Székely László
ombudsman szerint a kötelező felvételt biztosító iskola nem hivatkozhat sem
helyhiányra, sem pedig a szülői nyilatkozatokkal kapcsolatos aggályokra, hanem
fel kell vennie a felvételi körzetében élő gyermeket. Ellenkező gyakorlat
esetén nemcsak a tankötelezettség szenved csorbát, hanem a gyermekek és a
szülők alapvető jogai is.
Egy édesanya kérte a biztos segítségét a tankötelessé vált
gyermeke iskolai beiratkozása ügyében. Gyermekét a felvételi körzetben lévő
újbudai Teleki Blanka Általános Iskolába kívánta beíratni, ahová a gyermek
nagyobb testvére is jár. Az igazgató helyhiányra hivatkozva elutasította a
felvételi kérelmet. A panaszos szerint a döntéshozatal során problémát okozott,
hogy a gyermek édesapjától külön élnek, de a szülői felügyeleti jogot közösen
gyakorolják. Kifogásolta ezzel összefüggésben a gyámhivatal eljárását is, mivel
az a kérelem ellenére sem döntött az iskola megválasztásával kapcsolatos szülői
vitában.
A vizsgálat feltárta, hogy az általános iskolába a gyermeket
a kötelezettség dacára azért nem vehették fel, mert a fenntartó nem tette
lehetővé a körzet gyermeklétszámának megfelelő számú osztály elindítását. Az
ombudsman megállapította, hogy ehhez a jogsértő helyzethez járult hozzá az
iskola igazgatójának önkényes, objektív szempontokat nélkülöző elutasító
döntése, amelyet ráadásul a jogorvoslat során a törvényes működésért felelős
fenntartó is jóváhagyott.
A biztos jelentésében rámutatott, hogy a panaszos eközben –
az iskolaválasztásához szükséges apai közreműködés hiánya miatt – a
gyámhatóságnál hiába kezdeményezte a közös szülői felügyeleti jog gyakorlásának
körébe tartozó együttes döntés meghozatalát. Mindez pedig oda vezetett, hogy
magával a panaszossal szemben indult szabálysértési eljárás, mert a
tankötelezettség elmulasztása miatt feljelentette őt a gyámhatóság elsőfokú nem
jogerős, tehát nem végrehajtható döntése alapján kijelölt iskola igazgatója.
A jelentés hangsúlyozza, hogy kormányhivatalnak a várható
tanköteles korú gyermekek létszámára tekintettel úgy kell kialakítania az
iskolák felvételi körzetét, hogy emellett az iskolák el tudják látni a
feladataikat, illetve az intézményvezetők eleget tudjanak tenni a felvételi
kötelezettség teljesítésének. A fenntartónak pedig úgy kell megszerveznie az
ellátást, hogy az iskola minden olyan jelentkezőt fel tudjon venni, akiknek a
felvételét jogszabályok előírják, ugyanakkor az osztálylétszámra vonatkozó
rendelkezések se sérüljenek. A biztos kiemelte, hogy a fenntartó nem
mentesülhet a jogi kötelezettségei alól.
A jelentés azt is rögzíti, hogy az iskola igazgatója a
körzetbe tartozó gyermekek jelentkezését nem utasíthatja el arra hivatkozással,
hogy a külön élő szülők nem nyilatkoztak a szülői felügyelet gyakorlásáról.
A kötelező felvételt biztosító iskola funkciója ugyanis
éppen az, hogy a körzetébe tartozó valamennyi tanköteles korba lépett
kisgyermek felvételét garantálja, még abban az esetben is, ha más – a szülők
által választott – iskola a gyermek jelentkezési kérelmét elutasította. Az
ombudsman rámutatott, hogy alapjogi szempontból visszás az a jogértelmezési
gyakorlat, amely a szülőtől ebben az esetben további nyilatkozatok benyújtását
követeli meg. Ez ugyanis különösen alkalmas arra, hogy ellehetetlenítse a
tankötelezettség teljesítését, a mulasztás pedig jogkövetkezményekkel jár.
Az ombudsman felkérte a KLIK elnökét, hogy a panaszos egyedi
ügyében tegye meg a szükséges intézkedéseket Az alapjogi biztos kérte továbbá
azt is, hogy a KLIK elnöke vizsgálja felül az iskolai beiratkozásnál
megkövetelt, a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos iskolai
eljárásokat, továbbá a vizsgálattal érintett szervek vezetőitől azt kérte, hogy
a jövőben a jelentésben foglaltaknak megfelelően járjanak el.
Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
