalt, szakmai fejlődési irányokat, ajánlásokat fogalmaz meg.

    A Múzeumi ReStarton átadták a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület által adományozott Az év múzeuma 2020 és Az év kiállítása 2020 elismeréseket. Az évente odaítélt kitüntetések idén megújultak: több kategóriában hirdettek nyerteseket, és az önálló jelentkezés mellett elsősorban jelölés alapján lehetett részt venni a megmérettetésben. Az év kiállítása címre most először a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező múzeumok is pályázhattak.

    Az 1996-ban alapított Az év múzeuma díjat a muzeális intézmények elmúlt évi fejlődését értékelve, a stratégiai eredményeket összevetve ítélik oda. Meghirdetése idén két kategóriában történt: a "nagy múzeumok" sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhettek, a "kis múzeumok" között a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepeltek. Kategóriánként 6-6 esélyes közül választott a zsűri.

    Az év múzeuma versenyét a "nagy múzeumok" kategóriában a Ludwig Múzeum (Budapest), a "kis múzeumok" között a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény (Budaörs) nyerte. Az Országos Közgyűjtemények Szövetségének (OKSZ) különdíját a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének (MVMSZ) különdíját a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kapta.

    Az idei évben a zsűri két kategóriában ítélte oda a 2010-ben alapított Az év kiállítása díjat, a versenyben kilenc kiállítás szerepelt. Az év kiállítása címet a 2 millió forint feletti bekerülési költségű kiállítás kategóriában a Duna Múzeum (Esztergom) Vízeum című új állandó kiállítása, a 2 millió forint alatti kategóriában a vajdasági Topolya Község Múzeuma Volt egyszer egy színház. című időszaki tárlata nyerte.

    Dicsérő oklevelet kapott a Szennai Skanzen a MESETÉR Látványtár interaktív múzeumi tér kialakításáért, és a Magyar Nemzeti Múzeum a CLARA - Rotschild Klára divatkirálynő a vasfüggöny mögött című időszaki kiállításáért.

    A Közösségi Múzeum elismeréseket az idén 14 muzeális intézmény vehette át. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ kezdeményezésére 2019 óta a díjat azon muzeális intézményeknek ítélik oda, amelyek közösségi részvételi alapon működnek, a múzeumi alaptevékenységükkel összehangolt közösségépítő munkát folytatnak, bevonják munkájukba a helyi lakosságot, a civil szervezeteket, egyéb partnereket.

    A tanácskozással egy időben a nagyközönség múzeumi sétákon vehet részt. A kis létszámú, és előzetes regisztrációhoz kötött programok az MNM mellett, a környező muzeális intézmények közreműködésével jöttek létre. Az érdeklődők ellátogathatnak a Petőfi Irodalmi Múzeumba, az Evangélikus Múzeumba, a Biblia Múzeumba, a Természettudományi Múzeum Baross utcai gyűjteményébe és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménybe.

 

MTI 2020. október 9., péntek 16:05

NIT Közéleti Mentorprogram

 

A program elsődleges célja a 16 és 29 év közötti fiatalok képzése, a társadalmilag aktív, a közélet iránt érdeklődő, tehetséges fiatalok szakmai képzése, mentorálása, és becsatornázása a civil szektorba.

A mentorporgram négy programelemből tevődik össze: személyes mentorálás, szakmai képzések és szemléletformáló előadások - Közéleti hétvégék, projektfeladatok megoldása, valamint társadalmi szerepvállalást erősítő programok.

A résztvevőkből a program indulását követően területi egységenként alkotnánk csoportokat (hat fő), amelyek egy, az ifjúsági és közéleti szektorban releváns és számottevő tapasztalattal rendelkező mentorokat kapnának. Ezt követően régiónként választanak ki egy - egy specifikus társadalmi, közéleti problémát, amelynek megoldására mintaprojekteket dolgoznak ki mentoraik segítségével. Régiós szinteken vesznek részt alapozó képzéseken, ahol megjelennek az ifjúságpolitikai alapok, társadalomtudományi ismeretek, készség és kompetenciafejlesztések, a time management, a projektvezetés vagy éppen a különböző kommunikációs technikák egyaránt.

Ezek mellett önkéntesakciókon, látóutakon a (a for profit és a non profit intézményrendszerben egyaránt) valamint közéleti hétvégéken vesznek részt. Utóbbiból három alkalom kerül megrendezésre, amelyek olyan kulcstémákkal foglalkoznak majd, mint a fiatalok bevonása, aktivitás fokozása, motivációs tényezők kialakítása, társadalmi és közéleti kérdések, politikai trendek és folyamatok Európában, hálózatépítés a fiatalokból, önkéntesség, kortársmentorálás alapjai, a fiatalok önálló életkezdésével, életpályatervezésével kapcsolatos kérdései és nehézségei.

 

További információ: https://ifjusagitanacs.hu/kozeleti-mentorprogram/

 

Elindult a Nagy Nyári Határtalanul vetélkedő

 Külhoni és anyaországi diákok egyaránt próbára tehetik tudásukat a Nemzetpolitikai Államtitkárság Határtalanul programjának virtuális nyári vetélkedőjén, mely keretében a magyar történelemmel, irodalommal, néprajzzal, földrajzzal kapcsolatos izgalmas kérdésekre válaszolhatnak.

A feladatokat összeköti az összetartozás üzenete.

Az elődöntő tesztjét 2020. augusztus 31-ig tölthetik ki a diákok bármikor, akár többször is.

A kérdéseket nagy tudásanyagot tartalmazó, sok témakört felölelő, részben képekkel illusztrált kérdéssorból választja véletlenszerűen a rendszer. Összesen 30 feladatot kell megoldani 25 perc alatt. A tesztet többször is ki lehet tölteni, a kérdések véletlenszerűen váltakoznak. A helyes válaszok száma és a teszt kitöltésére fordított idő alapján alakul ki az elődöntő sorrendje, melyből a legjobbak a döntőbe jutnak. A játékosok legjobb eredményeit régiónként értékelik. Egy csapatnéven vagy osztálynéven egy vagy több diák is játszhat, tehát tudnak az osztályok tagjai, barátok egymással kommunikálni, lehet csoportosan is kitölteni, de egymástól függetlenül is kitöltheti bárki a tudáspróbát.

A döntőt virtuálisan rendezik meg, ahol a régiók első helyezettjei játékos vetélkedőben mérik össze tudásukat, erre előzetesen lehet készülni.

A régiók legjobbjai 300-300 ezer forint összértékű nyereményeket vihetnek haza. Ezen kívül a száz legjobb kitöltő mind Határtalanul ajándékcsomagot kap.

 

A vetélkedő itt érhető el:

https://hatartalanul.net/nagy-nyari-hatartalanul-vetelkedo-2020/

Forrás: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt

Megjelent a 2020/2021. tanév rendjéről szóló rendelet

 A 2020/2021. tanév rendjét a 27/2020. (VIII. 11.) EMMI rendelet szabályozza. A rendelet szerint a 2020/2021. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2020. szeptember 1. (kedd) és utolsó tanítási napja 2021. június 15. (kedd). A jogszabály a korábbi tanéveknek megfelelő, „hagyományos” tanévet szabályoz.

A tanítási év első féléve 2021. január 22-ig tart. Az iskolák 2021. január 29-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket, az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

A tanítási évben - a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában, a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolában és az alapfokú művészeti iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában hét, a szakgimnáziumban nyolc munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel.

Szünetek

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2020. november 2. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2021. január 4. (hétfő).

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. március 31. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2021. április 7. (szerda).

Az iskola a fenti szünetek mellett - a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja.

Témahetek

a) „PÉNZ7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2021. március 1-5. között,

b) Digitális Témahét 2021. március 22-26. között,

c) Fenntarthatósági Témahét 2021. április 19-23. között,

d) Az egészségtudatos gondolkodás és iskolai mozgástevékenységek témanap 2020. szeptember 25. (Magyar Diáksport Napja).

 

A rendelet a korábbi évekhez hasonlóan most is meghatározta a vizsgák, az országos mérések és értékelések időpontjait is. A jogszabály teljes szövege a következő címen érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1900011.EMM

 

2020. augusztus 12.

dr. Jásper András

Fotó: Kristin Hardwick, a StockSnap-tól