Tausz Katalin az
UNICEF éves jelentéssorozatának idei, összességében 14. kötetéről tartott
sajtótájékoztató házigazdájaként és szakértőként nyilatkozott. Az esemény
témája a magas jövedelmű államokban élő gyerekek jóléte volt.
Az UNICEF
Innocenti nevű kutatóközpontjának legfrissebb jelentése 41 magas jövedelmű
országot vizsgált, az Európai Unió (EU) és a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamait. Az derült ki, hogy ezekben az
országokban minden ötödik gyerek relatív jövedelmi szegénységben él, és
átlagosan minden nyolcadik gyerek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett.
Az eredményeket
bemutató táblázat szerint alapvetően azok az államok - a skandináv országok,
Németország és Svájc - teljesítenek jól, amelyek egyébként is élen járnak a
fejlesztési programokban. Kevésbé jó eredményeket mutatnak ugyanakkor az
alacsonyabb jövedelmű államok, mint például Románia, Bulgária és Chile. Kilenc
komplex indikátor alapján Magyarország a 32. helyen végzett.
Az UNICEF szerint
azonban "van még hova fejlődni", mivel két vagy több cél
megvalósulását tekintve minden ország a középső vagy az alsó harmadban végzett.
Néhány mutató
esetében - jövedelmi egyenlőtlenség, elhízás, kamaszok mentális problémái - a
tendenciák "aggodalomra adnak okot" a gazdag államok többségében.
A vizsgált
országok kétharmadában a legszegényebb gyermekes háztartások elmaradása az átlagostól
ma jelentősebb, mint 2008-ban volt. A 11-15 évesek elhízásának mértéke és a két
vagy több, mentális egészséggel kapcsolatos problémát hetente megtapasztaló
kamaszok aránya jellemzően növekszik.
A jelentés
leszögezi, hogy a nemzeti jövedelmi szintek eltérései nem nyújtanak elégséges
magyarázatot a különbségekre. Szlovénia például sok tekintetben messze megelőz
jóval gazdagabb országokat, míg az Egyesült Államok csupán a 37. lett a
rangsorban.
Ez az első olyan
jelentés a gyerekek helyzetéről, amely a fenntartható fejlődési célokkal
összefüggésben vizsgálta a gyerekek jólétét a 41 magas jövedelmű országban.
Részletesen leírták a fejlett gazdaságokat érintő, a gyerekek iránti globális
kötelezettségvállalással kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket.
Tausz Katalin
közölte: a kilenc összetett indikátorral a szegénységet, az éhínséget, az
egészséges életet, a minőségi oktatást, a megfelelő munkát és gazdasági
növekedést, az egyenlőtlenségeket, a biztonságos és fenntartható településeket,
a fenntartható fogyasztást és termelést, valamint a békés, igazságos
társadalmakat és hatékony, elszámoltatható intézményeket mérték.
Norvégiában minden
tizedik, Romániában minden harmadik gyerek bizonyult szegénynek. Magyarország a
26. a rangsorban, bár jelentős a szociális transzferjövedelmek
szegénységenyhítő hatása. A gyerekek 58 százaléka többszörös megfosztottságban
él, ami a 3. legrosszabb eredmény az EU tagállamai között.
A legtöbb
országban visszaesett a csecsemőhalandóság, valamint csökkent a tinédzserkori
szülések és a túlzott alkoholfogyasztás előfordulása is - ismertette Tausz
Katalin. Magyarországot a gyerekek egészségét tekintve a 30. lett. A
legsúlyosabb problémát a korai szülés és az alkoholfogyasztás jelenti.
Az UNICEF
Magyarország gyermekjogi igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy még a
legjobban teljesítő államokban, így Japánban és Finnországban sem éri el a 15
évesek egyötöde a minimális kompetenciaszintet az olvasásban, a matematikában
és a természettudományokban.
Közölte: Magyarországon
a 15-19 évesek 6,8 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik, a 18 évesnél
fiatalabbak 16 százaléka pedig olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek
sincs munkája.
A magas jövedelmű
államokban is jelentősek az egyenlőtlenségek, amelyek összességében Izlandon és
Norvégiában a legkisebbek, míg Bulgáriában és Mexikóban a legnagyobbak.
A gazdag országok
felében a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet
követelményeinek, és a levegőszennyezettség átlagos szintje meghaladja a
biztonságosnak tekintett küszöbértéket - emelte ki Tausz Katalin, megjegyezve:
ezek az eredmények azért is nagyon aggasztóak, mert a gyermekeket különösen
veszélyezteti a környezetkárosítás.
A legjobb, 17.
helyezést Magyarország a békés, igazságos társadalmak és hatékony,
elszámoltatható intézmények indikátora szempontjából érte el, amely a szándékos
gyerekgyilkosságok számát és a 15 évesnél fiatalabb lányokat érő fizikai
bántalmazás arányát is figyelembe veszi. Tausz Katalin ugyanakkor felhívta a
figyelmet arra, hogy az esetek egy része rejtve maradhat.
A jelentésben
bemutatott eredmények alapján az UNICEF felszólítja a magas jövedelmű
országokat, hogy tegyenek lépéseket öt kulcsfontosságú területen: állítsák
középpontba a gyereket a méltányos és fenntartható fejlődés elérésében, ne
hagyjanak hátra egyetlen gyereket sem, gyűjtsenek több összehasonlítható
adatot, "finomhangolják" a szakpolitikai válaszokat a nemzeti
sajátosságoknak megfelelően, valamint tartsák tiszteletben a globális fenntartható
fejlődés iránti elkötelezettséget.
MTI 2017. június 15., csütörtök 19:19
http://unicef.hu/minden-otodik-gazdag-orszagban-elo-gyermek-relativ-jovedelmi-szegenysegben-el-minden-nyolcadik-gyermek-taplalkozasanak-biztonsaga-veszelyeztetett/
