Elindult az Ifjú Kócsagőrök Program

 - Nyolcadik alkalommal várják az ifjú kócsagőröket a nemzeti parkok, a felhívásra március 22-től és április 22-ig, a Víz Világnapjától a Föld Napjáig jelentkezhetnek a 18 és 24 év közötti fiatalok - tájékoztatta az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-t.

    Az Ifjú Kócsagőr Program évről évre egyre népszerűbb a természet iránt elkötelezett diákok körében. A szervezők immáron 8. alkalommal hirdetik meg számukra a projektet, hogy a természetvédelmi őrök munkáján keresztül ismerhessék meg a hazánkban is egyre sürgetőbb választ igénylő természetvédelmi kihívásokat és lehetőségeket - olvasható a közleményben.

     Az Agrárminisztérium hétfői összegzése emlékeztet, hogy a programra jelentkező fiatalok betekintést nyerhetnek a gyakorlati természetvédelembe, és megismerhetik az őri munka mindennapjait. A résztvevő diákok az általuk kiválasztott nemzeti parkban eltölthetnek egy kéthetes szakmai gyakorlatot. A legjobbak a természetvédelmi őr mentorukkal közösen, a szeptemberi országos döntőben mérik össze tudásukat, hogy elnyerjék a 2021 Matula és Tutajos elnevezésű díjat, valamint az ötnapos tanulmányutat a csehországi Podyjí Nemzeti Parkba.

     A projekt sikerét mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül már többen dolgoznak természetvédelmi őrként. Az Ifjú Kócsagőr Program a korábbi évekhez hasonlóan a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, a 30Y zenekar, az Agrárminisztérium, a tíz nemzeti park igazgatóság, valamint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összefogásával valósul meg.

     Az országos döntővel egybekötött háromnapos záróeseményt szeptember 22-24. között a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezi meg. Az Ifjú Kócsagőr Program felhívása és a 2019-es nyertesek beszámolói elérhetőek a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon - áll az összegzésben.

 

MTI 2021. március 22., hétfő 10:40

https://www.facebook.com/groups/ifjukocsagor

https://ifjukocsagor.furgediak.hu/

Két középiskolai és egy általános iskolai tanár nyerte a Pénziránytű Tanári Díjat

 - Az idei Pénziránytű Tanári Díjat, és a vele járó 100 ezer forint támogatást két középiskolai és egy általános iskolai tanár nyerte el, ezen kívül a Pénziránytű Alapítvány különdíjjal jutalmazott egy-egy pedagógust - közölte az alapítvány pénteken az MTI-vel.

 

    Az elismeréseket a PÉNZ7 Pénzügyi és vállalkozói témahét online nyitóeseményén adták át.

    A Pénziránytű Alapítvány minden évben díjazza a pénzügyi szemlélet fejlesztését innovatív pedagógiai módszerekkel ötvöző pedagógusokat.

    A Fenntarthatósági témahét és a Pénziránytű Alapítvány mintaprojekt és óravázlat készítő pályázatára 25 pályamű érkezett, melyek a Fenntarthatósági témahét idei témáihoz kapcsolódtak, de minimum 40 százalékban a pénzügyi tudatossággal, különösen a családi gazdálkodás témakörével is foglalkoztak.

    A díjazott pályamunkák elérhetők lesznek a Pénziránytű Alapítvány honlapjának Tudástárában, valamint letölthetők a PÉNZ7 és a Fenntarthatósági témahét oldaláról is, ezeket a tanárok a 2021. április 19-23. között zajló Fenntarthatósági témahéten használhatják.

 

MTI 2021. március 19., péntek 17:07

Lovász László: a matematika olyan, mint egy jó keresztrejtvény

 - "Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni" - mondta el az MTI-nek Lovász László matematikus, miután Oslóban bejelentették, hogy idén ő az Abel-díj egyik kitüntetettje.

     A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett elismerést Lovász László Avi Wigderson matematikussal közösen nyerte el. Lovász László elmondta, hogy az izraeli matematikussal jól ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. "Wigdersonnal ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókuszból tekintünk a tudományra" - fejtette ki.

    Felidézte, hogy a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány kapcsolata az 1960-1970-es években alakult ki. "Akkoriban a diszkrét matematika nem volt fősodorbeli része a matematikának, inkább fejtőrös érdekességnek számított"- fogalmazott a tudós, aki ebben az időben Erdős Pál mentoráltjaként foglalkozott a gráfelmélettel.

    Mint mondta, a diszkrét matematika egymástól elkülönült elemekből álló szerkezeti struktúrákkal foglalkozik. Mikor megjelentek az első számítógépek, hamar kiderült, hogy azok szintén ezen az elven működnek: diszkrét lépésekben, digitálisan, bitenként végzik el a műveleteket. Ekkortól kezdődött a két terület összefonódása, majd robbanásszerű együttes fejlődése, végül a diszkrét matematika vált a számítógép-tudomány alapjává. Olyan izgalmas eredmények születtek, amelyek néhány évtizeden belül beépültek a számítógépek működésébe.

    Emellett ez a kapcsolat a matematikán belül is alapvető személeti bővülést hozott. Olyan fogalmak jelentek meg, mint például a véletlen, amellyel korábban nem nagyon foglalkozott a matematika - magyarázta. A matematikusok kutatásait sokszor gyakorlati problémák motiválták és egy-egy ilyen fogalmi előrelépés általában alkalmazások sokaságát nyitotta meg - fűzte hozzá.

    "Bár a gráfelmélet állt a gondolkodásom, kutatásaim középpontjában, mindig is érdekelt a számítógép-tudomány, már akkor is, amikor még Magyarországon csak a csírái voltak meg" - mondta.

    "Nagy lelkesedés jellemezte ezt az időszakot, tudtuk, hogy valami olyan izgalmas dolog történik, ami túlmegy azon, mint amit az egyetemen tanultunk"- emlékezett vissza Lovász László, aki beszélt arról is, hogy a gráfelméletnek a számítógép-tudománnyal való kapcsolatán kívül a matematika hagyományos fejezeteivel való kapcsolata is mindig izgatta. Két éve jelent meg egy könyve, amelyben a gráfelméletet a geometriával kapcsolta össze.

    A matematikus arra a kérdésre, hogy kik voltak rá hatással pályáján, Erdős Pál mellett kiemelte Gallai Tibor, Sós Vera és Hajnal András nevét. "Ez egy erős közösség volt, ahol többen voltak még, így sorolhatnék másokat is, de ők voltak a legfontosabbak" - jegyezte meg.

    Jelenlegi munkái közül kiemelte közös projektjét Barabási Albert László fizikussal, akivel egy közösen elnyert európai uniós pályázaton a nagy hálózatok dinamikájával foglalkoznak. Lovász László szerint a járvány matematikai szempontból is nagy kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a járvány terjedésének dinamikáját vizsgálják.

    Meglátása szerint a matematika oktatása során azt is érdemes bemutatni, hogy mely területeken alkalmazzák, példaként említve a mobiltelefonok vagy a GPS működését, amelyek olyan izgalmas dolgok, hogy a tananyag szintjén is érdekessé tehetik ezt a tudományt. Fontos, hogy az oktatási rendszerben átadják a diákoknak a matematika szeretetét, hiszen matematikával foglalkozni olyan élmény, mint rejtvényt fejteni - vélekedett Lovász László.

 

MTI 2021. március 17., szerda 12:34

További információ és a kép forrása:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Abel-d%C3%ADj

https://www.abelprize.no/

 

Az Alkotmánybírósági döntés az óvodalátogatás alóli felmentésről

 

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette a nemzeti köznevelésről szóló törvény azon rendelkezését, amely kizárta a négy és öt éves kor közötti gyermekek esetében az óvodalátogatás alóli felmentést.

 Az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául az országgyűlési képviselők negyedének indítványa szolgált, amelyben az indítványozók a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérték, valamint azt, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy az Országgyűlés nem tett eleget egy korábbi, a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló alkotmánybírósági határozatnak. Az Alkotmánybíróság a jelen határozatában a megsemmisítéssel kapcsolatban kifejtette, hogy bár az esetek döntő többségében az óvodai nevelés szolgálja a gyermekek legjobb érdekét 4 és 5 éves koruk között is, azonban előfordulhatnak olyan egyedi élethelyzetek ebben az életkorban, amelyek a családi környezetben történő nevelést indokolják. A felmentésre azonban kizárólag a gyermek egészségi állapotára, családi körülményeire, képességeire, sajátos helyzetére, azaz a gyermek legjobb érdekére tekintettel kerülhet sor. Az Alkotmánybíróság a rendelkezés megsemmisítésén túl megállapította azt is, hogy az állam az intézményvédelmi kötelezettségéből fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azáltal, hogy a jogalkotó nem teremtette meg annak garanciáit, hogy az óvoda javaslata alapján, vagy más, alkalmas módon abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek iskolaérettségi vizsgálatát követően a gyermek iskolakezdésének egy nevelési évvel történő elhalasztása, ha a szülő a megfelelő kérelem előterjesztését elmulasztja. Az Alkotmánybíróság az iskolakezdés szabályaival összefüggésben nem látott kellő garanciát arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében az évhalasztásra irányuló kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő. Az iskolaérettség kérdése egyedi, és esetenként szakmai mérlegelést is szükségessé tevő kérdés, nem pedig egy életkorhoz köthető, automatikusan bekövetkező képesség, a gyermekeknek pedig alkotmányos joguk van arra, hogy tanulmányaikat iskolaéretten kezdjék meg. A gyermek iskolaérettségének időpontja a gyermekek eltérő fejlődési üteme miatt egyénenként változik, megállapításának jogszabályban rögzített objektív feltételrendszere van, a fizikai követelmények mellett pszichés és szociális készségek együttes fennállása esetén állapítható meg. Korábbi határozataira hivatkozva az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy az iskolaérettség mint szakkérdés megállapítása elsősorban a szülő joga. A határozat indokolása szorgalmazza azonban a gyermekek egyéni körülményeit és fejlettségét ismerő óvodai szakembereknek a rendszerbe történő „visszakapcsolását” is. Eszerint az óvoda jelzéssel kell hogy élhessen az Oktatási Hivatal felé azokban az esetekben, amikor a szülő bármilyen okból elmulasztja benyújtani a vonatkozó kérelmet. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként fogalmazta meg továbbá mind az óvodai felmentés, mind pedig az egyéni munkarend kapcsán, hogy a kérelem elbírálása során a szülő nyilatkozata, valamint a szülő által a kérelem mellékleteként becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül. Csak ellenbizonyítást követően, a gyermek legjobb érdekére tekintettel hozható a szülő azon kérésével ellentétes döntés, hogy gyermeke a saját, egyedi élethelyzetére tekintettel öt éves koráig mentesüljön az óvodalátogatás alól, vagy egyéni munkarendben tanuljon. Az Alkotmánybíróság határozatában felszólította a jogalkotót, hogy 2021. június 30. napjáig a jogszabályi környezet rendezésével biztosítsa, hogy az óvodai felmentés, valamint az egyéni munkarend engedélyezére vonatkozó döntés abban az esetben is megszülessen a nevelési év, illetőleg a tanév kezdetéig, ha a szülő bírósághoz fordul.

 

Forrás: https://www.alkotmanybirosag.hu/dontes/ab-hatarozat-jogszabalyi-rendelkezes-megsemmisiteserol-valamint-mulasztasban-megnyilvanulo-alaptorveny-ellenesseg-es-alkotmanyos-kovetelmeny-megallapitasarol

Kép forrása: https://stocksnap.io/photo/toy-family-N1SXSN6HUQ

 

A Bereményi-galaxis, avagy a megélhető és megjegyezhető élet

 

A könyvvel kelek és fekszem. Olvasom, de inkább olyan, mintha hallgatnám. Átfolyik ébrenlétből az álomba, álomból az ébrenlétbe. A történet már olyan közel jött, hogy néha úgy érzem, a Bereményi család beavatott tagja vagyok.

Eldorádótól Mariig

Peregnek a történetek, mint egy családi ebéd vagy baráti poharazgatás közben – ki, hogy szokta hallgatni a rokonok történeteit. Vagy hallgatná szívesen, de már nincs kitől… A többször elismételt részletek néhol ugyanúgy, máskor valami egészen más összefüggésben csillannak fel.

Mintha ismerném, és akár folytatni is tudnám, aztán kiderül, hogy bár a személy, az élethelyzet ismerős, de ebben az összefüggésben – mást dob ki.

Ismerem Bereményit?

Szuggesztív történetmesélő. Közvetlen hangon suttogja a fülembe a félig igaz, félig költött valóságot. Mégsem enged az érzés, hogy nem mondott el mindent. Valamit még a szekrényben vagy a függöny mögött rejteget. Hiszen a korábbi novelláiból, elbeszéléseiből is kiderült valami új. Ki tudja, most épp mit mesél „körbe”, amihez legközelebb még hozzátesz.

Mi lehet fontos az életben?

Az élmények. Az érzékelhető és megjegyezhető valóság. Az unalmas, nyom nélküli élet üres és fölösleges. Ki ne érezné így? Csak a határokban és a valóság megélésének bátorságában különbözünk egymástól. A minták és példaképek választásában, az önazonosságban, de végül – a fene essen belé! – bármilyen is volt, elfogy az az élet.

Bereményi: férfi-nő, történelem-irodalom

A szemszögek felcserélhetők, s nem csak a férfi és női. A tankönyvi fejezetek egykor neves vagy mára névtelen személyek megérzéseiből és döntéseiből születtek. Épp úgy, ahogy mi hozzuk meg választásainkat valami meggyőződésből vezérelve.

Az ő életvalóságuk, akkor és ott, az ő szemükkel nézve hiteles. Erről sokat és sokféleképpen mesél Bereményi.

Van-e katarzis a könyv végén? Van.

A nagypolitikából nézve epizodisták az emberek. Nevezik őket lakosnak, katonának, vásárlónak, betegnek, polgárnak, diáknak… – attól függően, melyik társasjáték bábujaként kerülnek a játéktáblára.

Az is tanulság, hogy mint az óceán hullámain, úgy halad előre – vagy hátra, meg oldalt – a történelem nevű, változó időjárású időben az ember. Felbukkan és alábukik, újra meg újra, aztán már a gyermeke, majd annak a gyermeke és így tovább. Föl, le, oldalt – hosszabb meg rövidebb hullámokon.

A sorsok egymás mellett haladó, időnként összefonódó történetfüzérek. Az élet maga reménykedő, hol tűrő, hol alkalmazkodó és időnként felülkerekedő időpillanatok sorozata. A felülkerekedés ténye relatív. Hol kisebb, hol nagyobb, hol rövidebb, hol hosszabb örömöt okozó elégedettség.

 

Ebből mi a személyes lecke?

Mi az üzenet, amit küldenek velünk felmenőink, amit továbbítani vagyunk hivatottak? Valamilyen több évszázados emberi tartás? Küzdés, minden arcunkba csapódó hullám ellenére?

A Bereményi család – vajon Bereményi Géza hogy látja? – a keménység. Az, hogy nem adják föl és nem tágítanak céljaiktól. Fontos számukra, hogy erősen érezzék és megtapasztalják létezésüket. Annak erejét, hogy képesek saját és mások sorsának alakítására.

KovátsAndrea

BEREMÉNYI GÉZA:

Azóta is élek - Összegyűjtött novellák

Magvető Kiadó , Megjelenés: 2021. január 20.

Fülszöveg:

A megannyi műfajban és műnemben alkotó Bereményi Géza 1970-ben A svéd király című novelláskötetével kezdte irodalmi pályáját. Megjelenésekor a mindössze 24 éves szerző kötetbeli alteregójához, Dobrovicshoz hasonlóan az „induló tehetségek közé tartozott”, már első írásaiban is megjelentek későbbi nagy témái, az ős- és hőskeresés, a Teleki tér és nagyszülei legendáriuma. Alkotói figyelme később a dalszövegek, a színház és a film felé fordult, miközben továbbra is fontos műfaja és eszköze maradt a novellisztika, több későbbi filmjének (Eldorádó, Hóesés a Vízivárosban) az ősváltozata eredetileg elbeszélés volt.

 A korábban megjelent könyvekből maga a szerző válogatta a mostani kötet anyagát, helyenként új címeket adott a novelláknak. Az olvasó pedig eredendő mozgásában, eleven hullámzásában érzékelheti és láthatja a Bereményi-mitológia alakulástörténetét, bizonyos motívumok és figurák megszületését és tovább-formálódását, a kiválás és az elvegyülés gesztusait, az otthonvesztés és a hazatalálás következményeit.

 Az Azóta is élek című kötetről és Bereményi Géza életművéről Bárány Tibor és Szegő János beszélget január 25-én 18 órakor, az online beszélgetés élőben követhető a Líra Könyv és a Magvető Facebook-oldalán.

 A születésnapon, január 25-én 19.30-kor mutatja be a Magvető Kiadó Facebook-oldalán a Bereményi Gézával készült életútinterjú első részét.

  

Megrendelés

• Megjelenés: 2021. január 20.
• Oldalszám: 440 oldal
• Méret: 123 x 184 mm
• Kötés: Keménytábla
• Ár: 3999 Ft
• ISBN: 978 963 14 3866 6

 

A cikkhez a könyvet a Magvető Kiadó biztosította.

Emmi: 2023-tól megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei

 

- Megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei 2023-tól: még nagyobb szerepe lehet a vizsgákon a tanulói kreativitásnak, problémamegoldó készségnek - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-t.

   A kormány módosított egyes köznevelési tárgyú jogszabályokat. Az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódik a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása - írták.

    A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változásnak azt nevezték, hogy - a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve - több vizsgatárgynál előtérbe kerül a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák - például a projektmunka - alkalmazása, és az egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul.

    Az általános vizsgakövetelmények (a vizsgák célja, formája, időtartama, számonkérési formái) továbbra is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelennek meg. A részletes vizsgakövetelmények pedig tavasszal, további egyeztetések után tárcadokumentumként lesznek elérhetők a minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal honlapján - közölték.

    A módosított szabályok felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra - hangsúlyozták.

    A rendeletmódosítás részeként a kormány az Oktatási Hivatalt jelölte ki a jelnyelvoktatói névjegyzéket vezető hatóságként, valamint módosulnak a tankönyvi eljárásokkal kapcsolatos határidők, ezáltal egyszerűsödik az eljárás - ismertették.

    A koronavírus-járványra tekintettel azoknak, akiknek 2022-ben már kötelező lett volna a Pedagógus II. minősítési eljárásban való részvétel, egy évvel kitolódik a minősítés határideje - áll a tárca közleményében.

 

MTI 2021. február 16., kedd 10:42

Műhelyiskola az oktatási rendszerből kieső fiataloknak

 - Sikeresnek tartja a műhelyiskola program első negyedévét az új típusú képzést kísérleti jelleggel elindító szervezetek egyike, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány. A képzés célja, hogy piacképes részszakmához juttassák a hagyományos oktatási rendszerből kieső fiatalokat.

 

    Az alapítvány az MTI-t arról tájékoztatta, tapasztalatai szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával megvalósuló pilotprogram hatékony és hiánypótló lehetőség a már lemorzsolódott tanulók esélyeinek javítására.

    A szervezet kiemelte, hogy 2011-es létrejötte óta komplex munkát végez a legnehezebb sorsú tanulók felzárkóztatásáért, így részt vállal a hátrányos helyzetűek foglalkoztatottságának növelését célzó új programban is.

    A mostani tanévben két helyszínen, négy részszakmában (Gyöngyösön pincér- és szakácssegéd, Tiszaburán lakástextil-készítő és famegmunkáló részszakmában) valósítják meg a projektet, húsz - nyolc osztályt végzett - tanuló bevonásával.

    A közleményben Thaisz Miklóst, az alapítvány ügyvezető igazgatóját idézve azt írták, a program fontos pillére a nyitottság és a rugalmasság, hiszen minden diáknak más a háttere. Ezért mindannyiukkal egyénre szabott megállapodást kötnek, a diákok az ösztöndíjat is e szerinti ütemezésben kapják.

    Az alapítvány szerint az eddigiek - a vírushelyzet ellenére is - sikeres koncepcióról tanúskodnak.

    "Célunk, hogy minél több településen felmérjük, milyen szakmákra van munkaerőpiaci igény, mi az, ami népszerű az érintettek körében és mihez találunk partnereket helyben" - mondta Thaisz Miklós, aki bízik abban, hogy akár már ősztől országossá válhat a program.

 

MTI 2021. február 13., szombat 3:33