- "Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni" - mondta el az MTI-nek Lovász László matematikus, miután Oslóban bejelentették, hogy idén ő az Abel-díj egyik kitüntetettje.
Felidézte, hogy a
diszkrét matematika és a számítógép-tudomány kapcsolata az 1960-1970-es években
alakult ki. "Akkoriban a diszkrét matematika nem volt fősodorbeli része a
matematikának, inkább fejtőrös érdekességnek számított"- fogalmazott a
tudós, aki ebben az időben Erdős Pál mentoráltjaként foglalkozott a
gráfelmélettel.
Mint mondta, a
diszkrét matematika egymástól elkülönült elemekből álló szerkezeti
struktúrákkal foglalkozik. Mikor megjelentek az első számítógépek, hamar
kiderült, hogy azok szintén ezen az elven működnek: diszkrét lépésekben,
digitálisan, bitenként végzik el a műveleteket. Ekkortól kezdődött a két
terület összefonódása, majd robbanásszerű együttes fejlődése, végül a diszkrét
matematika vált a számítógép-tudomány alapjává. Olyan izgalmas eredmények
születtek, amelyek néhány évtizeden belül beépültek a számítógépek működésébe.
Emellett ez a
kapcsolat a matematikán belül is alapvető személeti bővülést hozott. Olyan
fogalmak jelentek meg, mint például a véletlen, amellyel korábban nem nagyon
foglalkozott a matematika - magyarázta. A matematikusok kutatásait sokszor
gyakorlati problémák motiválták és egy-egy ilyen fogalmi előrelépés általában
alkalmazások sokaságát nyitotta meg - fűzte hozzá.
"Bár a
gráfelmélet állt a gondolkodásom, kutatásaim középpontjában, mindig is érdekelt
a számítógép-tudomány, már akkor is, amikor még Magyarországon csak a csírái
voltak meg" - mondta.
"Nagy
lelkesedés jellemezte ezt az időszakot, tudtuk, hogy valami olyan izgalmas
dolog történik, ami túlmegy azon, mint amit az egyetemen tanultunk"-
emlékezett vissza Lovász László, aki beszélt arról is, hogy a gráfelméletnek a
számítógép-tudománnyal való kapcsolatán kívül a matematika hagyományos
fejezeteivel való kapcsolata is mindig izgatta. Két éve jelent meg egy könyve,
amelyben a gráfelméletet a geometriával kapcsolta össze.
A matematikus arra
a kérdésre, hogy kik voltak rá hatással pályáján, Erdős Pál mellett kiemelte
Gallai Tibor, Sós Vera és Hajnal András nevét. "Ez egy erős közösség volt,
ahol többen voltak még, így sorolhatnék másokat is, de ők voltak a
legfontosabbak" - jegyezte meg.
Jelenlegi munkái
közül kiemelte közös projektjét Barabási Albert László fizikussal, akivel egy
közösen elnyert európai uniós pályázaton a nagy hálózatok dinamikájával
foglalkoznak. Lovász László szerint a járvány matematikai szempontból is nagy
kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a járvány
terjedésének dinamikáját vizsgálják.
Meglátása szerint
a matematika oktatása során azt is érdemes bemutatni, hogy mely területeken
alkalmazzák, példaként említve a mobiltelefonok vagy a GPS működését, amelyek
olyan izgalmas dolgok, hogy a tananyag szintjén is érdekessé tehetik ezt a
tudományt. Fontos, hogy az oktatási rendszerben átadják a diákoknak a
matematika szeretetét, hiszen matematikával foglalkozni olyan élmény, mint
rejtvényt fejteni - vélekedett Lovász László.
MTI 2021. március 17., szerda 12:34
További információ és a kép forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Abel-d%C3%ADj
