- Az oktatási jogok
biztosa ajánlással fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások
miniszteréhez, hogy teremtse meg a jogszabályi feltételeit a diabéteszes
gyermekek óvodai és iskolai ellátásának.
Aáry-Tamás Lajos
azután indított vizsgálatot a kérdésben, hogy több esetben tiltottak ki
diabétesszel küzdő gyermeket az óvodából azért, mert az óvodapedagógusok nem
vállalták a vércukorszint-mérést és az inzulin adagolását. Az ombudsman szerint
az iskola világában is tapasztalható a bizonytalanság: a pedagógusok sokszor
tanácstalanok, mert nem tudják, hogy mik a rájuk háruló feladatok és meddig
terjed a felelősségük - olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.
A vizsgálat során
megkeresték a hazai és az európai szakmai szervezeteket, az EU-tagállamok
oktatási minisztereit és az Európai Bizottság kulturális, oktatási,
ifjúságpolitikai és sportügyi biztosát.
Az oktatási
ombudsman megállapította, hogy a hatályos magyar jog alapján a pedagógusok nem
kötelezhetők egészségügyi műveletek
végzésére, ilyen feladatok ellátására jogosult iskolaorvos, védőnő pedig nem
áll folyamatosan rendelkezésre minden köznevelési intézményben. Ettől
függetlenül az óvoda, az iskola nem tagadhatja meg a cukorbeteg gyermek felvételét
a betegség miatt, a gyereknek joga és kötelessége részt venni a köznevelésben.
Aáry-Tamás Lajos
szerint a jogsértések orvoslása és megelőzése érdekében az oktatás rendszerének
kell képesnek lennie az alkalmazkodásra, különös tekintettel arra, hogy a
cukorbeteg gyerekek száma folyamatosan emelkedik. Megjegyezte: a gyermekkori,
1-es típusú diabétesz előfordulási gyakorisága Magyarországon folyamatosan
emelkedő statisztikát mutat. A 0-14 éves korosztályban, az 1989-93 közötti
időszakban évente 100 ezer gyerekre csak 9 eset jutott, 1994-98 között ez a
szám 10,6-re, 1999-2003 között 12,4-re, 2004-2009 között pedig már 18,3-re
emelkedett. A legfrissebb adatok szerint 2016-ban 100 ezer főre vetítve 21,3-ra
emelkedett a cukorbeteg gyermekek aránya.
A biztos kiemelte:
a bizonytalanság megszüntetéséhez szükség van a felelősség szabályozására.
Elsődleges cél, hogy az intézményt és a pedagógust jól definiált és konkrétan
meghatározott felelősség terhelje a gyermek állapotával kapcsolatban,
figyelembe véve, hogy az óvoda és az iskola nem egészségügyi intézmény, a
pedagógus nem egészségügyi dolgozó.
A diabéteszes
gyermekek integrált óvodai, iskolai nevelésének-oktatásának feltétele olyan
felelősségi szabályok kidolgozása, amelyek alapján az intézmény és a
pedagógusok egyértelműen behatárolt, az egészségügyi dolgozókénál szűkebb,
felelősségük tudatában tudják fogadni őket - rögzítette.
Az ombudsman
szerint fontos, hogy a pedagógusok - önkéntes alapon - elsajátíthassák azokat
az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a diabéteszes
gyerekek ellátásához. A jelentésben megfogalmazottak szerint ilyen képzések
akár az érintett intézményekben is megvalósíthatók, megbízható szakmai
hátterüket pedig a Magyar Diabétesz Társaság tudja biztosítani.
Aáry-Tamás Lajos
rámutatott: biztosítani kell az inzulinos kezelés lehetőségét is, amihez
szabályzatokat és eljárásrendeket kell kidolgozni. Ugyanígy biztosítani kell a
gyógyszerek megfelelő tárolását és a szükséges speciális étkeztetést. Ehhez
fontos szakmai bázist jelenthet az országban egységesen működő
gyermekdiabetológiai gondozó hálózat, amely megyei és fővárosi központokkal
biztosítja a lakóhelyhez közeli szakmai segítséget - írta.
Mindezek miatt az
oktatási jogok biztosa ajánlással fordult az oktatásért is felelős
emberierőforrás-miniszterhez. Az kéri tőle, hogy teremtse meg a jogszabályi
feltételeit a diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátásának, alakítson ki
egyértelmű felelősségi rendszert, teremtse meg a pedagógusok képzési rendszerét
és dolgozzon ki országos együttműködési stratégiát az állami, önkormányzati,
szakmai és civil szervezetek között - olvasható az MTI-hez eljuttatott
összegzésben.
MTI 2017. május 10., szerda 14:48
Fotó: http://www.oktbiztos.hu/
