2017. június 10., szombat

Aláírta az oktatási törvények módosítását az államfő

- Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában - amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal bocsátott az MTI rendelkezésére - kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. A köztársasági elnök emellett azt is kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért.
    Áder János a nyilatkozatában kiemelte: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre. "Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt, az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást" - írta.
    Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amelyek tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását. A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg. "E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat" - hangsúlyozta.
    "Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan - nagy nyilvánosságot kapó - kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá" - írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, s mivel az semmilyen tekintetben sem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte.
    Az Országgyűlés május 30-án elfogadta az oktatási törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely több ponton érintette a nemzeti köznevelésre vonatkozó szabályokat.
MTI 2017. június 9., péntek 18:03


2017. június 6., kedd

Soltész Miklós: Megduplázódott az egyházi iskolákba járó diákok száma 2010 óta

 - Megduplázódott az egyházi iskolákba járó diákok száma 2010 óta Magyarországon - mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Szombathelyen. Soltész Miklós a Premontrei-rendi Szent Norbert Gimnázium új épületszárnya alapkő-letételi ünnepségén vett részt.
    Az államtitkár azt mondta: az egyházak nem mindenhol tudták követni a létszámnövekedést az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésében, ezért fontos, hogy megkapjanak minden támogatást az oktató- és nevelőmunka folytatásához.
    Soltész Miklós az ünnepség után az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás előtt mindössze nyolc egyházi és felekezeti iskola működhetett Magyarországon, 2010-re azonban az egyházi iskolákba járó gyerekek száma már meghaladta a 110 ezret, jelenleg pedig eléri a 220 ezret.
    Hozzátette: az a tapasztalat, hogy az egyházi iskolák jól működnek, pozitív kisugárzást adnak nemcsak egy településnek, de akár egy régiónak is.
    A szombathelyi Premontrei Szent Norbert Gimnázium új szárnyának építéséhez 900 millió forintos támogatást adott a magyar kormány, a pénzből új tantermeket, a művészeti oktatást segítő szaktantermeket, illetve közösségi tereket építenek, felújítják az iskola tornatermét és sportpályáját, valamint egy új cserkészotthon is megépül - mondta el az ünnepség után Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát.
    Hozzáfűzte: az évek során folyamatosan növekedett a gimnázium diákjainak száma, emiatt állandó helyszűkével küszködtek.
    Véghné Busics Hilda a gimnázium igazgatója ünnepi köszöntőjében elmondta: a premontrei szerzetesrend negyvenhat évnyi "kényszerszünet" után 1994-ben szerezte vissza szombathelyi középiskoláját, amely szavai szerint az elmúlt több mint két évtized alatt ismét a város egyik meghatározó, legdinamikusabba fejlődő iskolájává vált.
    Úgy fogalmazott: "Embert nevelni, a teremtés csodáját láthatóvá tenni, hitünk szerint ma is a legnemesebb feladatok egyike."
    Szólt arról is, hogy az iskolát fenntartó Premontrei Szerzetesrend igyekezett jól átgondolt fejlesztési terv szerint kívül és belül megújítani az iskolát. Felsorolása szerint a pályázati lehetőségeket felhasználva és adományoknak köszönhetően épültek meg az új iskolai termek, laborok, orvosi rendelő, a könyvtár, a diákétterem és legutóbb egy uniós pályázatnak köszönhetően energetikai korszerűsítést is végeztek az épületen.
    Az infrastruktúra folyamatos fejlesztése mellett igyekeztek az iskola képzési kínálatát is bővíteni, emelt óraszámban tanítják az idegen nyelveket, jól felszerelt szaktantermekben oktatják a természettudományos tárgyakat, az informatikát, emellett nagy hangsúlyt fektetnek a diákok művészi és zenei műveltségének megalapozására. Felvállalták a nemzetiségi és horvát nyelv oktatását is. Az elsők között kapcsolódtak a Katonasuli-programhoz, és rendészeti tagozatot is indítottak.
    Az 1300 négyzetméter alapterületű, háromszintes új épületszárny alapkövének elhelyezése után egyelőre a gimnázium udvarának régészeti feltárása folytatódik, ezt követően kezdődhet meg az építés, amely várhatóan egy év múlva fejeződik be.


MTI 2017. június 6., kedd 15:04

2017. június 5., hétfő

2017: Háború Oroszországgal

Sir Richard Shirreff 2017: Háború Oroszországgal című műve egy esetleges orosz fenyegetés nyomán kialakuló háború lehetőségét veti fel. A könyvhöz kapcsolódó PR kampány az írás műfaját homályban hagyta. Találgathatunk, hogy a NATO tábornok biztonságpolitikai művét vagy egy regényt adott-e ki az Athenaeum Kiadó.

A könyv apropóján tartott konferenciáról már korábban beszámoltunk. Most érkezett el az idő, hogy magáról a könyvről is írjak. Azok kedvéért, akik egy biztonságpolitikai művet túl nehéz olvasmánynak tartanak, elárulom, hogy a 2017: Háború Oroszországgal valójában egy fikciós regény. Persze azok sem fognak csalódni, akik éppen egy komolyabb olvasmányt keresve emelik le a polcról, hiszen a fikciós műfaj lehetővé teszi, hogy olyat is elmondjon a szerző, amit egyébként nem lehetne. Abban természetesen nem lehetünk biztosak, hogy meddig tartanak a valós információk, és hol kezdődik a fikció. Ami biztos, hogy Sir Richard Shirreff a NATO nyugalmazott tábornoka, a geopolitika és a hadviselés szakértője. A 2017-es évben bekövetkező háború a konferencia résztvevői szerint valószínűtlen. Ami a kettő közt van, az maga a regény.
A regény fő színtere a politika és persze a NATO politikai, katonai döntéshozó „színpada”. A globális szintér mellett az egyszerű katona nézőpontját bemutató jól megírt, élethű harci, harctéri cselekményeket éppen úgy tartalmaz, mint a frontoktól távolabb zajló titkos műveleteket. Az akciós jelenetek kellően izgalmasak, háborús regényként is megállja a helyét a könyv.
Nekem legjobban a politikai kulisszák mögé való bepillantás lehetősége tetszett a könyvben. Érdekes volt látni a nagypolitikai döntéshozatal nehézségeit és a döntésre ható erőket. Igazán bízom benne, hogy a hazánkkal kapcsolatos katonai vélemények is a fikcióhoz tartoznak.
Ajánlom ezt a könyvet a világpolitika, napjaink konfliktusai és a katonaság iránt érdeklődőknek, mert ez a könyv nem csak szórakoztat, de a komfortzónánkból kimozdítva el is gondolkoztat.

Fülszöveg
2017 - Háború Oroszországgal
Sürgető figyelmeztetés egy magas rangú katonai vezetőtől
A 2008-as orosz-grúz háború olyan volt, mint az 1930-as években a Rajna-vidék megszállása, de ahogy akkor, most sem foglalkoztunk a baljós előjelekkel. Aztán 2014-ben Putyin elfoglalta a Krím félszigetet, ahogy anno a Szudéta-vidéket Hitler, de mi ezen is hamar túltettük magunkat. Azóta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a Baltikum lehet a következő...
Sir Richard Shirreff, a NATO nyugalmazott tábornoka több évtizedes katonai tapasztalat alapján teszi fel a kérdést, mi lesz, ha a világ vezető hatalmai továbbra sem veszik komolyan az orosz elnök arrogáns politikáját, ha továbbra is kényelmesen hátradőlve áltatják magukat, hogy majd az atomfegyvereik megvédik őket Putyin agressziójával szemben.
Vajon a NATO továbbra is a háttérben marad? Vajon szigorúbban lépnek majd fel Európa politikai erői, és ami a legfontosabb, vajon elődjénél határozottabb álláspontot képvisel majd az Egyesült Államok új elnöke? Így vagy úgy, de 2017 lehet a fordulat éve...


Részlet a könyvből:

Vásárlás:


2017. június 3., szombat

Az LMP az ombudsmanhoz és az AB-hez is fordul a köznevelési törvény módosítása miatt

Az ombudsmanhoz fordul az LMP az általuk is Taigetosz-törvénynek nevezett köznevelési módosítással kapcsolatban, ha pedig az államfő aláírja az Országgyűlés által már elfogadott változtatást, akkor az Alkotmánybírósággal is megvizsgáltatnák azt.
    Szél Bernadett társelnök pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: az egyes gyermekek alapvető jogait sértő változtatásról a kormány egyáltalán nem egyeztetett az érintettekkel és nem is vizsgálta annak várható hatásait. 
    Kanász-Nagy Máté, az LMP ifjúságpolitikai szakszóvivője közölte: azért hívják Taigetosz-törvénynek a köznevelési törvény módosítását, mert elveszi annak lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekeket fel lehessen menteni az osztályzás alól. Szerinte így több tízezer gyermek kap majd rossz érdemjegyet vagy akár meg is bukhat, így gyorsan kikerülnek a közoktatásból, elvesztve a további tanulás lehetőségét.
    Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője közölte, szerinte három alkotmányos jog is sérül a változtatás miatt, csorbát szenved a gyermekek védelme, megvalósul a hátrányos megkülönböztetés és a művelődéshez való jog is sérül.
    Felhívta a figyelmet egy másik esetre is, amikor a kormány "még rúgott is azokon, akiken segítenie kellett volna". Ismertette: pénteken jelent meg az ombudsman állásfoglalása, aki az LMP kérdésére vizsgálta a segélyüket vesztett egészségkárosodottak ügyét. Az ombudsman megállapította, hogy nem vonható meg a segély azon egészségkárosodottaktól, akiket törölnek az álláskeresők nyilvántartásából.
    Közölte: pártja ismét benyújtja azt a törvényjavaslatát, amely helyreállítja ezen visszásságot, és visszamenőleg is megadnák számukra a nekik járó összeget.
    A nap folymán az oktatási jogok biztosa az MTI-nek elmondta: a köznevelési törvény módosítása nem vonatkozik a sajátos nevelési igényű, így a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyermekekre, a változtatásoknak semmi közük nincs az ellenzéki kritikákban megfogalmazott hasonlathoz, a "Taigetoszhoz". Összekeveredett két fogalom, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek köre a sajátos nevelési igényű gyerekek körével. A módosítás kizárólag az előbbiekre vonatkozik, és azt mondja ki, hogy a mentesítést 2030-ig vezetik ki a rendszerből - mutatott rá Aáry-Tamás Lajos. Az Emmi azt közölte: a jogszabály-módosítás szakmai kezdeményezésre született, és az iskoláknak ezentúl is kötelező fejleszteniük a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket.

MTI 2017. június 2., péntek 14:38


Oktatási jogok biztosa: a köznevelési törvény módosítása a sajátos nevelési igényű gyerekekre nem vonatkozik

A köznevelési törvény héten elfogadott módosítása nem vonatkozik a sajátos nevelési igényű, így a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyermekekre - hangsúlyozta az oktatási jogok biztosa pénteken az MTI-nek.
    Aáry-Tamás Lajos azt mondta, hogy a változtatásoknak semmi közük nincs a "Taigetoszhoz", utalva az ellenzéki kritikákban megfogalmazott hasonlatra.
    Az oktatási ombudsman kiemelte: összekeveredett két fogalom, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek köre a sajátos nevelési igényű gyerekek körével. A módosítás kizárólag az előbbiekre vonatkozik, és azt mondja ki, hogy a mentesítést 2030-ig vezetik ki a rendszerből - mutatott rá.
    Aki tehát 2018-ban elkezdi az iskolát és ilyen mentesítéssel bír, az még végigviheti ezt, egészen az érettségiig, ott is élhet ezzel a kedvezménnyel - fejtette ki.
    Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta: szó sincs gyors döntésről, és a "brutális" kritikai megfogalmazás végképp nem illik a jogszabályra.
    A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyerekekre a módosítás nem vonatkozik, ők sajátos nevelési igényűek, a törvény róluk nem szól, kedvezményeiket, életpályájukat nem befolyásolja - magyarázta az oktatási jogok biztosa.
    Aáry-Tamás Lajos a problémát abban látja, hogy noha a változtatást kétéves egyeztetés előzte meg, a szakma képviselői javasolták a módosításokat, őket most senki nem kérdezi, és politikai mezőbe került a kérdés.
    Hozzátette: azért fogja megkeresni a szakma képviselőit és azokat az egyetemeket, ahol gyógypedagógiai képzés folyik, hogy közösen találják meg azokat a mondatokat, amelyekkel mindenkit meg lehet nyugtatni.


MTI 2017. június 2., péntek 13:00

2017. június 2., péntek

Diákjogok Romániában

Erdélyi barátaim mesélték, hogy van egy dokumentum, amely összefoglalja diákjogokat. A napokban ismét szóba került ez a dokumentum, amelynek a hivatalos neve „Tanulói statútum 2016”. Budapesten az Országos Diáktanács ülésén említette Lukács Nándor ODT tag. Neki köszönhetően oszthatjuk meg a Romániában hatályos szabályokat.
„A Nemzeti Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium által 2016. augusztus 10-én hatályba léptetett Tanulói Statútum hivatalos magyar fordítása. Kiadja a MAKOSZ (Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége) 2016. november 17-én, a nemzetközi diáknapon. Kérdéseiteket, felmerülő problémáitokat a Statútum betartásával kapcsolatban várjuk az office@makosz.ro emailcímre.”
A statútum teljes terjedelemben magyar nyelven a következő linkeken érhető el:



Megújult a Korda Filmpark kiállítása

Megújult a Korda Filmpark kiállítása: a digitális és más elemekkel kibővített, Mozi és tudomány című tárlat csütörtökön nyílt meg az etyeki Korda Filmstúdió látogatóközpontjában.

    Mint Kakuk Andrea, a Korda Filmpark ügyvezetője elmondta, az idén tízéves Korda Filmstúdió látogatóközpontja és a szintén tízéves Da Vinci Learning tévécsatorna közös vállalkozásban újította meg a kiállítást, amely az elmúlt években a filmgyártás világát, a filmes trükkök hátterét mutatta be az érdeklődőknek.
    A kiállítás új, digitális elemekkel egészült ki, valamint a Kincsem című nagysikerű magyar játékfilm néhány ereklyéje is megtekinthetővé vált.
    Kakuk Andrea megemlítette, hogy az elmúlt egy évtized fantasztikus eredményeket hozott a magyar filmgyártásban és a Korda Filmstúdiónak egyaránt. Hozzátette: ma már a nemzetközi filmipar reális munkalehetőségeket kínál a magyar fiatalok számára, akik a Magyarországra érkező színészektől, rendezőktől sokat tanulhatnak.
    Ferdinand Habsburg, a berlini székhelyű Da Vinci Media GmbH tulajdonos ügyvezetője a sajtótájékoztató résztvevőinek küldött üzenetében hangsúlyozta: a kiállítás nagy újdonsága, a kiterjesztett valóság nagy szerepet fog játszani a jövő oktatásában. Úgy vélte, a szórakoztatva oktatás és a filmkészítés jól kiegészítik egymást.
    A látogatóközpontban a régi filmes elemek mellett újdonság a fordított szoba, ahol a látogató "a plafonon tud járni", és a tükörszoba, amely azt mutatja meg, miként készítenek a filmekben kevés tárgyból sokat. A kiállításon új elemnek számít még a stop-motion animációt bemutató díszlet, a Da Vinci Learning moziszoba, a Borgiák-filmsorozat díszletének kicsinyített mása, illetve egy háromdimenziós élő kirakójáték is.
    A Korda Filmpark Kelet-Közép-Európa első filmes látogatóközpontja, amely Etyeken, a Korda Filmstúdióval közös, 35 hektáros területen fekszik. Megnyitása óta több százezer látogató látta a kiállítást, vagy az ott felépített New York-i utcát és középkori díszletvárost. A díszletvárosban forgatták többek között a Borgiák, a Marco Polo, az Emerald City, a Robin Hood és az Idők végezetéig című tv-sorozatokat.


MTI 2017. június 1., csütörtök 14:05