A Balin szabadon és családban élő kutyákat
összehasonlító vizsgálat tanulságairól közöltek tanulmányt az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói
a PLoS One tudományos folyóiratban.
Az Indonéziához
tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák, a sokféle
táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott
élő emberek sem háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre
több idegen választja végleges otthonának és a beköltözők egy része a helyi
utcai kutyák közül választ magának társat - közölte az egyetem hétfőn az
MTI-vel.
Ez az új szokás jó
alkalmat kínált arra, hogy az ELTE etológusai Kubinyi Enikő vezetésével
megvizsgálják, miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad
életet egy családi kapcsolatra cserélik.
A kutatás ötletét
Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai
Központ (AEC) vezetője és már évek óta rendszeresen nyomon követi e kutyák
életét, sok egyedet közelről is ismer. "A világ számos országában szabadon
élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, ennek ellenére nagyon
keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. A betelepülő, nyugati
civilizációban szocializálódott emberek sajnálják ezeket a kutyákat, befogadják
őket, családi kedvencként tartják, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a kutyák
javára válik. A vizsgálatok éppen időben kezdődtek el, mert a korábbiakhoz
képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében, ugyanis 800
ezerről néhány év alatt 150 ezerre csökkent a kóbor kutyák száma" - idézi
a közlemény a kutató szavait.
A vizsgálatban 75
szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze egy kérdőív
segítségével. A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori utcai kutyák
számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények
azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és
agresszívabbak más kutyákkal szemben, erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.
A
személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a
legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz
való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek jó
körülmények között, megszabadítva az élősködőktől és nem ismerve az éhezést.
"A mi
kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor
ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak.
Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez
feltehetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az
évezredek óta korlátok nélkül élő bali kutyák kifejezetten nehezen tolerálják a
bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai
társaikhoz képest" - jegyzi meg Kubinyi Enikő.
A vizsgálat
különlegessége, hogy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést,
amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati
civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal.
A kutatásban a két
említett szerző mellett Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA
Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri olasz
vendégkutató vett részt.
MTI 2018. június 25., hétfő 17:08
