2017. február 1., szerda

Megjelent a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése

- Megjelent a felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése, a diákok a december 22-én közzétett meghirdetések módosítása, kiegészítése mellett újabb képzéseket is találnak a www.felvi.hu oldalon. A jelentkezési határidő február 15.
    Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az új meghirdetések és az egyéb korrekciók január 31-ével beépültek a felvételi tájékoztató szövegébe, és így az egységes szerkezetben olvashatók a honlapon. A jelentkezés véglegesítése előtt érdemes minden jelentkezőnek még egyszer, a kiegészítésben megjelent információkkal együtt áttekintenie a decemberben közzétett meghirdetéseket.
    Legkésőbb február 15-én éjfélig van lehetőség jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre.
    Aki a díjmentesen megjelölhető három jelentkezési helynél többet - legfeljebb hatot - jelöl meg, annak szintén február 15-én éjfélig kell befizetnie a megjelölt további jelentkezési helyek alapján számított kiegészítő díjat átutalással vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával. Ezután február 20-áig kell mindenkinek hitelesítenie a jelentkezését az Ügyfélkapun keresztül vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190).


MTI 2017. február 1., szerda 8:12

2017. január 31., kedd

Palkovics: jelentős forrásbővülés az oktatásban

- Jelentősen nőttek az oktatásra fordított források: ezek összege 2015-ben 1800 milliárd forint körül volt, tavaly már elérte a 2000 milliárdot - közölte Palkovics László oktatási államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
    Palkovics László elmondta: ebben az évben folytatódik az oktatásban dolgozók béremelése, szeptembertől a köznevelésben és a felsőoktatásban egyaránt nőnek a keresetek. A pedagógusok további 38,4 milliárdos többletre számíthatnak. A felsőoktatás területén egy újabb fázison is dolgoznak, és figyelembe veszik a Magyar Rektori Konferencia és a felsőoktatási szakszervezet elképzeléseit is - tette hozzá.
    Az oktatási államtitkár kitért arra is, hogy az iskolafenntartó átalakítása sikeresen lezárult, 58 tankerületi központban működik a fenntartás és a finanszírozás.
    Hozzátette: a köznevelési kerekasztal folytatja tevékenységét, bár jogilag más formában. Kifejtette: külső szereplőket nem zárnak ki, az egyes csoportok eldönthetik, kik képviseljék majd őket, kiket delegálnak.
    Kiemelte: a szakszervezet sztrájkbizottságával is folytatódnak az egyeztetések
    Palkovics László kitért arra, hogy megkezdődött az iskolák digitális átalakítása, erre 34 milliárd forintot költenek.    A gyerekek és a tanárok digitális kompetenciáit is erősíteni kell, erre egy sor program indul - jelezte.
    A PISA-jelentésről az államtitkár azt mondta, a dokumentum hamarosan a kormány elél kerül. Cáfolta, hogy bármiféle szegregációra készülnének. A jelentés azt tartalmazza, hogy a különböző képességű gyerekeket, az igényeiknek megfelelően, eltérő módon oktassák. Az a cél, hogy a tudást, amit az iskolában megszereznek, tudják is alkalmazni - hangsúlyozta Palkovics László. 
    A Tanítanék mozgalom kedden lejáró ultimátumáról - amelyben többek között a miniszter távozását, önálló oktatási tárca létrehozását követelik - azt mondta: a kormány szerkezetét nem tüntetéseken és nem politikai szervezetek határozzák meg, azt pedig, hogy a miniszter mondjon le, szintén nem szeretné értelmezni. Nem nagyon lehet az oktatást különböző demonstrációk alapján alakítani - fogalmazott.
    A mozgalom kockás könyvéről azt mondta, az egyrészt tartalmaz olyan korábbi oktatási elképzeléseket, amelyek már megbuktak, márpedig ami egyszer nem vált be, azzal nem érdemes foglalkozni.
    Palkovics László megjegyezte: a javaslatok egy részét a köznevelési kerekasztal már megfogalmazta. Mint mondta, a kerekasztal, a minisztérium dolgozik, míg mások tüntetnek, s nem biztos, hogy az utóbbi a jó megoldás.
    Kérdésre a veronai buszbaleset ügyében várható lépésekről azt mondta: az ilyen típusú balesetek jelentős része az éjszakai órákban történik, ezért szeretnék, ha például ilyenkor nem közlekednének a buszok. Ennek lesz költségnövelő hatása, de például egy 160-170 ezer forintos, egyhetes franciaországi sítábor költségeihez képest plusz ötezer forint már nem jelentős tétel - érvelt. Arról, hogy esetleg ennek költségeit központilag támogatnák-e, azt mondta: egy síkirándulás nem az iskolai program része, és nem kötelező ilyet szervezni. Egyértelműsíteni kell azt is - tette hozzá Palkovics László -, ki az ilyen kirándulások szervezője.


MTI 2017. január 31., kedd 12:20

2017. január 29., vasárnap

Klebelsberg Központ: megérkeztek a válaszok az iskoláktól a sítáborokról

- Megérkeztek a sítáborokkal kapcsolatban feltett kérdésekre a válaszok az érintett iskoláktól a Klebelsberg Központhoz - mondta Solti Péter, az iskolafenntartó elnöke vasárnap este az M1 aktuális csatornán.
    Az adatkérő levelet az olaszországi Verona közelében történt buszbaleset után küldte ki a Klebelsberg Központ: az iskolai sítáborok szervezésének körülményeiről, hátteréről kért információkat a köznevelési intézményektől.
    Solti Péter elmondta: a beérkezett információkat még vizsgálják, de annyi kijelenthető, hogy az általuk fenntartott iskolák 14-15 százaléka szervez sítáborokat, amelyeken mintegy 8500 diák vesz részt, őket körülbelül 1000 oktató, vagy segítő kíséri.
    A központ vezetőjének közlése szerint nagyon vegyes képet mutat a sítáborok szervezése, hiszen előfordul, hogy az iskolák utazási irodákhoz fordulnak, vagy tornatanárok végzik azt (miként a veronai buszbalesetben érintett intézmény, a Szinyei Merse Pál Gimnázium esetében is történt), de arra is van példa, hogy az oktatási intézmények közösen bonyolítják a szervezést. 
    A Klebelsberg Központ adatkérő levelére szerda délutánig várta az iskolák válaszát a sítáborok szervezésének körülményeiről.
    A kért adatok alapján felmérik: szükséges-e fenntartói intézkedéseket hozni az iskolák munkájának segítésére, valamint szeretnének meggyőződni arról, hogy mindenhol a legnagyobb rendben zajlik a szervezőmunka.
    Verona közelében január 20-án szenvedett balesetet egy magyar fiatalokat szállító busz, tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek. A buszon a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok utaztak, valamint egyikük családja.
    Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a balesettel összefüggésben múlt vasárnap azt mondta: meg fogják vizsgálni a jogszabályokat abból a szempontból, hogy megfelelően garantálják-e az iskolán kívüli programok biztonságát. Van, amit nem lehet kizárni jogszabályokkal, de áttekintik, hogy mi az, amin még lehet javítani - tette hozzá.


MTI 2017. január 29., vasárnap 19:26

Magyarországon nagyon jó a matematika tehetséggondozás

- Magyarországon nagyon jó a tehetséggondozás matematikából, de csak keveseket ér el - mondta Juhász Péter matematikatanár vasárnap az M1 aktuális csatornán.
    Szerinte csak Budapestről és egy-két vidéki nagyvárosból kerülnek be gyerekek a tehetséggondozásba ebből a tantárgyból, miközben nincs olyan ok, amely miatt területileg ennyire egyenlőtlennek kellene lennie.
    Elmondta, ezért is indította a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja a rejtőzködő matektehetség felkutatásával foglalkozó programot.
    Ennek keretében a csoport kilencedikeseknek tart rendhagyó matekórákat, hogy rábukkanjon azokra a kiemelkedő képességű tanulókra, akik a hivatalos oktatás rendszerében eddig nem igazán tudtak érvényesülni.
    A tehetségek felkutatása érdekében a kutatók a tavaszi félévben megpróbálnak minél több iskolát felkeresni, és ott a szokásostól eltérő megközelítésű matematikai foglalkozásokat tartani.
    A tavaszi foglalkozásokra a szervezők első körben február 20-ig várják az iskolák jelentkezését, viszont a matematikaoktatást eleve kiemelten támogató iskolák nem vehetnek részt a programban.
    A program részletes leírása és a kapcsolatfelvételi információk megtalálhatók A Gondolkodás Öröme Alapítvány oldalán (www.agondolkodasorome.hu).


MTI 2017. január 29., vasárnap 10:46

2017. január 27., péntek

Háromszáz éves a budapesti Piarista Gimnázium

- Idén háromszáz éves a budapesti Piarista Gimnázium; a jubileumi évben kiállításon, konferencián mutatják be a piarista rend életét és oktatói munkáját - hangzott el az év programjait ismertető sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
    Labancz Zsolt, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke kiemelte: a piarista rend az első olyan szerzetesközösség, amelyet kifejezetten az oktatás, nevelés céljából alapítottak.
    A tartományfőnök elmondta: a magyar piaristák hármas jubileumot ünnepelnek 2017-ben: a rendalapítás 400., a rendalapító Kalazanci Szent József szentté avatásának 250. és a pesti iskola alapításának 300. évfordulóját.
    A 400 évvel ezelőtt elvetett mag "szárba szökkent és hajtásai, bontakozó ágai olyan terebélyesek lettek, hogy máig nagyon sokaknak adnak árnyat és életet" - fogalmazott Labancz Zsolt.
    Magyarországon jelenleg nyolc városban működik piarista rendház, a rendnek három-három óvodája és általános iskolája, egy szakképző iskolája, hat gimnáziuma és egy önálló középiskolai kollégiuma van. Emellett a bencés és a ferences renddel együtt fenntartói a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolának, Szegeden pedig egyetemi szakkollégiumot működtetnek. Köznevelési intézményeikben 440 pedagógus 4300 diákot oktat és nevel - ismertette a tartományfőnök.
    Horváth Bálint, a gimnázium igazgatója felidézte: Pest legrégebbi iskoláját a városi tanács kezdeményezésére alapították a piaristák. A gimnázium 1717. november 6-án nyitotta meg kapuit, az első tanévben 155 diák tanult falai között.
    A jubileumi év programjai közül kiemelte az iskola épületét bemutató nyílt napot, az öregdiák-találkozót és az iskola kápolnájának felújított orgonáját bemutató koncertet. November végén ünnepi közgyűlést, decemberben történeti konferenciát tartanak, a központi ünnepséget december 1-jén rendezik.
    Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója elmondta: a jubileumi év programjaként "Hitre, tudásra - piaristák a magyar művelődéstörténetben" címmel nyílik novemberben kiállítás a múzeumban.
    A négy hónapon át megtekinthető kiállításon a rendnek a magyar művelődéstörténetben betöltött szerepét mutatják be: a piaristák építészetét, az irodalmi és a közéletben betöltött szerepüket, természettudományos és nevelői munkájukat.

MTI 2017. január 27., péntek 16:54

2017. január 26., csütörtök

Navracsics: az Erasmus+ képessé teszi Európa fiataljait arra, hogy jobb társadalmat építsenek

- Az Európai Bizottság idén harmincéves Erasmus+ programja összeköti a nemzeteket, a közös munka támogatása által pedig képessé teszi az európai fiatalokat arra, hogy jobb társadalmat építsenek - jelentette ki Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.
    Navracsics Tibor elmondta, hogy a diákok, oktatók, kutatók unión belüli és oktatási intézmények közötti mobilitását segítő Erasmus+ program 2015-ben mintegy 678 ezer európai embernek biztosított tanulási és munkalehetőséget, 2,1 milliárd euróval (653 milliárd forint) támogatott 19 600 projektet, amelyekbe 69 ezer szervezetet vont be.
    A biztos közölte, hogy az uniós bizottság kampányt indít az összes tagállamban a 30. évfordulóját ünneplő Erasmus+ program továbbfejlesztése érdekében.
    A pedagógusok, oktatók, oktatási és képzési szakértők, önkéntesek, a felsőoktatásban és szakképzésben tanulók mobilitását támogató program ahhoz járul hozzá, hogy a résztvevők javítsák elhelyezkedési esélyeiket, új szemléletmódot sajátítsanak el az oktatással és fejlesztéssel kapcsolatban, új nyelveket tanuljanak meg, megismerjék, mit jelent az európai polgárság eszméje a gyakorlatban, illetve kedvet kapjanak ahhoz, hogy önkéntesként dolgozzanak - tette hozzá Navracsics Tibor.
    Az Európát átívelő oktatási csereprogramot 1987 júniusában indította az Európai Bizottság, és nevezte el a reneszánsz humanista Rotterdami Erasmusról. A 2014-ben útjára indított Erasmus+ program pedig kiszélesítette a résztvevők körét.
    Az oktatási csereprogram indulásának évében több mint 3200 diák vett részt külföldi képzésekben. Harminc év leforgása alatt több mint 5 millióan, köztük 3,3 millió diák részesült külföldi egyetemek oktatásában és képzésében.
    A program kezdetekor a részt vevő 11 ország köre mára 33-ra bővült, és 169 partnerország csatlakozott hozzá.

MTI 2017. január 26., csütörtök 12:40


Az orosz fenyegetés valós, a nyílt háború valószínűtlen

Háborúra nem, de fokozódó feszültségekre számítani lehet a NATO és Oroszország között – ez volt a fő következtetése annak a konferenciának, amit a Republikon Intézet és az Athenaeum Kiadó közösen rendezett a napokban megjelent könyv apropóján. Sir Richard Shirreff 2017: Háború Oroszországgal című fikciós műve egy esetleges orosz fenyegetés nyomán kialakuló háború lehetőségét veti fel. A rendezvényen külpolitikai szakértők és két volt külügyminiszter – Jeszenszky Géza és Balázs Péter – elemezte a világpolitikai helyzetet, és ebben Magyarország szerepét.
Az Oroszország és a NATO közötti feszültségek fokozódnak, ám az orosz fenyegetés ma gyengébb, mint a hidegháború alatt, mondta el Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint a mai magyar külpolitika nem vált ki olyan stratégiai gondolatokat, amelyek alkalmasak az orosz fenyegetés kivédésére. Szerencsére a kontinentális Európában azonban az „észhez térés” megkezdődött, tette hozzá.
Kritikus volt a mai magyar külpolitikát illetően Jeszenszky Géza volt MDF-es külügyminiszter is. Jeszenszky szerint Martonyi János külügyminiszterségéhez képest sokkal rosszabb teljesítményt nyújt ma a tárca. Jeszenszky szerint ma is a NATO Magyarország és a nyugati világ biztonságának legfontosabb garanciája.
A NATO és szövetségesei a világ gazdasági teljesítményének közel kétharmadát, katonai kiadásainak több mint felét birtokolják – ezzel szemben Oroszország gazdaságilag csak a világ teljesítményének kevesebb mint 5 százaléka felett rendelkezik. Ilyen egyenlőtlen körülmények között minimális annak az esélye, hogy az orosz vezetés az eszkaláció politikáját folytatná, fejtette ki Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.
Mindez azonban nem változtat azokon a kilátásokon, hogy másféle konfliktusokra is számítani lehet: a Krím annexiója – amely nemzetközi szerződések garmadáját szegte meg – de jure nem fogadható el.
Az információs hadviselés doktrínája évek óta olvasható az orosz katonai, stratégiai szövegekben – nem érdemes meglepődni azon, hogy ez a koncepció Oroszország erőforrásainak elosztásában is megjelenik, mondta el a konferenciátmegnyitó előadásán Rácz András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa.
A szakértők egyetértettek abban: bár a világpolitikai helyzet változásait nehéz előrejelezni, a Sir Richard Shirreff könyve által elképzelt forgatókönyvről érdemes komolyan beszélni.

(X) Sajtóközlemény a 2017: Háború Oroszországgalcímű könyv magyar bemutatója kapcsán tartott konferenciáról