2017. július 27., csütörtök

Közel 73 ezren nyertek felvételt a felsőoktatásba

 - Az idén az általános felvételi eljárásban jelentkező 105 868 fiatalból 72 641-en nyertek felvételt - mondta Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

    Horváth Zita közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.
    Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.
    Alap és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amelyet az informatika, bölcsész, orvos és jogi képzés követ - ismertette.
    A legtöbb jelentkezőt felvett képzéseket nézve első helyen a mérnökinformatikus áll, amelyet a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, az általános orvos követ. Ezután jön a villamosmérnöki szak, az anglisztika, az óvodapedagógus, a biológia és a tanító. Az első helyes jelentkezéseknél az informatika területén nőtt a felvettek száma, a pedagógusképzésben megegyezik a tavalyival, a műszaki és a természettudományok területén egyszázalékos a csökkenés.
    A helyettes államtitkár kitért arra is: a jelentkezők közül némileg nőtt azoknak a száma, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával.
    A legtöbb hallgató az ELTE-re került be, második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amelyet a Debreceni Egyetem követ. Negyedik helyre a Szegedi Tudományegyetem, ötödikre a Pécsi Tudományegyetem került.
    Mesterképzésben az első három hely megegyezik az alapképzés sorrendjével, itt negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pécsi Tudományegyetem követ. Képzési területet vizsgálva a gazdaságtudományok után a bölcsészettudomány, majd a pedagógusképzés került a dobogóra. A legnagyobb létszámú mesterképzés a pszichológia, a vezetés és szervezés illetve a kommunikáció- és médiatudomány.
    Emellett nőtt az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is - hangzott el.
    Horváth Zita a duális képzésről elmondta: idén jelentősen nőtt a felvettek száma, a tavalyi közel hétezerhez képest több mint 9600 hallgató került be. Úgy látta: nagyon jók a visszajelzések, egyre népszerűbb képzési formáról van szó, amely vonzó a pályakezdő fiatalok számára.
    Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár elmondta, hogy érettségit 106 907 diák tett, az összes értékelt tantárgyi vizsga meghaladta a 417 ezret. A bevezetett változások növelték a vizsgatárgyak számát is - jelezte.
    Az eredmények megegyeznek a tavalyival, azaz 3,66 volt az átlag. Nem lehet állítani, hogy nehezítette volna az érettségi a felvételizőknek a pályát - jegyezte meg.
    Hozzátette: a szakmai érettségi szintén alapvetően jó eredményeket hozott, a bukási arány a szakmai vizsgáknál mindössze 0,95 százalék volt.
    Kitért arra is: az érettségizők és felvételizők száma meghaladta az 57 ezret.
    Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte: közel 900 ezer dokumentumot dolgoztak fel, ezen felül 755 721 érettségi eredmény, 11 827 nyelvvizsgaadat, több mint egymillió pontszám van az adatbázisban.
    Hozzátette: az eredményekről közel 100 ezer SMS-t küldtek ki valamivel több mint egy óra alatt.
    A besorolási döntés augusztus 5-ig személyre szabottan megjelenik a www.felvi.hu oldalon. Jogorvoslatot 15 napon belül az Oktatási Hivatalhoz lehet benyújtani az emberi erőforrások miniszterének címezve.
    Péntektől elindul a pótfelvételi, amire kizárólag e-felvételin lehet jelentkezni, egy helyre és alapvetően önköltséges helyekre. Azok jelentkezhetnek, akik nem vettek részt az általános eljárásban, vagy nem kerültek be egyetemre, főiskolára.
    A jelentkezési és hitelesítési határidő augusztus 7., a ponthatárokat augusztus 25-án állapítják meg.
    Kérdésre Horváth Zita elmondta: megkezdődtek a tárgyalások a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) csaknem egy hónappal ezelőtt, s ez érinti a hallgatói szolgáltatásokon át az ösztöndíjakat, a sportlehetőségeket egyaránt. Augusztus 20-a után további egyeztetések lesznek, s reményei szerint ősszel eredményeket tudnak felmutatni.
    Maruzsa Zoltán az iskola-igazgatói kinevezéseket firtató kérdésekre hangsúlyozta: meggyőződése, hogy szakmai döntések születnek. Ugyanakkor neki hivatalból nincs rálátása ezekre a konkrét ügyekre.
    Kovács Zoltán kormányszóvivő disszertációjáról szóló hírre azt mondta: a két érintett intézmény szenátusa tud vizsgálatot elrendelni és lefolytatni.


MTI 2017. július 27., csütörtök 12:59

2017. július 19., szerda

Bíró Szabolcs Eger Kulturális Nagykövete lett

2017. július 14-én a Gárdonyi-körön a város önkormányzata, illetve Habis László polgármester Eger Kulturális Nagykövetévé választotta Bíró Szabolcs történelmiregény-írót.


„2023-ban egy egyesült királyságbeli és egy magyar város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. Miután Eger versenybe szállt a rangos elismerésért, fontos, hogy minél több, ismert és közkedvelt, a magyar kultúrát autentikusan képviselő pártfogó álljon a pályázatunk és Eger üzenete mellé. A kultúra területén tevékenykedő, innovatív és véleményformáló művészek, vonzó személyiségek támogatását keressük: olyan nagykövetek felkérésében gondolkodunk, akik örömmel vállalják, hogy saját művészetük és a magyar kultúra értékei mellett Egert is képviselik a következő időszakban” – írja az egrihirek.hu
Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és rockénekesként is bontogatta szárnyait.
Regényíróként 2007-ben debütált, Francis W. Scott álnéven. 2010 óta kizárólag polgári nevén publikál, fő témájának a középkort és a magyar történelmet tekinti. Az írás mellett tizenegy éven keresztül aktívan énekelt, elsősorban a Csak Van zenekar tagjaként. 2011-ben jött létre egyéni vállalkozása, mely által a könyvkiadói és rendezvényszervezői munkába is belekóstolt. 2014-ben többedmagával megalapította a Csallóközi Anjou Károly Bandérium névre keresztelt hagyományőrző közösséget, mely sokat segít az Anjouk világának érzékletesebb megteremtésében. Bíró Szabolcs szerető férj és büszke édesapa. Kamaszkora óta kerekesszékben él, ám határokat nem igazán ismer. 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütötték.

Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Anjouk I. - Liliom és vér
Anjouk II. - Lángmarta dél
Anjouk III. - Az utolsó tartományúrig - ÜKH 2016
Non nobis Domine

Bíró Szabolcs mellett Lackfi János költő, író is Eger Kulturális Nagykövete lett.

2017. június 20., kedd

Hatala Csenge: Requiem

S a fiú elindult az álmok útján.
Volt egy fiú és volt egy lány
A lány még most is várja talán.
Ezekkel a sorokkal indul a Karthago együttes 1981-ben készült Requiem című slágere, és ezekkel a sorokkal kezdődik Hatala Csenge azonos című könyve. Ezek azok a sorok, amelyek szinte korosztálytól függetlenül mindenkinek ismerősen csengenek.
Hatala Csenge kíváncsiságának és kitartó munkájának köszönhetően bepillantást nyerhetünk a dal történetébe és hátterébe. A könyv műfaját tekintve „Nyomozási napló”. Nem csak azt tudhatjuk meg, hogy a szerzőnek mit sikerült kiderítenie a dal kapcsán, hanem azt is, hogy hogyan szerzett válaszokat a kérdéseire.
Nekem nagyon tetszett ez a kötet. Fiatalos nyelvezete miatt nemcsak a régi Karthago rajongók számára élvezetes, hanem a mostani tinik számára is. A nyári szünet első napján lejátszottam a dalt a tizenhat éves lányomnak, és a kezébe nyomtam a könyvet. Este azzal adta vissza, hogy elolvasta, tetszett. Fő kérdése az volt, hogy megvan-e Hatala Csenge másik könyve, mert azt is szeretné elolvasni.
Nagyon jó a kötet felépítése is. Az egyes fejezetek címe és tartalma ugyanis a dal sorait követi. Ahogy haladunk előre a dalban, egyre többet tudunk meg a valós hátteréről is. Az is nagy erénye a könyvnek, hogy nincs túlragozva (150 oldal). A szerző éppen annyit írt, amennyi az ismeretek átadásához, a megértéshez kell. Látható, hogy korrektül utánajárt a dolgoknak, és mindezt kellő alapossággal, méltó módon foglalta össze a kötetben.
Érdemes elolvasni.

Fülszöveg:
A népszerű kultúrdetektív újra akcióban!
Volt egy fiú… akinek emlékére a Karthago együttes 1981-ben megírta a Requiem című slágerét. A dal országos és nemzetközi sikereket aratott, a mai napig több ezer ember énekli a koncerteken, ihletőjére mégis nagyon kevesen emlékeznek.
Ki volt a székesfehérvári koncerten elhunyt fiú? Vajon mi történhetett vele azon a sokat emlegetett, februári estén, és miért nem mesélte el még senki a történetét? Hatala Csenge Requiem című nyomozási naplójában többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Csenge további izgalmas dilemmák nyomába ered: Kitiltották-e a Karthago zenekart Fejér megyéből a koncerten történt, tragikus esemény miatt? Kik azok a csövesek? Mi a közös a Technokol Rapidban és a Parkánban? Hogy született meg a Requiem című, híres dal, és milyen fogadtatása volt, amikor először játszották?
Hatala Csenge a valós eseményeken alapuló történetek megszállottja. Első könyvében, a Hírzárlat című dokumentarista regényben az 1973-as balassagyarmati túszdráma eseményeit és utóéletét dolgozta fel. A kötet 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.

A dal eredeti 1982-es klipje:
A Requiem kedvezményes áron megrendelhető a következő linken: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/requiem


2017. június 16., péntek

UNICEF: még a magas jövedelmű országokban sem hat minden gyerekre kedvezően a fejlődés

 - Az országok magasabb jövedelme nem vezet automatikusan az összes gyerek jobb helyzetéhez, sőt még növelheti is az egyenlőtlenségeket - mondta az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) Magyarország gyermekjogi igazgatója Budapesten csütörtökön.
    Tausz Katalin az UNICEF éves jelentéssorozatának idei, összességében 14. kötetéről tartott sajtótájékoztató házigazdájaként és szakértőként nyilatkozott. Az esemény témája a magas jövedelmű államokban élő gyerekek jóléte volt.
    Az UNICEF Innocenti nevű kutatóközpontjának legfrissebb jelentése 41 magas jövedelmű országot vizsgált, az Európai Unió (EU) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamait. Az derült ki, hogy ezekben az országokban minden ötödik gyerek relatív jövedelmi szegénységben él, és átlagosan minden nyolcadik gyerek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett.
    Az eredményeket bemutató táblázat szerint alapvetően azok az államok - a skandináv országok, Németország és Svájc - teljesítenek jól, amelyek egyébként is élen járnak a fejlesztési programokban. Kevésbé jó eredményeket mutatnak ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű államok, mint például Románia, Bulgária és Chile. Kilenc komplex indikátor alapján Magyarország a 32. helyen végzett.
    Az UNICEF szerint azonban "van még hova fejlődni", mivel két vagy több cél megvalósulását tekintve minden ország a középső vagy az alsó harmadban végzett.
    Néhány mutató esetében - jövedelmi egyenlőtlenség, elhízás, kamaszok mentális problémái - a tendenciák "aggodalomra adnak okot" a gazdag államok többségében.
    A vizsgált országok kétharmadában a legszegényebb gyermekes háztartások elmaradása az átlagostól ma jelentősebb, mint 2008-ban volt. A 11-15 évesek elhízásának mértéke és a két vagy több, mentális egészséggel kapcsolatos problémát hetente megtapasztaló kamaszok aránya jellemzően növekszik.
    A jelentés leszögezi, hogy a nemzeti jövedelmi szintek eltérései nem nyújtanak elégséges magyarázatot a különbségekre. Szlovénia például sok tekintetben messze megelőz jóval gazdagabb országokat, míg az Egyesült Államok csupán a 37. lett a rangsorban.
    Ez az első olyan jelentés a gyerekek helyzetéről, amely a fenntartható fejlődési célokkal összefüggésben vizsgálta a gyerekek jólétét a 41 magas jövedelmű országban. Részletesen leírták a fejlett gazdaságokat érintő, a gyerekek iránti globális kötelezettségvállalással kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket.
    Tausz Katalin közölte: a kilenc összetett indikátorral a szegénységet, az éhínséget, az egészséges életet, a minőségi oktatást, a megfelelő munkát és gazdasági növekedést, az egyenlőtlenségeket, a biztonságos és fenntartható településeket, a fenntartható fogyasztást és termelést, valamint a békés, igazságos társadalmakat és hatékony, elszámoltatható intézményeket mérték.
    Norvégiában minden tizedik, Romániában minden harmadik gyerek bizonyult szegénynek. Magyarország a 26. a rangsorban, bár jelentős a szociális transzferjövedelmek szegénységenyhítő hatása. A gyerekek 58 százaléka többszörös megfosztottságban él, ami a 3. legrosszabb eredmény az EU tagállamai között.
    A legtöbb országban visszaesett a csecsemőhalandóság, valamint csökkent a tinédzserkori szülések és a túlzott alkoholfogyasztás előfordulása is - ismertette Tausz Katalin. Magyarországot a gyerekek egészségét tekintve a 30. lett. A legsúlyosabb problémát a korai szülés és az alkoholfogyasztás jelenti.
    Az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy még a legjobban teljesítő államokban, így Japánban és Finnországban sem éri el a 15 évesek egyötöde a minimális kompetenciaszintet az olvasásban, a matematikában és a természettudományokban.
    Közölte: Magyarországon a 15-19 évesek 6,8 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik, a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka pedig olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.
    A magas jövedelmű államokban is jelentősek az egyenlőtlenségek, amelyek összességében Izlandon és Norvégiában a legkisebbek, míg Bulgáriában és Mexikóban a legnagyobbak.
    A gazdag országok felében a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet követelményeinek, és a levegőszennyezettség átlagos szintje meghaladja a biztonságosnak tekintett küszöbértéket - emelte ki Tausz Katalin, megjegyezve: ezek az eredmények azért is nagyon aggasztóak, mert a gyermekeket különösen veszélyezteti a környezetkárosítás.
    A legjobb, 17. helyezést Magyarország a békés, igazságos társadalmak és hatékony, elszámoltatható intézmények indikátora szempontjából érte el, amely a szándékos gyerekgyilkosságok számát és a 15 évesnél fiatalabb lányokat érő fizikai bántalmazás arányát is figyelembe veszi. Tausz Katalin ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az esetek egy része rejtve maradhat.
    A jelentésben bemutatott eredmények alapján az UNICEF felszólítja a magas jövedelmű országokat, hogy tegyenek lépéseket öt kulcsfontosságú területen: állítsák középpontba a gyereket a méltányos és fenntartható fejlődés elérésében, ne hagyjanak hátra egyetlen gyereket sem, gyűjtsenek több összehasonlítható adatot, "finomhangolják" a szakpolitikai válaszokat a nemzeti sajátosságoknak megfelelően, valamint tartsák tiszteletben a globális fenntartható fejlődés iránti elkötelezettséget.

MTI 2017. június 15., csütörtök 19:19

http://unicef.hu/minden-otodik-gazdag-orszagban-elo-gyermek-relativ-jovedelmi-szegenysegben-el-minden-nyolcadik-gyermek-taplalkozasanak-biztonsaga-veszelyeztetett/

Véget ér a tanév, kezdődik a nyári szünet

- Ma kicsöngetnek az iskolákban, befejeződik a 2016/17-es tanév és kezdetét veszi a két és fél hónapos nyári szünet több mint 1, 2 millió általános iskolás és középiskolás számára. A diákok idén is számos tábor és programlehetőség közül választhatnak a szünidő tartalmas eltöltésére, és a diákmunkákat tekintve is széles a választék.
    A táborfigyelő.hu adatai szerint Magyarországon évente mintegy kétszázezer gyerek táborozik, csaknem nyolcszáz tábor között lehet válogatni.
    A szünidő első heteiben még sok iskola biztosít valamilyen tábort, de ezek már önköltségesek, átlagosan napi 8000 forintba kerülnek étkezéssel. Az önkormányzatok és a helyi sportklubok is várják a gyermekeket, ezek hetente 30 ezer forintba kerülnek. Kicsit drágábbak a tematikus művészeti táborok, ahol az eszközhasználat miatt nőnek a kiadások.
    Jóval költségesebbek az "ottalvós" tematikus táborok, amelyek közül a legnépszerűbbek a sport-, a nomád és a különböző szerepjátszó témák köré épülnek. Az elhelyezés színvonala befolyásolja az árfekvést, de mindenképpen 40 ezer forint feletti összeggel kell számolni hetenként, gyermekenként.
    A szervezők gyakran biztosítanak testvérkedvezményt, ezek mértéke maximum 10-15 százalék.
    A nyári diákmunkákat tekintve az idén is széles a választék, az iskolaszövetkezetek tájékoztatása szerint a tanulók dolgozhatnak például pénztáros, árufeltöltő, fürdősegéd, úszómester, hostess, rendezvényi kisegítő munkakörben, emellett várják őket nyelvtudást igénylő munkákra, a felsőoktatásban tanulók pedig informatikai, mérnöki területeken is el tudnak elhelyezkedni, teljes és részmunkaidőben egyaránt.
    Az Y Generáció Iskolaszövetkezet jellemzően budapesti vállalatokkal áll kapcsolatban, tavaly a nyári szezonban nagyjából kétezer munkavállalóval működött együtt. Az iskolaszövetkezet tájékoztatása szerint a diákok a nyári szünet alatt részmunkaidőben (4 vagy 6 órás) és teljes (8 órás) munkaidőben is állást vállalhatnak.
    A diákok órabére a betöltött álláshoz szükséges szaktudást figyelembe véve bruttó 733 és 2900 forint között mozog. Az iskolaszövetkezetnél a legtöbb pozícióhoz kapcsolódó órabér nagyjából bruttó 1000-1100 forint körüli - tették hozzá.
    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) idén is meghirdeti a nyári diákmunkaprogramot 2,3 milliárd forintos támogatási összeggel, ebben a 16-25 éves diákok a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél kaphatnak munkalehetőséget - közölte a tárca korábban az MTI kérdésére.
    A programban azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt, akik annak indulásakor (július 1-jén) már betöltötték a 16. életévüket, befejezésekor (augusztus 31-én) pedig még nem múltak el 25 évesek.
    Az idén rendelkezésre álló összegből nagyjából 25-30 ezer diáknak tudnak munkát biztosítani a nyári időszakban. A program emellett lehetőséget kínál a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítésére is.

MTI 2017. június 15., csütörtök 4:30


Frédéric H. Fajardie: Így jár minden politikus bűnöző!

Olyan sok szó esik napjainkban korrupcióról, bűnözőkkel együttműködő politikusokról, hogy amikor először találkoztam Frédéric H. Fajardie regényének a címével, azt gondoltam, Magyarországon játszódik.

Frédéric H. Fajardie nem egy magyar oknyomozó újságíró írói álneve. A francia Frédéric H. Fajardie 1947-ben született. Az 1980-as évek elején Franciaországban játszódó regényét 1984-ben írta. 1988-ban film is készült Alain Delon főszereplésével.
A regény háttere és apropója a politika és a bűnözés összefonódása. Fajardie azonban nem az összefonódás okaira, vagy mikéntjére koncentrál. Nem igazán bajlódik a háttér bemutatásával. Nem politikai regényt írt.
Fajardie krimije - legalábbis a felszínen – egy igazságosztókról szóló akció regény. Tömör, gyorsan pörgő regényében a Rendőrhűség nevű szervezet egymás után vadássza le a bűnözőket. Nincs szájba rágós moralizálás, de az olvasóban bizony felmerül a kérdés: Tulajdonképpen kik a „jó fiúk”a két pártra szakadó rendőrségen? A Rendőrhűség tagjai vagy az utánuk nyomozók? Hol van a határ?
Nekem tetszett ez a regény. Remélem, az Athenaeum Kiadó további Fajardie krimiket is megjelentet.

Fülszöveg:
Mit tehetünk, ha szétrohad az ország az elit becstelensége miatt? A késői De Gaulle-korszak örökségeként Franciaországot a 80-as évek elején az egész társadalmat átszövő, a teljes politikai réteget megfertőző korrupció fojtogatja. Kéz kezet mos, a pénzt mindenhonnan lenyúlják, miközben az emberek egyre nagyobb nyomorban élnek a külvárosokban. A rendőrök legáltalánosabb tapasztalatává válik, hogy egyik nap letartóztatják a politikusokkal kokettáló bűnözőket, akik másnap már szabadlábon vannak. Mit lehet tenni ilyenkor?
Frédéric H. Fajardie klasszikus krimijében párizsi rendőrök egy csoportja kilép a sorból, szembefordul a romlottsággal, és azt mondja: NEM! Nincs több lefizetett bíró, nincs több eltüntetett bizonyíték, a gazemberek érdekében módosított törvény. Ők tudják, hogy akik folyton megússzák az elszámoltatást, valójában sok-sok ember haláláért vagy nyomoráért felelős bűnözők. Megszületik a döntés: egyenként levadásszák mindet. Elkapják, kivégzik őket. Nincs kegyelem.
A regény főhőse, a gyilkosságok felderítésével megbízott Grindel rendőrparancsnok az egyik legfontosabb dilemmával szembesül. Hová álljon, az igazság vagy az igazságtalan törvények oldalára? És ha az igazságosztók nem is igazságot osztanak, csupán egy szélsőjobbos halálbrigád?
A demokratikus kapitalizmusból kiábrándult társadalom problémájával Franciaország harminc évvel ezelőtt találkozott. Frédéric H. Fajardie regénye rólunk, nekünk szól – üzenet a palackban. A regényből Alain Delon főszereplésével forgattak nagy sikerű filmet Ne ébreszd fel az alvó zsarut címmel.
Adatok:
  •           Kiadó:Athenaeum Kiadó Kft.
  • ·         Fordító:Bayer Antal
  • ·         Oldalak száma:204
  • ·         Borító:PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
  • ·         ISBN:9789632936611
  • ·         Kiadás éve:2017

A könyv kedvezményes áron megrendelhető a következő linken:
Olvasson bele a(z) Így jár minden politikus bűnöző! című könyvbe!

2017. június 15., csütörtök

Új helyettes államtitkárt nevezett ki a kormányfő az Emmibe

 - Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári posztjára Horváth Zitát nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök - tájékoztatta a tárca csütörtökön az MTI-t.
    Horváth Zita a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese, a Bölcsészet Tudományi Kar Történettudományi Intézetének igazgatója és egyetemi docense volt. 2001-ben szerzett PhD tudományos fokozatot, 2016-ban habilitált - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
    A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságától 2001-ben szakmai elismerésként, a Magyar Tudomány Napja alkalmából Tudományos Díjat kapott. 2002-2005-ig részesült a Bolyai János kutatói ösztöndíjban. Kutatási területei a 17-18. századi magyar történelem és a társadalomtörténet - tudatták.


MTI 2017. június 15., csütörtök 17:18