- Hatályon kívül kell
helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó
szabályozást, hivatalos nevén a "Stop Soros" törvénycsomagot, mert az
sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - jelentette ki az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács
égisze alatt működő Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken.
Az EBESZ
Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és a Velencei
Bizottság jogi szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott
sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik
növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek
visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők
közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad
az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt -
egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra
használni.
A szakértők
hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt
célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati
tevékenységet finanszíroz, hanem "elriaszt" a migrációval összefüggő
legitim egyesületi tevékenység végzésétől. Az olyan nyilvánvalóan semleges
eszköznek mint egy új adó felhasználása egyéneknek vagy szervezeteknek az
általuk képviselt nézetek miatti megbüntetésére a szakértők szerint ellentétes
a hatóságok által nem kedvelt csoportok szólás- és egyesülési szabadságával.
A különadó
korlátozza a nem kormányzati szervezetek (NGO) abbéli szabadságát, hogy
meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli
képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel.
A szakértők
hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi
kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a
büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás
elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi
kötelezettségek - beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy
személyazonosságát, - olyan "túlzott állami ellenőrzési" környezetet
teremthetnek, amely nem járul hozzá az egyesülési szabadság fenntartásához -
hangsúlyozzák.
A szakértők úgy
vélték, a törvény 253. szakaszát túl homályosan fogalmazták meg. A törvény 253.
szakaszában említett hivatkozások, mint a migráció elősegítésére irányuló
közvetett célok, médiakampányok, vagy a hálózatok építése és működtetése, nem
tartalmaznak világos útmutatást arra vonatkozóan, hogy egy szervezet mikor
tartozik az adó hatálya alá.
Következésképpen a
törvény 253. szakasza "indokolatlan beavatkozást" jelent az
egyesülési és szólásszabadságra nézve az érintett civil szervezeteket érintően.
Az adó kivetése "indokolatlanul zavaró" hatással lesz az alapvető
emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre.
El fogja tántorítani a lehetséges adományozókat attól, hogy támogassák az ilyen
civil szervezeteket, és gátolják a civil társadalmat legitim emberi jogi
tevékenységekben. Mindezen okok miatt a rendelkezést hatályon kívül kell
helyezni - húzták alá.
Az Országgyűlés
június második felében fogadta el a "Stop Soros" törvénycsomagot,
amelynek alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás az illegális
bevándorlás elősegítése, támogatása. A különadó idén augusztustól hatályos.
Az EBESZ és a
Velencei Bizottság állásfoglalásának teljes szövegét hétfőn teszik közzé a
Velencei Bizottság honlapján.
MTI 2018. december 14., péntek 19:46
