 |
| Fotó: StockSnap.io |
- Új, a digitális kompetenciák fejlesztését
támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak -
jelentette be Horváth Ádám, az IVSZ leköszönő oktatási igazgatója egy szerdai
háttérbeszélgetésen.
A szakember
elmondása szerint amennyiben a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy 2019-ben
a Nemzeti alaptanterv (Nat) keretében bevezeti a kerettantervet, akkor 2030-ban
végezhet az első olyan évfolyam, amely rendelkezik a jövőbeli munkaerőpiacra
lépéshez szükséges összes digitális kompetenciával.
Horváth Ádám a
kerettanterv bevezetésének szűk keresztmetszetét nem a költségekben látja,
mivel elsősorban az óraszámok növelésére, internetre és a pedagógusok
átképzésére van szükség, utóbbi költsége viszont beépíthető akár az uniós
fejlesztési projektekbe. A kérdés inkább az, milyen kompromisszumokat kell
hozni a kerettanterv beillesztéséhez, például miként tud az informatika a többi
tantárgyba is beágyazódni.
Az IVSZ az
elkészült tervben többek között azt javasolja, hogy az informatika órák száma a
mostani 180-ról több mint háromszorosára, 555-re emelkedjen, ugyanakkor az
informatika oktatás sokkal szórakoztatóbb, gyakorlatiasabb és élményalapúbb
legyen. Emellett már általános iskola harmadik osztályában kötelezővé tennék a
gépírás oktatást, amely Horváth Ádám szerint keresztkompetenciák fejlesztésére
is alkalmas és csupán fél év alatt elsajátítható.
A javaslat szerint
a jelenlegi gyakorlattal ellentétben már az általános iskola alsó tagozatában
bevezetnék az informatika oktatást, az alapkészségek fejlesztését, így például
az algoritmikus gondolkodást, valamint a programozás játékos alapjait. Ugyanakkor
az egyelőre nem eldöntött, hogy az egymásra épülő modulokból álló képzésben
hány átmeneti pont lesz, ahol a régi rendszerben tanuló idősebb diákok is be
tudnak kapcsolódni. Amennyiben például a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy
a belépés lehetséges ötödik és kilencedik osztályosok számára is, akkor négy
éven belül már minden diák az új rendszer szerint tanulhat.
Az oktatási
igazgató kiemelte, hogy új kerettanterv kidolgozására már csak azért is szükség
volt, mert a legutolsó 1999-ben készült és rendkívül elavult. A most
kidolgozott javaslat azonban nem újabb 17 évre szól, hanem 3-4 évente
frissíteni kell - mondta.
Horváth Ádám
előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy az informatika nemcsak a szakmai
képzés megalapozásához szükséges, hanem ahhoz, hogy a diákok a jövőben hatékony
tagjai legyenek a társadalomnak. Az Egyesült Királyságban például a középiskola
sikeres elvégzéséhez 2014-től követelmény, hogy a végzős diák mobilalkalmazást
tudjon fejleszteni.
MTI 2017. március 22., szerda 17:42
